Megélhetési kommunista volt a fideszes polgármester - Nagykörösön létrejött a nagy Sargentini-vita (videó)

Publikálás dátuma
2018.10.18 13:43

Fotó: Európai Parlament
Hiába próbálta fejezetről fejezetre átbeszélni a Sargentini-jelentést Ujhelyi István, utóbbiak személyeskedésekkel és parlagi beszólásokkal belefojtották a szót - a jelek szerint ez már a kormánypárti érvelés része volt.
Vitát kezdeményezett Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő csütörtökön Nagykőrösön: a fideszes vezetésű Pest megyei település volt az, amelyik határozatban ítélte el a Sargentini-jelentést, s erős lózungokkal kiállt a a magyar kormány mellett. „Nagykőrös Város Önkormányzata, ahogy eddig is, ezután is határozottan támogatja Magyarország érdekeit, és elítéli, megalapozatlan, kommunista hangvételű aljamunkának tartja a Sargentini-jelentést” – olvasható a Czira Szabolcs polgármester jegyezte, előterjesztésben, amelyet a teljes Fidesz-KDNP frakció megszavazott, a szocialista László Ferenc ellene voksolt, a két jobbikos tartózkodott, míg a független városatya nem nyomott gombot. A határozat szerint a jelentés a „migránspárti politikusok alattomos bosszúja Magyarország, a demokratikusan megválasztott polgári-keresztény értékrendű magyar kormány és a magyar nép, a magyar emberek ellen”, és célja, „hogy Soros György és a hozzá hű, balliberális képviselők megbüntessék Magyarországot”. 
Ujhelyi István ezt követően közösségi oldalán jelentette be: vitára hívja a határozat megszavazóit, mert minimális elvárás minden politikai döntéshozóval szemben, hogy állításait valódi vitában is képes legyen megvédeni. Szavai szerint a A Fidesz láthatóan szédül még az európai pofontól, s amikor egyértelműen bebizonyosodik, hogy a Sargentini-jelentés éppen a magyar embereket védi a korrupt narancs-rezsim bűneitől, akkor a Fidesz arra csak hazaárulózással, ordas hazugságokkal és közpénz milliárdokból fizetett agymosás-kampánnyal tud válaszolni. Nagykőrös példája pedig azt mutatja, hogy a fideszes önkormányzatok is tudatosan félretájékoztatják a magyar embereket – érvelt. 
Az EP-képviselő magával vitte Nagykőrösre a Sargentini-jelentés egy példányát is, hátha nem olvasták azok, akik határozatban ítélték el. A helyi fideszes képviselők ezt a feltételezést kikérték maguknak, s közölték: tanulmányozták az abban foglaltakat, mielőtt elítélték a határozatuk szerint „kommunista hangvételű aljamunkát”. Ujhelyi szerint ez érdekes kitétel attól a fideszes csoporttól, amelynek tagjai között több volt MSZMP-s aktivista ül, maga a polgármester pedig annak idején MSZMP-tagként hangulatjelentéseket körmölt a helyiekről.
Czira Szabolcs polgármester erre úgy reflektált: akkor nem volt választási lehetőség, ha valaki boldogulni akart, be kellett lépnie a pártba, de azt tagadta hogy hangulatjelentéseket írt volna. Ujhelyi szerint a jelentést elítélő határozat azért született, mert a fideszes képviselők féltik az hűbér-rendszert, amelyben a rendszerhez tartozóknak kiváltságos szerep jut, s ők a NER haszonélvezői, miközben a rendszeren kívülieknek nem jár semmi. Azt mondta, szeretne megélni egy olyan országot, ahol nem számít, ki kinek a gyereke és melyik pártra szavaz, mert mindenki egyaránt boldogul. Emlékeztette a képviselőket: gyönyörű főterük is uniós pénzből született, mire ők úgy válaszoltak: nekik nem az unióval van bajuk, hanem a Sargentini-jelentéssel.
Valódi vita végül nem folyt, Ujhelyi István többször megpróbálta sorra venni a jelentés egyes pontjait, arra kérve a fideszes képviselőket, hogy vitázzanak, érveljenek mellette vagy ellene, de mindig félbeszakították. Az egyórás, inkább személyeskedésekkel, parlagi beszólásokkal és kiabálásokkal tarkított találkozó végén a hallgatóság soraiból megszólalt egy idős asszony. Azt mondta, ő nem áll egyik párt mellett sem, egész életében egyszerű, fizikai munkásként dolgozott mindig, de azt a stílust, ahogyan az EP-képviselőbe belefojtották a szót, s ahogyan viselkedtek a határozatot támogató képviselők, egész egyszerűen nem szereti.

Berreg a kampánymotor: 100 milliárdot ígérnek a falusi csok-ra

Publikálás dátuma
2019.04.20 13:04
A vidéki szavazók bázisát célozza csok kiterjesztése
A megsegített településeken tíz százalékkal is nőhet a Fidesz támogatása az őszi önkormányzati választásokon: potenciális szavazók százezreit próbálja elérni és döntésre bírni a kormánypárt.
A  falusi csok részletszabályai egy-két héten belül megjelennek. Bár a program július elsején kezdődik, máris óriási az érdeklődés – nyilatkozta a kormánypárti Origónak Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökséghez tartozó Modern városok program, valamint az újonnan indult Magyar falu program kormánybiztosa. Az MTI által is szemlézett interjúban Gyopáros arról beszélt, hogy a falusi családi otthonteremtési programmal akár 100 milliárd forint is kerülhet a kedvezményezett családokhoz.
A kedvezményezetti kör alapját nem a települési jogállás, hanem a népességszám határozza meg, ezért a felső határ 5000 lakos. A települések 90 százaléka része a Magyar Falu programnak is – az érintett falvak listáját múlt héten hozták nyilvánosságra. A falusi csokot emellett kiegészíti a vidéki úthálózat javításának terve és egy, a „helyi életminőséget javító” támogatási csomag, amire együtt még 125 milliárd forintot szánna a kormány.

Célzott támogatás, biztos szavazóknak

A nagy összegű csok-os támogatást célzottan az önkormányzati választások előtt jelentette be a kormány, feladata pedig egyértelműen a Fidesz vidéki támogatásának megerősítése lesz.
A Policy Agenda (PA) témával foglalkozó tanulmányából kiderül,: azokban a falvakban, ahol igénybe lehet majd venni a támogatást, már eddig is sokkal többen szavaztak a regnáló hatalomra, mint az ellenzékre.
A PA vizsgálata szerint a lajstromban szereplő 2486 faluban 2,6 millióan élnek, negyedük Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben. A csokos települések 56 százaléka kelet-magyarországi, csak 39 százalékuk található a Dunántúlon, s mindössze huszaduk Pest megyében. A Policy Agenda azonban nem csak területi elhelyezkedés alapján tanulmányozta a támogatott falvakat, hanem politikai irányultság szerint is. 
A felmérés bizonyos szempontból nem okozott meglepetést: míg a tavalyi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 47,4 százalékot szerzett, addig a falusi csokkal érintett településeken ennél tíz százalékkal többet kapott.
Öt éve ugyanezeken a helyeken pedig csak 49-et, vagyis négy év alatt 152 ezer plusz voksot gyűjtöttek be a kormánypártok a támogatásban részesülő falvakban. Értelemszerűen az ellenzéki pártok rovására erősödött meg a Fidesz-KDNP támogatottsága: a Jobbik négy év alatt 3,5 százalékot gyengült az érintett településeken, a többi ellenzéki párt pedig az ott kapott voksok alapján be sem került volna a parlamentbe. 

Orbán folytatja a keleti nyitást: Kazahsztánba és Kínába látogat

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:50
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Maszimovval. A diktatúrának számító Kazahsztánban is otthon érezte magát a kormány
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
A miniszterelnök elugrik az önként távozó diktátor után frissen átnevezett kazah fővárosba, hogy aztán Pekingben írjon alá kétoldalú megállapodásokat.
Orbán Viktor kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, majd április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton az MTI-t.
A magyar miniszterelnök a kazah fővárosban, Nurszultanban megbeszélést folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és Askar Mamin miniszterelnökkel, valamint a tervek szerint találkozik Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is. Nazarbajev több mint három évtizeden keresztül diktátorként vezette a 18 milliós országot, személyisége pedig annyira rányomja bélyegét a kazah mindennapokra, hogy önkéntes visszavonulása után a parlament róla nevezte át a fővárost, a korábbi Asztanát is. 
Ez olyan, mintha a fideszes kétharmad hálája jeléül egyszerűen Orbánnak vagy Orbániumnak keresztelné át Budapestet.
Nurszultáni látogatása után Orbán Viktor csütörtökön Pekingben Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd kétoldalú egyezményeket írnak alá. A magyar kormányfőt Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadja. Pénteken kezdődik Pekingben a második Egy övezet, egy út (One belt One Road, OBOR) fórum , amelyre 37 kormány-, illetve államfő, valamint más vezető jelezte részvételét. Kína külügyminisztere korábban elmondta: az eseményen olyan témák kerülnek a figyelem középpontjába, mint az összeköttetések fejlesztése, a növekedés új forrásainak feltárása, újabb együttműködési formák kialakítása és a fenntartható fejlődés. Magyarország fő, az OBOR-hoz kapcsolódó projektje a Budapest- Belgrád vasútvonal megépítése lesz, ami több mint 700 milliárd forintos áron épülhetne meg. A projektre a kínai állam ad hitelt, ám azt nehéz lenne megmondani, hogy miért éri meg mindez: egy becslések szerint 130 évbe telne, míg a vasúti összeköttetés gazdaságilag megtérülne Magyarországnak.
Frissítve: 2019.04.20 11:13