Megélhetési kommunista volt a fideszes polgármester - Nagykörösön létrejött a nagy Sargentini-vita (videó)

Publikálás dátuma
2018.10.18. 13:43

Fotó: Európai Parlament
Hiába próbálta fejezetről fejezetre átbeszélni a Sargentini-jelentést Ujhelyi István, utóbbiak személyeskedésekkel és parlagi beszólásokkal belefojtották a szót - a jelek szerint ez már a kormánypárti érvelés része volt.
Vitát kezdeményezett Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő csütörtökön Nagykőrösön: a fideszes vezetésű Pest megyei település volt az, amelyik határozatban ítélte el a Sargentini-jelentést, s erős lózungokkal kiállt a a magyar kormány mellett. „Nagykőrös Város Önkormányzata, ahogy eddig is, ezután is határozottan támogatja Magyarország érdekeit, és elítéli, megalapozatlan, kommunista hangvételű aljamunkának tartja a Sargentini-jelentést” – olvasható a Czira Szabolcs polgármester jegyezte, előterjesztésben, amelyet a teljes Fidesz-KDNP frakció megszavazott, a szocialista László Ferenc ellene voksolt, a két jobbikos tartózkodott, míg a független városatya nem nyomott gombot. A határozat szerint a jelentés a „migránspárti politikusok alattomos bosszúja Magyarország, a demokratikusan megválasztott polgári-keresztény értékrendű magyar kormány és a magyar nép, a magyar emberek ellen”, és célja, „hogy Soros György és a hozzá hű, balliberális képviselők megbüntessék Magyarországot”. 
Ujhelyi István ezt követően közösségi oldalán jelentette be: vitára hívja a határozat megszavazóit, mert minimális elvárás minden politikai döntéshozóval szemben, hogy állításait valódi vitában is képes legyen megvédeni. Szavai szerint a A Fidesz láthatóan szédül még az európai pofontól, s amikor egyértelműen bebizonyosodik, hogy a Sargentini-jelentés éppen a magyar embereket védi a korrupt narancs-rezsim bűneitől, akkor a Fidesz arra csak hazaárulózással, ordas hazugságokkal és közpénz milliárdokból fizetett agymosás-kampánnyal tud válaszolni. Nagykőrös példája pedig azt mutatja, hogy a fideszes önkormányzatok is tudatosan félretájékoztatják a magyar embereket – érvelt. 
Az EP-képviselő magával vitte Nagykőrösre a Sargentini-jelentés egy példányát is, hátha nem olvasták azok, akik határozatban ítélték el. A helyi fideszes képviselők ezt a feltételezést kikérték maguknak, s közölték: tanulmányozták az abban foglaltakat, mielőtt elítélték a határozatuk szerint „kommunista hangvételű aljamunkát”. Ujhelyi szerint ez érdekes kitétel attól a fideszes csoporttól, amelynek tagjai között több volt MSZMP-s aktivista ül, maga a polgármester pedig annak idején MSZMP-tagként hangulatjelentéseket körmölt a helyiekről.
Czira Szabolcs polgármester erre úgy reflektált: akkor nem volt választási lehetőség, ha valaki boldogulni akart, be kellett lépnie a pártba, de azt tagadta hogy hangulatjelentéseket írt volna. Ujhelyi szerint a jelentést elítélő határozat azért született, mert a fideszes képviselők féltik az hűbér-rendszert, amelyben a rendszerhez tartozóknak kiváltságos szerep jut, s ők a NER haszonélvezői, miközben a rendszeren kívülieknek nem jár semmi. Azt mondta, szeretne megélni egy olyan országot, ahol nem számít, ki kinek a gyereke és melyik pártra szavaz, mert mindenki egyaránt boldogul. Emlékeztette a képviselőket: gyönyörű főterük is uniós pénzből született, mire ők úgy válaszoltak: nekik nem az unióval van bajuk, hanem a Sargentini-jelentéssel.
Valódi vita végül nem folyt, Ujhelyi István többször megpróbálta sorra venni a jelentés egyes pontjait, arra kérve a fideszes képviselőket, hogy vitázzanak, érveljenek mellette vagy ellene, de mindig félbeszakították. Az egyórás, inkább személyeskedésekkel, parlagi beszólásokkal és kiabálásokkal tarkított találkozó végén a hallgatóság soraiból megszólalt egy idős asszony. Azt mondta, ő nem áll egyik párt mellett sem, egész életében egyszerű, fizikai munkásként dolgozott mindig, de azt a stílust, ahogyan az EP-képviselőbe belefojtották a szót, s ahogyan viselkedtek a határozatot támogató képviselők, egész egyszerűen nem szereti.
Szerző

Budai villákból vásárolt be az ukrán maffia

Publikálás dátuma
2018.10.18. 13:02

Fotó: Jászai Csaba / MTI
Először a londoni luxusapartmanok körül bukkant fel több, különféle sötét ügyekben érintett név. Aztán kiderült, legalább egymilliárd forintot költöttek ingatlanra a budai hegyekben is.
Tavasszal bejárta a világsajtót a hír, hogy ukrán maffiózók sorra vásárolják fel London belvárosának luxusapartmanjait. Úgy tűnik, a budapesti XII. kerület is felkerült a bevásárlólistájukra - derül ki a Napi.hu cikkéből.
Mint a portál írja, a méregdrága lakásokba tömérdek pénzt fektető odesszai bűnözők a kilencvenes évek elején kezdték el felhalmozni vagyonukat, amikor belevágtak az olajüzletbe. Nem sokkal később pedig már fegyvert és drogot is csempésztek. A bűnbanda egyik főnöke Alexander Angert volt, a másik Genagyij Trukhanov, aki ma Odessza polgármestere.
Alexander Angert Budapesten ugyancsak felvásárolt értékes ingatlanokat, s ezek közül volt olyan, amelyet a lánya nevére íratott, ahogy azt Londonban is tette. Így Anna Angert
budapesti ingatlanjai szerény számítások szerint is legalább egymilliárd forintot érnek.

A hozzá köthető ingatlanok kivétel nélkül a XII. kerületben találhatók: többek között a Pinty utcában, a Hunyad lejtőn és a Béla király úton.
Érdekes módon az önkormányzatnak nem tűnt fel, hogy az ukrán maffia betette a lábát a kerületbe. Mint a portál érdeklődésére válaszul írták, nincs tudomásuk erről, pedig
"a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat alpolgármestere nyilatkozik minden esetben külföldi állampolgárok ingatlanszerzése kapcsán, hogy a vétel önkormányzati érdeket sért-e. Ezt követően a kormányhivatal dönt hatósági eljárásban az ingatlanszerzés engedélyezéséről".

Az önkormányzat először azt írta, nem találkoztak az Angert névvel. Más forrásból ugyanakkor megszerezte a Napi több Angert-ingatlan tulajdoni lapját; ekkor - már csak szóban - a kormányhivatal döntését emlegették.
Szerző

A közoktatás hátsó udvara – a legrosszabb középiskolák

Publikálás dátuma
2018.10.18. 12:00
A salgótarjáni Borbély Lajos Szakgimnáziumban elért érettségi eredmények az országos átlag alatt maradtak.
Fotó: GOOGLE
Az ország legrosszabb középiskoláiba járó gyerekeknek nem csak a tananyaggal, hanem lelki bajokkal és a szegénységgel is meg kell küzdeniük.
Az iskolaválasztást segítő legjobbiskola.hu portál az idén több mint ezer hazai középiskola 1678 képzési formáját rangsorolta a kompetenciamérések és az érettségi eredmények alapján, s e szerint a veszprémi Lovassy, a budapesti Deák téri, Eötvös, Fazekas, a szegedi Radnóti, a debreceni Kossuth, a nyíregyházi Krúdy, valamint a zalaegerszegi Zrínyi számítanak az ország legjobb gimnáziumainak. A lista másik végéről viszont nem esett szó sehol, ezért utánajártunk, miért éppen a salgótarjáni Borbély, az abaújkéri Wesley, a berettyóújfalui Eötvös, a komáromi Kempelen, valamint a karcagi Lábassy a leggyengébbek. - Ilyen egy halódó város iskolája – jellemezte a lista 1678. helyén záró Salgótarjáni Szakképzési Centrum Borbély Lajos Szakgimnáziumát és Szakközépiskoláját az intézmény egyik korábbi tanára. – Aki csak teheti, menekül Salgótarjánból, a rendszerváltás óta a lakosság harmada elköltözött. Értelemszerűen az iskolázottabbak és a tehetősebbek mentek el, a képzetlenebbek maradtak, s így ezzel arányosan "a gyerekanyag" is folyamatosan romlik. Nem véletlen, hogy a legjobb helyi gimnázium, a Bolyai sincs a legjobb kétszázban. A Borbélyban építőipari és műszaki szakképzések mellett érettségit adó autószerelő-, kozmetikus- és fodrászoktatás folyik, a diákok a kompetenciamérésben tavaly a nemzetközi összevetésben meglehetősen alacsony magyar átlag 83-84 százalékát érték el, érettségi eredményeik pedig messze a hazai átlag alattiak: középszinten történelemből 36, magyarból 28, matematikából 9 százalékot értek el a vizsgázók. A "gyerekanyagot" emelte ki, mint az eredménytelenség legfőbb forrását a rangsor 1658. helyén végzett kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola egyik tanára is. - Az a baj, hogy nem azért jönnek hozzánk a diákok, mert érdekli őket valamelyik szakma, s meg akarják tanulni, hanem mert nem veszik fel őket máshová – állította a neve elhallgatását kérő pedagógus. – Ugyanilyen elven mennek az építőipariba is, igazából az dönt, hogy nálunk olyan képzések indulnak, amelyeken zárt helyen lehet dolgozni, az építőben pedig kintiek. A tanár szerint, mivel kevés a tudatos pályaválasztó az iskolájukban, így a diákok többségét nem is érdekli, milyen jegyeket, bizonyítványt kapnak, mert nagy részük nem is a végzettsége alapján akar elhelyezkedni. - Az érdektelenség mellett a másik nagy probléma, hogy rengeteg a funkcionális analfabéta, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akik komoly lemaradással, tudáshiánnyal érkeznek az általános iskolából – tette hozzá. – Igazából nem is értem, hogyan engedhetik ki őket az alapfokú iskolák, illetve pontosan tudom: meg akarnak szabadulni a problémás gyerekektől. Csak éppen azt nem veszik figyelembe, hogy a középfokú oktatásnak nem az alapszint megtanításáról kellene szólnia. El lehet képzelni, milyen szakmunkás lesz valakiből, aki nem tud százas nagyságrendben számolni. A probléma nem egyedi, oktatáskutatók régóta figyelmeztetnek rá, hogy a jelenlegi hazai közoktatás nem alkalmas rá, hogy a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket felzárkóztassa. Nem véletlen, hogy a statisztika szerint az elmaradottabb kistérségekből egyre nehezebb bekerülni a felsőoktatásba: tíz év alatt 18 százalékkal csökkent az esélyük az ilyen helyről érkezőknek, s a folyamat 2013 óta látványosan felgyorsult. Az átlagoshoz képest kevesebben tanulnak tovább a szolnoki Magiszter Alapítvány Fényes Adolf Szolnoki Művészeti Szakközépiskolája és Gimnáziumából is, amely 1643. helyével a legutolsó lett a gimnáziumok között. - Az alapítványi fenntartásnak köszönhetően teljesen más légkörben dolgozhatunk, mint egy állami iskola – magyarázta Csiderné László Csilla, az intézmény vezetője –, így nem véletlen, hogy rengeteg olyan gyerek jön hozzánk, aki valami miatt nem találták meg a helyüket az állami közoktatásban: beilleszkedési zavarosak, sajátos nevelési igényűek, az átlagosnál érzékenyebbek. Az intézményvezető hozzátette, tanári gárdájuk sokkal többet foglalkozik a gyerekek problémáival, lelki gondjaival, mint egy átlagos iskolában. - A tananyag természetesen ugyanaz, csak nálunk jut idő másra is – mondta. – Nem az a fontos, hogy minél többen továbbtanuljanak, s ennek érdekében végighajtsuk a gyerekeket a középiskolai éveiken, hanem, hogy szeressenek iskolába járni, s mindenkiben megtaláljuk, miben is tehetséges. Ha ez olyasvalami, amit a felsőoktatásban tud kamatoztatni, akkor továbbtanul, de lehetséges, hogy valamilyen művészetben tud kiteljesedni. Évfolyamonként többen nem is érettségiznek végül, viszont náluk az is eredmény, hogy nem maradtak ki az iskolából. Aztán később, lehet, hogy évek múltán jönnek, hogy akkor most letennék az érettségit. A saját akaratukból, nem kényszerből vagy valaki elvárásának megfelelve.

Elkeserítő helyzetben a magyar gyerekek harmada

Minden harmadik gyermeket szegénység fenyeget Magyarországon, az uniós országok közül csak Bulgáriában, Romániában és Görögországban rosszabb a helyzet – derült ki az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének friss jelentéséből. Ez együtt jár a társadalmi kirekesztettséggel: a magyar gyerekek 33,6 százalékára leselkedik az a veszély, hogy a társadalom perifériájára sodródik. A görögöknél ez az arány 37,5 százalék, a bolgároknál 45,6 százalék, a románoknál 49,2 százalék. Az uniós átlag 26,4 százalék, ami mintegy 25 millió 18 év alatti gyermeket foglal magába. Ezek a gyerekek olyan családokban élnek, ahol a kilenc legfőbb kiadás (lakbér vagy jelzáloghitel, a lakás felfűtéséhez szükséges rezsi, váratlan kiadások, hús vagy fehérje rendszeres fogyasztása, nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon) közül legalább négyet nem tudnak megfizetni. Ehhez hozzátartozik az is, hogy otthonukban csak szűkösen férnek el, a lakás minősége alacsony (pl. nincs fürdőszoba, beázik a tető). Magyarországon 24 százalék ezeknek a családoknak az aránya (az uniós átlag 7 százalék). Mindez összefügg a gyermekek egészségével, oktatásával is. Magyarországon a szegény gyerekek sokkal nehezebben férnek hozzá a minőségi oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz, mint jobb módú társaik. A szegénységnek kitett gyermekek között többségben vannak a romák; míg a többségi társadalom esetében tízből kilenc gyermek jár óvodába 4 éves kora és az iskola megkezdése előtt, a roma gyerekeknél csak tízből öt. A jelentés szerzői szerint a magyar kormánynak nagyobb figyelmet kellene fordítania a szegényebb családok megsegítésére, a gyermekjogokra, illetve az ezekkel foglalkozó civil szervezetek támogatására. - J. D.

Szerző
Frissítve: 2018.10.18. 12:09