Végzős diák rendezett vérfürdőt egy krími iskolában

Publikálás dátuma
2018.10.18 15:49

Fotó: AFP/Sputnik
Egy 18 éves diák rohant végig a kercsi műszaki szakiskolában, lelőtt húsz embert és megsebesített legalább negyvenet, majd magával is végzett.
Húszra nőtt a kercsi iskolai ámokfutás halálos áldozatainak száma. A halottak között 15 diák és öt felnőtt van, a hozzátartozók csütörtök reggelre valamennyiüket azonosították, a sebesültek közül kettőt még ismeretlenként kezelnek. A több mint félszáz sebesült közül tízet intenzív osztályon ápolnak. Őket Moszkvába és más orosz nagyvárosokba szállították át további kezelésre. Csütörtök délelőtt 44-en szorultak további orvosi ellátásra. A lövöldözés eseményeinek sorrendjéről egyelőre ellentmondásos beszámolók érkeztek. Az elkövető, Vlagyiszlav Roszljakov a kantinban kezdett lövöldözni, majd szobáról szobára haladt, az orosz média által közzétett fényképeken holtteste a könyvtárban feküdt. Az első jelentések szerint minden halálesetet golyó okozott, de egyesek fémszilánkok okozta sebekről is beszámoltak, úgy tűnik, a lövöldöző halálát sem golyó, hanem szilánkok okozták. Az orosz hatóságok közlése szerint a lövöldözés azután kezdődött, hogy a támadó a menzán bombát robbantott. A vizsgálat során nagy mennyiségű lőszert, valamint további robbanó- és több gyújtószerkezeteket találtak a támadó személyes holmijai között. „A menzán voltam, a robbanás központjában. Sokkot kaptam és az osztálytársaim rángattak el, majd két-három másodperces időközönként lövéseket hallottam. Egy idő után még egy robbanás történt” – mondta Igor Zaharovszkij szemtanú a BBC-nek.
Az incidenst először terrortámadásnak vélték, de később átminősítették többszörös emberöléssé. Az elkövetőről, aki negyedéves diák volt, ismerősei azt mondták, ellenségesen viselkedett az iskolával szemben, nagyon utált odajárni, és azt terjesztette, elégtételt fog venni tanárain. Azt is elmondták, nagyon magának való volt, keveset kommunikált és a közösségi médiában is felfüggesztette tevékenységét. A nyomozás eddigi eredményei szerint egy lövészklub tagja volt, vallási szektához, szélsőséges csoporthoz nem tartozott, azonban Kommerszant című lap értesülése szerint vizsgálják, hogy nem állt-e kapcsolatban ukrán szélsőségesekkel. A lőfegyverhez - egy Bekasz típusú, csőtáras vadászpuskához -, amelyet a támadás előtt egy hónappal szerzett be, törvényesen jutott hozzá. A történtek miatt az orosz parlament alsóháza napirendjére tűzte a lőfegyverhez jutás megszigorítását. Csütörtöktől három napos gyászt rendeltek el Ukrajnában is (a Krím hivatalosan még Ukrajna része, miután senki nem ismerte el az orosz annexiót). Csütörtöktől a félszigeten minden iskola és óvoda mellé fegyveres őrt állítanak. A helyi kormányzat az életüket vesztett áldozatok hozzátartozóinak egymillió rubel (4,26 millió forint), a sebesülteknek 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki, és állja a temetés költségeit is.

Kercs városából indul az a híd, amely összeköti a Krímet Oroszországgal

Bár úgy tűnik, olyan iskolai lövöldözésről van szó, mint amilyen például az USA-ban már sok történt, a politikai okokat sem zárták még ki a nyomozó hatóságok. Oroszország 2014-ben szakította el a Krímet Ukrajnától, ezt a cselekedetét a nyugati hatalmak elítélték, sem Ukrajna sem ők nem fogadták el a félsziget bekebelezését. Az annektálás lassan érlelődő konfliktusok kezdetét jelentette, amelyekben oroszok által támogatott lázadók is részt vettek kelet Ukrajnában, ez máig feszültséget okoz az országok viszonyában. A krími parlament szóvivője, Vlagyimir Konsztatntinov emlékeztetett arra, mennyire leépült a viszony Ukrajna és Oroszország között, és felvetette annak lehetőségét, hogy a merénylet mögött Kijev állhat.  

Frissítve: 2018.10.18 16:06

Földrengés rázta meg Fülöp-szigetek fővárosát, legalább öten meghaltak

Publikálás dátuma
2019.04.22 15:36

Fotó: AFP/ NOEL CELIS
A Manilát és környékét érő természeti csapás áldozatait összeomló épületek temették maguk alá. Cunami-riadót nem kellett elrendelni.
6,1-es erősségű földrengés rázta meg hétfő délután a Fülöp-szigeteki fővárost, Manilát és környékét, írja az NBCnews.com. Hírek érkeztek áramkimaradásról, autópályára omló sziklákról, megrongálódott a nemzetközi repülőtér és leállt a vasúti közlekedés, emberek ezrei menekültek az utcákra. A khaleejtimes.com Lila Pineda kormányzó televíziós nyilatkozata után azt is hozzáteszi:
a rengés miatt öt ember lelte halálát.
Három ember testét Porac településén egy összedőlt ház romjai között találták meg, egy idős nő és unokája pedig Luba városában vesztette életét, mikor rájuk omlott egy épület.
Cunami-riadót nem rendeltek el; a hatóságok szerint a 20 kilométeres mélységben történt rengés nem volt olyan hosszú, sem olyan kiterjedt, hogy szökőárat indítson el. Az utórengések miatt viszont figyelmeztetést adtak ki.
Frissítve: 2019.04.22 15:37

Putyin és Kim Dzsong Un csütörtökön találkozik Vlagyivosztokban

Publikálás dátuma
2019.04.22 14:27

Fotó: AFP / HANDOUT/ ALEXANDER ZEMLIANICHENKO
A 37 résztvevős pekingi Egy övezet, egy út csúcsra tartva tárgyal az orosz elnök az észak-koreai diktátorral.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozóját csütörtökön fogják megrendezni Vlagyivosztokban, a Russzkij szigeten - közölte hétfőn a Kremlhez közel álló, Izvesztyija című napilap. A lap szerint Putyin a Pekingben pénteken és szombaton megtartandó Egy övezet, egy út nemzetközi fórumra tartva - melyen 36 másik ország képviselői mellett Orbán Viktor is részt vesz majd - tesz majd kitérőt Vlagyivosztokba. A Kreml korábban biztonsági okokra hivatkozva nem kívánta elárulni a csúcstalálkozó helyszínét és időpontját, csak annyit közölt, hogy azt a hónap második felében, Oroszország területén tartják meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a két vezető a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének és a regionális együttműködésnek a kérdéseit fogja áttekinteni. A hétvégén megjelent orosz és nemzetközi sajtóértesülések szerint észak-koreai funkcionáriusok keresték fel a tervezett találkozó feltételezett helyszínét, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemet, ahol egyébként április 24-én és 25-én "hivatalos küldöttségek látogatása" miatt szünetel majd az oktatás. A Vlagyivosztokban megtartandó csúcs lehetőségéről elsőként a Yonhap dél-koreai hírügynökség számolt be a múlt hét elején.
A két ország között már huzamosan szünetel a legmagasabb szintű kapcsolattartás. Putyin 2000-ben látogatott el Phenjanba. Kim Dzsong Un apja, Kim Dzsong Il páncélvonatán 2001-ben és 2002-ben Moszkvába, 2011-ben pedig Ulan-Udéba utazott el. A jelenlegi észak-koreai diktátor még sosem lépte át az orosz határt, bár egy meghívást már elfogadott 2015-ben.

Egy övezet, egy út, 37 résztvevő, második fórum

Összesen 37 kormány-, illetve államfő, valamint egyéb vezető jelezte részvételét az április 25. és 27. között Pekingben tartandó második Egy övezet, egy út fórumra - jelentette be múlt pénteki sajtótájékoztatóján Vang Ji kínai külügyminiszter. Magyarország mellett több európai állam is képviselteti magát, így például Ausztria, Csehország, Szerbia, Görögország, Olaszország, Portugália és Svájc.
Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország és Ausztrália szintén magas rangú küldöttekkel képviseltetik majd magukat az eseményen. De csatlakozik majd António Guterres ENSZ főtitkár, valamint Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is.
Ott lesznek továbbá az Új Selyemút-tervként is ismert kezdeményezés más érdekeltjei, a többi között Oroszország, Mongólia, Pakisztán, Vietnam, Thaiföld, Szingapúr, a Fülöp-szigetek, Chile és Egyiptom vezetői is. Az Új Selyemút terv eddigi eredményeivel kapcsolatban Vang elmondta: 126 ország és 29 nemzetközi szervezet írt alá együttműködési megállapodást Kínával.

Erre figyelmeztetett az EU

Az Egy övezet, egy út az az óriási gazdasági program, ami miatt az EU 2017 áprilisban egy jelentést is kiadott volna, melyben figyelmezteti Kínát: szerződéseivel ne gyengítse a liberális világrendet, ne törekedjen a többi ország megosztására, és a kínai hegemónia előkészítésére. Továbbá az EU előírta volna az európai kormányoknak, hogy a Kínával kötött szerződésekből szedessenek ki egy sor gyanús terminust, melyeknek a kínai kormány nyelvhasználatában sajátos jelentése van. A tiltás mellett érvelt a brit, a francia, az ír, a holland, az osztrák, a spanyol, a svéd és még a lengyel kormány is. A lengyelek állításuk szerint már tapasztalták is, hogy a kínaiak a saját doktrínájukat erősítő szövegeket akarnak beleerőltetni a kétoldalú megállapodásokba.

Ám Magyarország - egyedüliként az uniós országok közül - erélyesen kiállt a kínai befolyás és hegemónia-építés mellett, így a közös, uniós szintű fellépés az Orbán-kormány érdekei miatt elbukott.