Végzős diák rendezett vérfürdőt egy krími iskolában

Publikálás dátuma
2018.10.18 15:49

Fotó: AFP/Sputnik/
Egy 18 éves diák rohant végig a kercsi műszaki szakiskolában, lelőtt húsz embert és megsebesített legalább negyvenet, majd magával is végzett.
Húszra nőtt a kercsi iskolai ámokfutás halálos áldozatainak száma. A halottak között 15 diák és öt felnőtt van, a hozzátartozók csütörtök reggelre valamennyiüket azonosították, a sebesültek közül kettőt még ismeretlenként kezelnek. A több mint félszáz sebesült közül tízet intenzív osztályon ápolnak. Őket Moszkvába és más orosz nagyvárosokba szállították át további kezelésre. Csütörtök délelőtt 44-en szorultak további orvosi ellátásra. A lövöldözés eseményeinek sorrendjéről egyelőre ellentmondásos beszámolók érkeztek. Az elkövető, Vlagyiszlav Roszljakov a kantinban kezdett lövöldözni, majd szobáról szobára haladt, az orosz média által közzétett fényképeken holtteste a könyvtárban feküdt. Az első jelentések szerint minden halálesetet golyó okozott, de egyesek fémszilánkok okozta sebekről is beszámoltak, úgy tűnik, a lövöldöző halálát sem golyó, hanem szilánkok okozták. Az orosz hatóságok közlése szerint a lövöldözés azután kezdődött, hogy a támadó a menzán bombát robbantott. A vizsgálat során nagy mennyiségű lőszert, valamint további robbanó- és több gyújtószerkezeteket találtak a támadó személyes holmijai között. „A menzán voltam, a robbanás központjában. Sokkot kaptam és az osztálytársaim rángattak el, majd két-három másodperces időközönként lövéseket hallottam. Egy idő után még egy robbanás történt” – mondta Igor Zaharovszkij szemtanú a BBC-nek.
Az incidenst először terrortámadásnak vélték, de később átminősítették többszörös emberöléssé. Az elkövetőről, aki negyedéves diák volt, ismerősei azt mondták, ellenségesen viselkedett az iskolával szemben, nagyon utált odajárni, és azt terjesztette, elégtételt fog venni tanárain. Azt is elmondták, nagyon magának való volt, keveset kommunikált és a közösségi médiában is felfüggesztette tevékenységét. A nyomozás eddigi eredményei szerint egy lövészklub tagja volt, vallási szektához, szélsőséges csoporthoz nem tartozott, azonban Kommerszant című lap értesülése szerint vizsgálják, hogy nem állt-e kapcsolatban ukrán szélsőségesekkel. A lőfegyverhez - egy Bekasz típusú, csőtáras vadászpuskához -, amelyet a támadás előtt egy hónappal szerzett be, törvényesen jutott hozzá. A történtek miatt az orosz parlament alsóháza napirendjére tűzte a lőfegyverhez jutás megszigorítását. Csütörtöktől három napos gyászt rendeltek el Ukrajnában is (a Krím hivatalosan még Ukrajna része, miután senki nem ismerte el az orosz annexiót). Csütörtöktől a félszigeten minden iskola és óvoda mellé fegyveres őrt állítanak. A helyi kormányzat az életüket vesztett áldozatok hozzátartozóinak egymillió rubel (4,26 millió forint), a sebesülteknek 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki, és állja a temetés költségeit is.

Kercs városából indul az a híd, amely összeköti a Krímet Oroszországgal

Bár úgy tűnik, olyan iskolai lövöldözésről van szó, mint amilyen például az USA-ban már sok történt, a politikai okokat sem zárták még ki a nyomozó hatóságok. Oroszország 2014-ben szakította el a Krímet Ukrajnától, ezt a cselekedetét a nyugati hatalmak elítélték, sem Ukrajna sem ők nem fogadták el a félsziget bekebelezését. Az annektálás lassan érlelődő konfliktusok kezdetét jelentette, amelyekben oroszok által támogatott lázadók is részt vettek kelet Ukrajnában, ez máig feszültséget okoz az országok viszonyában. A krími parlament szóvivője, Vlagyimir Konsztatntinov emlékeztetett arra, mennyire leépült a viszony Ukrajna és Oroszország között, és felvetette annak lehetőségét, hogy a merénylet mögött Kijev állhat.  

2018.10.18 15:49
Frissítve: 2018.10.18 16:06

Sokkal jobban kikapott Trump, mint ahogy látszott

Publikálás dátuma
2018.11.14 10:01

Fotó: AFP/ Timothy A. Clary
Egy héttel az amerikai félidős választások után, a postai voksokat is figyelembe véve, a korábbinál kedvezőbb a demokraták szempontjából.
A még most sem teljesen lezárt szavazatszámlálás friss meglepetése, hogy Arizonában a demokrata Kyrsten Sinema nyerte meg a szenátorválasztást, kiütve a nyeregből a voksolás utáni éjszakán készült első mérleg szerint még győztesnek látszó, republikánus Martha McSallyt. Ez a fordulat azért jelentős, mert Arizona elég szilárdan „vörös”, vagyis a republikánusok felé hajló államnak számított eddig. Ez a győzelem persze önmagában még nem jelenti azt, hogy a félidős választást hatalmas demokrata előretörés, a többek által várt „kék hullám” jellemezte volna, de kétségkívül jelzésértékű, hogy a 42 éves Sinema győzelmével 1988 óta most először választottak ebben a „vadnyugati” államban demokrata párti szenátort. Kyrsten Sinema több szempontból is úttörő: ő lesz Arizona első női szenátora, illetve az első nyíltan biszexuális amerikai szenátor. Az elmúlt hat esztendőben a képviselőház tagja volt. Nem radikális, hanem sokkal inkább kiegyensúlyozottságra törekvő demokrata politikusnak számít: képviselőként megszavazta a Donald Trump elnök által szorgalmazott törvényjavaslatok több mint a felét. Bár az eredmények még most sem teljesen véglegesek és hivatalosak, könnyen elképzelhető, hogy a republikánusoknak a száz tagú szenátusban a két elnökválasztás közötti félidőben tartott nagy erőpróba nyomán is csak alig lesz több szenátoruk, mint az eddigi 51, annak ellenére, hogy tíz olyan szenátusi poszt betöltéséről szavaztak most az amerikaiak, ahol eddig demokrata volt a szenátor, de az államban a 2016-os elnökválasztáson a republikánus Trump kapott több szavazatot, tehát az állam a legutóbbi mérhető versengés idején a republikánusokhoz pártolt. Az, hogy most több „veszélyeztetett” szenátori poszton voltak kénytelenek vállalni a demokraták a megmérettetést, alapvetően a véletlennek tudható be: a félidős választáson a szenátusi helyek egyharmadáról döntöttek, mert a szenátori mandátum hat évre szól, és kétévente újítják meg a testület egy-egy harmadát. Floridában még újraszámlálják a szavazatokat, Mississippi államban pedig e hónap 27-én pótválasztást tartanak, a tartós szenátusi erőviszonyok csak akkor fognak kialakulni. Donald Trump már a november 6-i választás után néhány órával kihirdette a republikánusok hatalmas győzelmét. Ez az értékelés nem is a szenátusban bizonyult a legkevésbé megalapozottnak, hanem a teljesen újraválasztott képviselőházban, ahol a demokraták legkevesebb 32 helyet elhódítottak a republikánusoktól, további négy helyen pedig nyerésre állnak, és ezzel elragadták a többséget az eddig 23 fős előnyben volt republikánusoktól. A szövetségi kormány politikáját, manőverezési lehetőségeit ugyan közvetlenül nem érinti, de az Egyesült Államok közhangulatáról sokat elárul, hogy a demokraták a félidős választásokon a maguk javára fordították meg az erőviszonyokat az 50 közül 7 szövetségi államban a kormányzóválasztás nyomán, valamint 8 szövetségi államban az állami törvényhozás tagjainak a megválasztásakor. Összességében a demokraták a 70-es évek első felében tombolt Watergate-botrány időszaka óta most szerepeltek a legjobban a félidős választásokon. Az, hogy a képviselőházban „kék fordulat” történt, alapvetően átírja majd az elkövetkező két esztendő várható amerikai belpolitikai forgatókönyvét, hiszen az elnök emberei semmi lényeges törvényalkotást nem lesznek képesek keresztülvinni, ha nem kötnek alkut a demokratákkal, nem mennek elébe egyes demokrata követeléseknek. Ráadásul az a lehetőség is elveszett a republikánusok számára, hogy a két év múlva újra esedékes képviselőházi választásokra való felkészülés jegyében a saját érdekeiknek megfelelően rajzolják át az egyes képviselői választókerületek határát, ami – tekintettel az állandóan változó népességi arányokra – folyamatosan meglévő manipulációs lehetőséget biztosít a mindenkori többségnek.  

Demokrata sokszínűség

Az amerikai választási elemzők egyetértenek abban, hogy a demokraták egyfelől a kisebbségek, másfelől a magasan képzettek, de leginkább a nők körében szerepeltek jól, és ennek köszönhetik sikereiket. A női szavazók 56 százaléka demokrata jelöltre voksolt, amiben nyilvánvalóan szerepet játszott az elnök magatartása, több, a nőkkel kapcsolatos, sokak által visszataszítónak tartott megnyilvánulása. A demokraták számos értelemben vett sokfélesége nem csupán a szavazóbázison, hanem a megválasztott jelöltek között is megmutatkozik. Így Massachusetts állam először küldött afroamerikai nőt a szövetségi törvényhozásba, Michigan, illetve Minnesota államból egy-egy muszlim női is bejutott a kongresszusba, Kansasban pedig „bennszülött amerikai” - vagyis indián, ráadásul leszbikus indián – politikusnőt választottak be a szövetségi képviselőházba.   

1988 óta most először választottak demokrata párti szenátort Arizonában
bubi Az úttörő Kyrsten Sinema A demokrata szenátor nemcsak Arizona első női szenátora, hanem az első nyíltan biszexuális amerikai szenátor
Témák
USA
2018.11.14 10:01
Frissítve: 2018.11.14 10:01

Marad az olasz költségvetés, Salvini nemet mondott az EB-nek

Publikálás dátuma
2018.11.14 08:48
Matteo Salvini
Fotó: AFP/ Daniel MIHAILESCU
Hiába dobta vissza Brüsszel az olasz kormány kockázatosnak ítélt jövő évi büdzséjét, Matteo Salvini és kormánya kitart saját számításaik mellett.
Az olasz kormány nem változtatja meg a költségvetési hiányra és a növekedésre vonatkozó irányzatokat a jövő évi büdzsé tervezetében, annak ellenére sem, hogy Brüsszel ennek felülvizsgálatára kérte Rómát – jelentette be Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes kedden késő este, röviddel a Brüsszel által szabott éjféli határidő lejárta előtt.
Közleményében leszögezte, hogy a költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka marad, a növekedési irányzat pedig 1,5 százalék lesz, de növelik az eszközeladásokat, és körültekintően fogják figyelni a kiadások alakulását - írja a hirado.hu. Hasonló szellemben nyilatkozott a kormány ülése után a másik miniszterelnök-helyettes, Luigi Di Maio, és fogadkozott, hogy a kabinet szilárdan ki fog tartani a megszorítás elleni tervei mellett. „A költségvetés nem fog változni sem az egyensúlyi tételekben, sem a növekedési előirányzatokban. Meg vagyunk győződve arról, hogy ilyen költségvetésre van szüksége az országnak, hogy újra lendületbe jöjjön” – mondta az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke.
Ez volt a legelső alkalom, hogy az Európai Bizottság visszautasította valamelyik tagállam büdzsétervezetét. Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) november 5-i brüsszeli ülésén ugyancsak a költségvetési tervezet módosítására szólította fel az olasz kormányt. A miniszterek közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy osztják a brüsszeli testület értékelését. 

Valaki rosszul számol

Mint az Index emlékeztet, az uniós csúcsszerv arra hivatkozott, hogy a tervezetben szereplő számok közel sem felelnek meg a korábbi uniós ajánlásoknak és római kötelezettségvállalásoknak. Az új olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb költségvetési hiánycélokat tűzött ki a következő három évre, ráadásul be akarja fejezni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatot A költségvetés a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, miközben brüsszeli számítások szerint a növekedés csupán 1,2 százalékos lesz, a legalacsonyabb az EU-ban.  A deficitet 2019-ben a GDP 2,4 százalékában szabnák meg, az előző kabinet által vállalt 0,8 százalékkal szemben, így háromszor nagyobb lenne a célszám. A rákövetkező évre vonatkozóan a kabinet 2,1 százalékos hiánnyal számol, míg a brüsszeli előrejelzés szerint a költségvetési hiány már jövőre eléri a GDP 2,9 százalékát, 2020-ban pedig 3,1 százalékos lesz, meghaladja a háromszázalékos uniós korlátot. Giovanni Tria gazdasági és pénzügyminiszter viszont azt a választ adta, hogy Brüsszel rosszul számol, ők pedig mindenképpen maradnak saját terveiknél, hiszen az országnak ki kell evickélnie a gyenge növekedés csapdájából.
2018.11.14 08:48