Külföldi terjeszkedésre készül az Egyesült Mészáros Birodalom

Publikálás dátuma
2018.10.18. 19:11

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Egymilliárd eurót érő, már a külföldi és további hazai terjeszkedést is megcélzó cég jön létre. Az egyesülő holding nemzetközi befektetőkre érdeklődésére számít és határon túli felvásárlásokban gondolkodnak.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) negyedik legnagyobb forgalmú papírja jöhet létre, ha megvalósul az a fúzió, amelyről csütörtökön számoltak be a Napi.hu szokásos évi tőzsdei konferenciáján. Az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó többségi tulajdonában lévő tőzsdei cégek, az Opus Global Nyrt. és a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 2019 március végéig létrejövő egyesülése révén egy olyan társaság jön létre, amelynek piaci értéke hozzávetőleg elérheti az egymilliárd eurót. A pontos értéket természetesen nem lehet megadni, mert az az árfolyamok napi mozgásától függ – amire egyébként joggal panasza lehetett idén a részvényeseknek. A félévvel ezelőtti 343 forintos Konzum részvényár tegnapra 280 forint alá süllyedt, míg az Opus-tulajdonosok ugyanezen idő alatt a 700 forintos részvényérték helyett tegnap 500 forintossal szembesülhettek. A részvénytulajdonosok a Mészáros-papírokon közel 20, illetve 30 százalékot buktak. A két társaság tervezett fúziójának nagyságrendjéről Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója, az Opus Nyrt. igazgatóságának tagja a tőzsdekonferencián elmondta, hogy az eléri majd a magyar GDP egy százalékát, ezért abban reménykednek, hogy egy ilyen brutális vagyontömeg megszólítja majd a nemzetközi befektetőket. Ennek kapcsán a cégvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a két érintett társaság vagyonkezelőként, és nem termelőként viselkedik, és arra készülnek, hogy külföldi cégeket is felvásároljanak. A Konzum és az Opus igazgatósága meglehetős átfedést mutat, hiszen az előbbiben Jászai Gellért, és közeli munkatársa Linczényi Aladin Ádám mellett felsorakozott itt a három Mészáros gyerek is: Mészáros-Homok Ágnes, valamint Beatrix és az ifjabb Lőrinc is. Az Opus Global igazgatóságában Jászai Gellért mellett, Mészáros-Homok Ágnes, valamint Beatrix itt is szerepet kapott, mellettük Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója és az a Halmi Tamás, akinek vezető szerep is jutott több az egykori felcsúti polgármesterhez köthető cégnél – a többi között – a Mészáros és Mészáros Kft.-nél vagy a megyei lapokat, a Világgazdaságot és a Nemzeti Sportot, a Képes Sportot és az Autó-Motort is kiadó Mediaworks-nél, illetve az Opus Pressnél. Ha majd a két nyrt. külön-külön összeülő közgyűlése december 3-án dönt arról, hogy kik legyenek az egyetlen igazgatóság tagjai, akkor az átfedések miatt nem lesz nehéz dolguk. Az újonnan létrejövő, 320 milliárd forintos tőzsdei értékű nyrt. nevéről még nem született döntés - közölte Jászai Gellért. Az Opus korábban bejelentett tőkeemelése a végéhez közeledik, november 30-ig végrehajtják a Mátrai Erőmű Zrt.-nél, a Mészáros és Mészáros Kft.-nél és az R-Kord Építőipari Kft.-nél is - fűzte hozzá a cégvezető, és bejelentette azt is, hogy a 2019-es év után fognak először osztalékot fizetni. A tőkeemelések után Mészáros Lőrinc részesedése a Konzumban 70 százalékos, az Opusban pedig 80 százalékos lesz. Arról is szó esett, hogy három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni a jövőbeli társaság: energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. Az energetikában (Mátrai Erőmű Zrt.), a pénzügyi szektorban (CIG Pannónia) már jelen vannak (jelentős érdekeltségük van az MKB-ban és a Takarékinfo-ban is), az it-szektor reprezentánsa pedig a tőzsdén is jegyzett 4IG . 

Politikai üzenet

A Mészáros-cégek fúziójának politikai üzenete is van. Hiszen a felcsúti gázszerelő, ex-polgármester csodálatos meggazdagodásának történetéhez mindenki hozzákapcsolja az Orbán Viktorral ápolt szoros kapcsolatát. A csütörtökön, a Napi.hu kiadásában megjelent, a 100 leggazdagabbról szóló kötetben Mészáros Lőrinc a második helyen áll - Csányi Sándor mögött - 280 milliárd forintos vagyonával -, és a szerkesztők a 3. legbefolyásosabb magyarnak tartják. Egyértelművé vált a cégfúzió bejelentésével, hogy a kormánypárt demonstrálni akarja erős jelenlétét Magyarországon. Úgy látják, hogy már nem kell titkolniuk a hozzájuk közelállók vagyonosodását - mondta a Népszava érdeklődésére Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezető elemzője szerint ez tudatos vállalás, amelyhez cinizmus is párosul:" a kétharmad támogat minket". Felmérésük szerint a Fideszre szavazók is elítélik a korrupciót, de például Mészáros Lőrinc brutális vagyonosodását azzal intézik el, hogy korábban is volt hasonló eset. A médiaportfólió nem véletlenül nem szerepel a tőzsdére lépés tervei között, hiszen ez veszteséges, és a Mészáros Lőrinccel csütörtökön hírbe hozott TV2 mutatói sem jók. A vagyon beforgatása tőzsdei cégekbe azért sem kelt ellenérzést az emberekben - mondta Kiss Ambrus -, mert ennek lényegét többségük nem érti.

Frissítve: 2018.10.18. 20:28

Hiába perelné a korrupciókutatókat a hatóság

Publikálás dátuma
2018.10.18. 17:57

Fotó: maps.google
A Korrupciókutató Központ tanulmánya szerint a magyar közbeszerzési eljárás Zambiáéval hasonlítható össze. A hatóság ezen kiakadt és pert próbált indítani.
A Közbeszerzési Hatóság (KBH) korábbi sikertelen próbálkozása után ismét beadta a keresetét a Korrupciókutató Központ ellen (Corruption Research Center Budapest - CRCB), de ezt a keresetet is formai okokból elutasította a bíróság – írja közleményében a CRCB. A Közbeszerzési Hatóság azután indított volna jó hírnév megsértése miatt pert a kutatócsoport ellen, hogy egy idén januárjában megjelentet tanulmányban a magyar közbeszerzési eljárást Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a KBH gyakorlatában, a tanulmány „legsértőbb” megállapítása az lehetett, hogy a két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is több információt tartalmaznak, mint a magyar hatóságé. Tóth István János, a kutatócsoport vezetője a közleményben leszögezte: folytatják tevékenységüket, és remélik, hogy a jövőben egy tudományos műhely sem kényszerül arra, hogy a bíróságon kelljen megvédenie az eredményeit.
Szerző

Új termékek léphetnek a lakáskassza helyére

Publikálás dátuma
2018.10.18. 13:54

Fotó: Népszava
Átalakulás várható a lakásfinanszírozási piacon a lakáskassza-megtakarítások állami támogatásának gyors megszüntetése miatt. A bankok új termékekkel állhatnak elő. A lakások drágulása miatt a vevőknek szükségük is van külső forrásra.
Változások jöhetnek a lakásfinanszírozásban a következő időszakban, a lakástakarékok állami támogatásának megszűnése ugyanis a meglévő szerződések kifutásával fokozatosan csökkenti a lakáskasszák szerepét – írja elemzésében az ingatlan.com.       Mint arról beszámoltunk: a lakástakarékpénztáraknál gyűjtött lakossági megtakarítások után járó 30 százalékos, évi legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatást megszüntető javaslatot a kormánypárti többség rendkívüli gyorsasággal verte át a parlamenten. A javaslatot egyéni indítványként Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke nyújtotta be  hétfőn délelőtt, azt kedd délre a kormánypárti képviselők meg is szavazták, majd estére Áder János köztársasági elnök is aláírta. Szerdától hatályos tehát az új törvény, így azóta a lakástakarékoknál nem lehet már állami támogatással lakáskassza-szerződéseket kötni. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai  kormányinfón azt mondta: az elvett állami támogatások a családok otthonteremtési kedvezményeit (csok) bővítik majd, és azok felhasználási lehetőségei közé a felújítást is beemelik. A részletekről nem említett többet, azt mindenesetre beígérte, hogy bő egy hónapon belül ismertté válnak az módosított csok-szabályok. Arról sem beszélt, hogy lakáscélú állami támogatáshoz ezentúl csak egy jóval szűkebb kör férhet majd hozzá, hiszen a csok feltétele a gyermekvállalás. A gyermektelen házaspárok, az egyedülállók, vagy az idősek korábban a lakáskasszamegtakarításokkal juthattak állami támogatáshoz, és azt akár lakásfelújításra is fordíthatták.  A lakáskassza ráadásul takarékoskodásra ösztönzött, a kormány legújabb húzása viszont az öngondoskodásra való törekvést leépíti, az állam "jóindulatától" való függést pedig erősíti. Az ingatlan.com szerint azonban bankok is új termékekkel jelenthetnek meg a jövőben: például előtakarékoskodás után kamatkedvezménnyel kínált felújítási célú személyi kölcsönnel vagy jelzáloghitelekkel. A lakosság részéről ugyanis komoly igény mutatkozik ezekre. A lakáspiac és a lakáshitelpiac pedig további növekedésre utaló adatokat mutat, hiszen továbbra is erős a kereslet. Az idén szeptemberben a magánszemélyek által hirdetett lakások iránt 5 százalékkal többen érdeklődtek az ingatlan.com-on, mint egy évvel korábban. Az ingatlanközvetítők kínálatában szereplő lakások iránt pedig az idei hónapokban 5-19 százalékkal volt nagyobb az érdeklődés. A lakások drágulása miatt a vevőknek egyre nagyobb szüksége van külső forrásra is az ingatlanvásárláshoz, ami miatt tovább nőhet a lakáshitelek szerepe az ingatlanpiacon. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó BankRáció.hu oldalán már az év első 9 hónapjában is 105 százalékkal több kalkulációt indítottak lakáshitelekre, mint tavaly. Az összes hitelkalkuláción belül pedig közel 50 százalékos volt a lakáshitelek aránya. Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője rámutatott: egyre nagyobb az érdeklődés a kiszámítható, több évre fix törlesztést garantáló lakáshitelek iránt. Emellett a növekszik a fogyasztóbarát lakáshitelek iránti igény is. A KSH statisztikái is egyértelmű bővülésről tanúskodnak. Az első félévben több mint 53 ezer lakáshitelnek adtak zöld utat a bankok, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg. A lakáshitelek teljes összege már 400 milliárd forint fölé nőtt, ami 39 százalékos növekedést jelent. Összehasonlításul: amikor 2014-ben ismét emelkedésnek indult a lakáspiac, az év egészében kötöttek annyi lakáshitel-szerződést a bankok, mint most az első félévben. A teljes hitelösszeg 2014-ben 244,5 milliárd forint volt, amit az idei első félévben kötött szerződések már 65 százalékkal felülmúltak – sorolta Trencsán Erika. Jelezte: az idei első félévben a lakáshitelek átlagos összege közel 8 millió forint volt, ez éves szinten 17 százalékos emelkedést jelent, a 2014-es szintnél pedig több mint 60 százalékkal magasabb. A kereslet tehát továbbra is erős a lakáspiacon, a reálbérek növekedése, az alacsony kamatok miatt pedig a lakáshitelezés és a személyi kölcsönök is jól futnak. A verseny ezért fokozódhat a vásárlókért, így a bankok is új termékekkel jöhetnek elő. A BankRáció.hu szakértői szerint ezért a hitelválasztásnál még lényegesebb lesz, hogy az érintettek alaposan átnézzék a kínálatot a legkedvezőbb konstrukció megtalálása érdekében. Ezzel ugyanis akár milliós összeget is meg tudnak spórolni egy lakásvásárlásnál a teljes visszafizetendő összegekből adódó különbségek miatt.    
Szerző