Már száznál is több hajléktalant figyelmeztettek, amiért hajléktalan

Publikálás dátuma
2018.10.18 20:31

Fotó: / Bohanek Miklós
A frekventált helyekről valóban eltűntek a hajléktalanok az új szabálysértési törvény hatályba lépése után, de nem váltak köddé, és a szállókra sem mentek be. A hatóságok valójában csak szőnyeg alá söprik a problémát.
Szerda éjfélig országszerte 101 otthontalant figyelmeztetettek azért, mert az utcán él, és már két ember ellen indítottak szabálysértési eljárást, egyet Pest megyében, egyet pedig Budapesten – tudta meg lapunk az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Vagyis a rendőrség a jelek szerint gyakorta alkalmazza a hétfőn életbe lépett új szabályozást, amely büntethetővé tette a hajléktalan létet. Pedig Terdik Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vezetője a kormánylap Magyar Időknek azt mondta: „A rendőrség nem a büntetési lehetőséggel akar élni, hanem lehetőleg szankció nélkül visszavezetni az érintetteket emberi körülmények közé.” Gödöllőn – mint arról már írtunk – a rendőrök úgy akartak „visszavezetni emberi körülmények közé” egy hajléktalant, hogy őrizetbe a vették és 30 napos elzárásra büntették volna – a Gödöllői Járásbíróság bírósági titkára azonban „csak” figyelmeztetésben részesítette a férfit. Emellett azonban a 20 ezer forintos szabálysértési költség megfizetésére kötelezték. Ezt végül ügyvédje vállalta át. Nem sokat kellett várni az első budapesti őrizetbe vételre sem. A gödöllői eset kapcsán Víg Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője az emelte ki: a 20 ezer forintos szabálysértési költség mellett maga az előállítás és az elzárás is pénzbe kerül, számításaik szerint az egész eljárás költsége 250-300 ezer forintot is kitehet egyetlen hajléktalan ember esetében. – A hajléktalanság büntetése semmit nem old meg, de cserébe sok pénzbe kerül. Eredményesebben fel lehetne használni ezeket az összegeket, ha a szociális ellátórendszer fejlesztésére fordítanák – mondta. Víg Dávidot kérdeztük arról is: mi a véleménye arról, hogy a BRFK vezetője szerint rendőrségi feladat a hajléktalanokat „visszavezetni” emberi körülmények közé? A szakértő úgy fogalmazott: noha a szabálysértési törvény rendőrségi feladatkörbe sorolja, a hajléktalan emberek problémája nem rendészeti, hanem szociálpolitikai és lakáspolitikai kérdés. – A rendőrség forrásai is korlátozottak, az ő feladatuk a valódi bűnüldözés lenne – fogalmazott a szakértő. Víg Dávid szerint az, ami most történik, nem más, mint „látványbeavatkozás”, a probléma szőnyeg alá söprése: a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint a frekventált közterületekről valóban eltűntek a hajléktalanok, de a szállókba jelentkezők száma nem emelkedett számottevően. – A hajléktalan emberek nem váltak köddé, hanem kiszorultak a külső városrészekbe, ahol egyelőre kevésbé háborgatják őket. Ez jelentősen megnehezíti majd az őket segítő civil- és segélyszervezetek munkáját, ami a téli krízisidőszak előtt nem túl megnyugtató. 

Mikor él valaki a közterületen?

A szabálysértési törvény viszonylag pontosan határozza meg, mikor szólíthatnak fel valakit távozásra rendőrök: lépniük kell, ha a  hajléktalan közterületen mosakodik, öltözködik vagy éppen állatot tart, és ezt „rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.” Hogy a rendőr kit tartson hajléktalannak, arra már nincs utasítás, így marad a face controll, a járőr ránézésre dönti el, kit kell el küldeni, ki pedig a padon uzsonnázó jogkövető állampolgár. Arra sincs megoldás, ha valaki  csomagok nélkül ül a közterületen - és a jelek szerint az utazó, ételosztáson sorban álló vagy éppen nem helyhez kötötten kéregető hajléktalant sem lehet csak úgy vegzálni. Akit mégis utolért a hatósági szigor, azt jogszabály szerint háromszor kell távozásra felszólítsák a rendőrök, és – ha együttműködő, de visszeső „bűnös" – csak a negyedik alkalommal jogszerű őrizetbe venni. Ha azonban önfejű, rendőri utasításra elkullogni nem akaró fedél nélküliről van szó, azt a járőrök azonnal magukkal vihetik.  Az így elkövetővé lett hajléktalan maximum 72 órás őrizetbe kerül, ami alatt több jogi folyamat is lezajlik: az ügyben eljáró bíróság elsőfokon dönt róla, hogy az illetőt figyelmeztetéssel, közérdekű munkával vagy éppen - ha visszaesőről van szó – elzárással sújtsák. Aki „csak” figyelmeztetésben részesül, azt  azonnal el kell engedni, az elzárási döntést viszont szintén haladéktalanul végre kell hajtani. Maga a szabálysértés nem járhat pénzbírsággal, de az eljárási költség egy részét így is rátolják az „elkövetőre”. A hajléktalantól az eljárás és büntetés idejére lefoglalt ingóságokat az ezzel megbízott szerv - az önkormányzat vagy a hatóság – legfeljebb fél évig tárolja, és ha nem jönnek érte, megsemmisíti. A romlandó, "tárolhatatlan” holmikat viszont azonnal megsemmisítik, és egyik esetben sem fizetnek kártérítést a tárgyak után.

Kihűlés, üszkösödés, fertőzés

Az Országos Mentőszolgálat a hét elején a fővárosban létrehozta az úgynevezett "gondoskodó csoportját": őket akkor küldi a helyszínre az irányító, ha valaki önerejéből nem képes eljutni egy hajléktalanellátóba. Információink szerint az úgynevezett gondoskodócsoport autóira eddig csak néhány alkalommal volt szükség a közterek "hajléktalanításához." Körülbelül fél tucat otthontalan embert szállításában segédkeztek, közülük volt, akit idősek ellátó helyére, vagy hajléktalan szállóra vittek. Megtudtuk: miután a „gondoskodó csoport” által használt kocsik nem alkalmasak mentésre, orvosi felszerelés sincs bennük, azokhoz a hajléktalanokhoz, akik valóban egészségügyi ellátásra szorulnak, mentőt küldenek. Úgy tudjuk, az elmúlt pár napban országszerte csaknem 30 hajléktalan elhelyezésében segédkeztek a mentők. Az érintettek nagy többségét kihűléssel, sérülésekkel, üszkösödéssel vagy fertőződött sebekkel vitték a sürgősségi osztályokra.
Lapunknak az egyik mentő elmondta: a fővárosban kicsit nehezebben boldogulnak a hajléktalan betegek elhelyezésével, akiket – éppúgy mint bárki mást – a sürgősségi ellátóhelyekre visznek. Ám míg a vidéki kórházakban néhány napig benn is tartják a beteg fedél nélkül élőket, a fővárosban az ellátás után gyakran visszakerülnek az utcára.  D. A.

Még maradhatnak a kunyhók

Az október 15-én hatályba lépett jogszabályok nem adnak jogalapot sem a kunyhókban élő hajléktalan emberek előállítására, sem a kunyhók lerombolására – hívták fel a rendőrség figyelmét is az AVM utcajogászai. Misetics Bálint, a szervezet egyik vezetője lapunknak elmondta, minden budapesti rendőrkapitányságra elküldték tájékoztatójukat. Ennek ellenére az AVM-hez már érkeztek olyan jelzések, hogy a rendőrök a kunyhókban élőket is felkeresték. Az aktivisták létrehoztak egy akciócsoportot, hogy szükség esetén élőlánccal védhessék meg a kunyhókban élő embereket. A csoporthoz hétfő óta 150-en csatlakoztak.

2018.10.18 20:31
Frissítve: 2018.10.18 20:34

Oda a könyvelés, elégtek az európai ügyészségi csatlakozásért gyűjtött aláírások is DK irodájában

Publikálás dátuma
2018.11.19 15:30

Fotó: MTI/ Kocsonya Zsófia
Gyakorlatilag minden megsemmisült a Demokratikus Koalíció központi irodáiban a szombati épülettűzben - jelentette be a párt ügyvezető alelnöke.
Molnár Csaba hétfőn az épület előtt tartott sajtótájékoztatót, miután a párt néhány tagja felmehetett a kiégett tetőtéri irodákba. A politikus azt mondta, hogy az eszközeik és használati tárgyaik vagy elégtek vagy a lezuhanó gerendáktól, illetve az oltóvíztől semmisültek meg.
Még mindig csak annyit tudnak, hogy az épület alsó és az ötödik emeletén is kiütött egy-egy tűz, de a tűzoltóság egyelőre nem tudja megmondani, hogy van-e összefüggés a két eset között, mondta Molnár. A DK által kezelt adatbázisokat és személyes adatokat nem az épületben lévő szervereken tárolták, ezért azok biztonságban vannak,
a könyveléseik és irataik azonban megsemmisültek.
A politikus hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék munkatársai éppen az elmúlt héten kértek dokumentumokat tőlük, azokat már korábban átadták.
Azt is elmondta, hogy az irodáikban több kortárs művészeti alkotást is kiállítottak, ezek egy vagy kettő kivételével teljesen megsemmisültek.
Szintén elégett az összes, a közvetlen főpolgármester-választásért, valamint az európai ügyészség felállításának érdekében gyűjtött aláírásuk is
- jelentette be Molnár, aki egyúttal köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek felajánlották, hogy megosztják velük irodáikat. Ám a DK nem él a lehjetőséggel, mert nem férnének el. A párt központja több mint harminc alkalmazottnak adott helyet, ők átmenetileg a Képviselői Irodaházból, illetve otthonról folytatják munkájukat.
Az ügyvezető alelnök megköszönte a felajánlott adományokat is. Egy kérdésre felelte, hogy még nem tudják, hogy mikor és mennyit fog fizetni a biztosító, ezért az adományokból a működésükhöz leginkább szükséges eszközöket veszik majd meg.
2018.11.19 15:30

A kormány az állatkertben érzi magát Gruevszki miatt

Publikálás dátuma
2018.11.19 15:30

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Természetesen téma volt a Parlamentben a Magyarországra szökött volt macedón miniszterelnök ügye. Harangozó Tamás nem mondhatta el Orbán Viktornak címzett kérdését, mert megvonták tőle a szót.
A statisztikák szerint az ország leglátogatottabb intézménye a Fővárosi Állatkert, örömmel látom, hogy hamarosan akár a most második helyen álló Országgyűlés is felzárkózhat hozzá – ez a kijelentés Nikola Gruevszki Magyarországra szökött volt macedón miniszterelnök kapcsán hangzott el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter részéről. A minisztert Varju László, a DK képviselője kérdezte a hazájában korrupció miatt két év letöltendő börtönbüntetésre ítélt politikussal kapcsolatban. Varju László szerint a kormány a letelepedési kötvényekkel „soha be nem fektető befektetőket” engedett be nagy számban az országba, a Gruevszki megszöktetésében játszott magyar szerep, a különleges bánásmód pedig diktatúrákat, banánköztársaságokat idéz. Gulyás Gergely a válaszában a fentieken túl még azt mondta, hogy a Gruevszkit érintő menekültügyi eljárásról már „így is sokkal több információt közölt a kormány, mint azt számos nyugat-európai országban tennék”, az ügy pedig tisztán jogi megítélésű. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője kérdésében az uniós alapszerződés 83. cikkelyét idézte, miszerint egyes súlyos bűncselekmények esetében (ilyen a korrupció is), az EU jogi minimumokat állapít meg, az egyik ilyen, hogy a korrupcióért jogerősen elítéltek nem kaphatnak menekültstátuszt – feltéve, hogy az Orbán-kormány az ilyen eseteket nem „szabadságjognak” tekintik, aminek üldözése miatt az illető védelmet érdemel. A képviselő azt is kérdezte, milyen alapon kapott Gruevszki különleges elbírálást a Magyarországra lépése esetében, mivel a magyar törvények ilyet csak terhes nőknek, kisgyermekes anyáknak, kísérő nélküli kiskorúaknak, háborús traumákon átesetteknek biztosítja. Gulyás Gergely válaszában megismételte, hogy menekültügyi eljárás zajlik az ügyben, „mindezek a szempontok ennek keretében értelmezendők”, a bevándorlási hivatal önállóan dönt, ezért meg kell várni a határozatát. Egyébként pedig „a korrupció súlyos bűncselekmény, ezért ez a kormány szigorította is a büntetését”. Szabó Tímea szerint az egész ügyben „kínosabbnál kínosabb válaszokat ad a kormány”. Harangozó Tamás nem mondhatta el az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett kérdését, mert az elnöklő Jakab István megvonta tőle a szót. Az MSZP képviselője Pintér Sándor belügyminisztert is kérdezte volna, de nem fogadta el a válaszadónak kijelölt belügyi államtitkárt, ezek után szerette volna a Gruevszkire vonatkozó kérdését feltenni az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergelynek, de Jakab István erre már nem hagyott időt. Harangozó Tamás a Népszavának azt mondta, miután a sajtó gyakorlatilag teljes mértékben rekonstruálta Gruevszki menekülését, és azt, hogy ebben milyen formában vettek részt magyar diplomaták, azt akarta megkérdezni, hogy erre ki és milyen alapon adott nekik utasítást, illetve azt is elmondta volna, hogy az a különleges bánásmód, amire a kormány hivatkozik Gruevszkivel kapcsolatban, a törvények szerint tömeges migráció okozta válsághelyzetben nem alkalmazható, így a kormány mindenképpen megszegte saját törvényeit.
2018.11.19 15:30
Frissítve: 2018.11.19 15:30