Már száznál is több hajléktalant figyelmeztettek, amiért hajléktalan

Publikálás dátuma
2018.10.18 20:31

Fotó: Bohanek Miklós
A frekventált helyekről valóban eltűntek a hajléktalanok az új szabálysértési törvény hatályba lépése után, de nem váltak köddé, és a szállókra sem mentek be. A hatóságok valójában csak szőnyeg alá söprik a problémát.
Szerda éjfélig országszerte 101 otthontalant figyelmeztetettek azért, mert az utcán él, és már két ember ellen indítottak szabálysértési eljárást, egyet Pest megyében, egyet pedig Budapesten – tudta meg lapunk az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Vagyis a rendőrség a jelek szerint gyakorta alkalmazza a hétfőn életbe lépett új szabályozást, amely büntethetővé tette a hajléktalan létet. Pedig Terdik Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vezetője a kormánylap Magyar Időknek azt mondta: „A rendőrség nem a büntetési lehetőséggel akar élni, hanem lehetőleg szankció nélkül visszavezetni az érintetteket emberi körülmények közé.” Gödöllőn – mint arról már írtunk – a rendőrök úgy akartak „visszavezetni emberi körülmények közé” egy hajléktalant, hogy őrizetbe a vették és 30 napos elzárásra büntették volna – a Gödöllői Járásbíróság bírósági titkára azonban „csak” figyelmeztetésben részesítette a férfit. Emellett azonban a 20 ezer forintos szabálysértési költség megfizetésére kötelezték. Ezt végül ügyvédje vállalta át. Nem sokat kellett várni az első budapesti őrizetbe vételre sem. A gödöllői eset kapcsán Víg Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője az emelte ki: a 20 ezer forintos szabálysértési költség mellett maga az előállítás és az elzárás is pénzbe kerül, számításaik szerint az egész eljárás költsége 250-300 ezer forintot is kitehet egyetlen hajléktalan ember esetében. – A hajléktalanság büntetése semmit nem old meg, de cserébe sok pénzbe kerül. Eredményesebben fel lehetne használni ezeket az összegeket, ha a szociális ellátórendszer fejlesztésére fordítanák – mondta. Víg Dávidot kérdeztük arról is: mi a véleménye arról, hogy a BRFK vezetője szerint rendőrségi feladat a hajléktalanokat „visszavezetni” emberi körülmények közé? A szakértő úgy fogalmazott: noha a szabálysértési törvény rendőrségi feladatkörbe sorolja, a hajléktalan emberek problémája nem rendészeti, hanem szociálpolitikai és lakáspolitikai kérdés. – A rendőrség forrásai is korlátozottak, az ő feladatuk a valódi bűnüldözés lenne – fogalmazott a szakértő. Víg Dávid szerint az, ami most történik, nem más, mint „látványbeavatkozás”, a probléma szőnyeg alá söprése: a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint a frekventált közterületekről valóban eltűntek a hajléktalanok, de a szállókba jelentkezők száma nem emelkedett számottevően. – A hajléktalan emberek nem váltak köddé, hanem kiszorultak a külső városrészekbe, ahol egyelőre kevésbé háborgatják őket. Ez jelentősen megnehezíti majd az őket segítő civil- és segélyszervezetek munkáját, ami a téli krízisidőszak előtt nem túl megnyugtató. 

Mikor él valaki a közterületen?

A szabálysértési törvény viszonylag pontosan határozza meg, mikor szólíthatnak fel valakit távozásra rendőrök: lépniük kell, ha a  hajléktalan közterületen mosakodik, öltözködik vagy éppen állatot tart, és ezt „rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.” Hogy a rendőr kit tartson hajléktalannak, arra már nincs utasítás, így marad a face controll, a járőr ránézésre dönti el, kit kell el küldeni, ki pedig a padon uzsonnázó jogkövető állampolgár. Arra sincs megoldás, ha valaki  csomagok nélkül ül a közterületen - és a jelek szerint az utazó, ételosztáson sorban álló vagy éppen nem helyhez kötötten kéregető hajléktalant sem lehet csak úgy vegzálni. Akit mégis utolért a hatósági szigor, azt jogszabály szerint háromszor kell távozásra felszólítsák a rendőrök, és – ha együttműködő, de visszeső „bűnös" – csak a negyedik alkalommal jogszerű őrizetbe venni. Ha azonban önfejű, rendőri utasításra elkullogni nem akaró fedél nélküliről van szó, azt a járőrök azonnal magukkal vihetik.  Az így elkövetővé lett hajléktalan maximum 72 órás őrizetbe kerül, ami alatt több jogi folyamat is lezajlik: az ügyben eljáró bíróság elsőfokon dönt róla, hogy az illetőt figyelmeztetéssel, közérdekű munkával vagy éppen - ha visszaesőről van szó – elzárással sújtsák. Aki „csak” figyelmeztetésben részesül, azt  azonnal el kell engedni, az elzárási döntést viszont szintén haladéktalanul végre kell hajtani. Maga a szabálysértés nem járhat pénzbírsággal, de az eljárási költség egy részét így is rátolják az „elkövetőre”. A hajléktalantól az eljárás és büntetés idejére lefoglalt ingóságokat az ezzel megbízott szerv - az önkormányzat vagy a hatóság – legfeljebb fél évig tárolja, és ha nem jönnek érte, megsemmisíti. A romlandó, "tárolhatatlan” holmikat viszont azonnal megsemmisítik, és egyik esetben sem fizetnek kártérítést a tárgyak után.

Kihűlés, üszkösödés, fertőzés

Az Országos Mentőszolgálat a hét elején a fővárosban létrehozta az úgynevezett "gondoskodó csoportját": őket akkor küldi a helyszínre az irányító, ha valaki önerejéből nem képes eljutni egy hajléktalanellátóba. Információink szerint az úgynevezett gondoskodócsoport autóira eddig csak néhány alkalommal volt szükség a közterek "hajléktalanításához." Körülbelül fél tucat otthontalan embert szállításában segédkeztek, közülük volt, akit idősek ellátó helyére, vagy hajléktalan szállóra vittek. Megtudtuk: miután a „gondoskodó csoport” által használt kocsik nem alkalmasak mentésre, orvosi felszerelés sincs bennük, azokhoz a hajléktalanokhoz, akik valóban egészségügyi ellátásra szorulnak, mentőt küldenek. Úgy tudjuk, az elmúlt pár napban országszerte csaknem 30 hajléktalan elhelyezésében segédkeztek a mentők. Az érintettek nagy többségét kihűléssel, sérülésekkel, üszkösödéssel vagy fertőződött sebekkel vitték a sürgősségi osztályokra.
Lapunknak az egyik mentő elmondta: a fővárosban kicsit nehezebben boldogulnak a hajléktalan betegek elhelyezésével, akiket – éppúgy mint bárki mást – a sürgősségi ellátóhelyekre visznek. Ám míg a vidéki kórházakban néhány napig benn is tartják a beteg fedél nélkül élőket, a fővárosban az ellátás után gyakran visszakerülnek az utcára.  D. A.

Még maradhatnak a kunyhók

Az október 15-én hatályba lépett jogszabályok nem adnak jogalapot sem a kunyhókban élő hajléktalan emberek előállítására, sem a kunyhók lerombolására – hívták fel a rendőrség figyelmét is az AVM utcajogászai. Misetics Bálint, a szervezet egyik vezetője lapunknak elmondta, minden budapesti rendőrkapitányságra elküldték tájékoztatójukat. Ennek ellenére az AVM-hez már érkeztek olyan jelzések, hogy a rendőrök a kunyhókban élőket is felkeresték. Az aktivisták létrehoztak egy akciócsoportot, hogy szükség esetén élőlánccal védhessék meg a kunyhókban élő embereket. A csoporthoz hétfő óta 150-en csatlakoztak.

Frissítve: 2018.10.18 20:34

Néppárti felfüggesztés: Gulyás harcolt meg a kompromisszumért

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:00
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Informátoraink szerint nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált a magyar kormánymédiában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Elmar Brok, a CDU egyik nagy tekintélyű veterán politikusa tárgyalta le azt a határozati javaslatot az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlésén, aminek eredményeképpen végül az EPP vezetése és a magyar delegáció is komolyabb arcvesztés nélkül távozhatott Brüsszelből – tudtuk meg néppárti forrásból. Informátorunk szerint az ülés elején kifejezetten ellenséges volt a hangulat a magyar kormánypárttal szemben, mivel főleg a pártkizárását indítványozó és az azt támogató tagpártok képviselői szólaltak fel. - Idővel azonban egyre világosabbá vált, hogy a nagy pártok, a franciák, a spanyolok, a németek kizárást semmiképpen nem támogatnának, és kezdett megváltozni a légkör. Ekkor Gulyás Gergely és Elmar Brok megegyezett abban: a Fidesz maga kezdeményezi, hogy ne vegyen részt az EPP munkájában, ezt belefoglalják a határozati javaslatba, ami így már elfogadható lenne mindenkinek – mondta forrásunk. Brok a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, az EP Külügyi-, valamint Alkotmányügyi Bizottságának is tagja, komoly szerepe volt a – végül el nem fogadott – uniós alkotmánytervezet kidolgozásában is. Arról szerda délelőtt lapunk írt először, hogy az utolsó pillanatban a Fidesz még az „önfelfüggesztést” is felajánlotta a Néppárt vezetésének. Forrásunk szerint „nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált”, a magyar kormánymédiában. Informátorunk szavai szerint a pártban már nagyjából arra is kezdenek felkészülni, hogy a jövőben a felfüggesztés miatt nem lesz jelentős tisztséget betöltő fideszes az Európai Parlamentben, és a Néppártban sem. – Valljuk be, az, hogy Járóka Lívia az EP alelnöke lehetett, inkább volt köszönhető annak, hogy nő és roma, így sem a baloldal, sem a liberálisok nem szavazhattak le egy ilyen jelöltet. Ez egyszeri, ha úgy tetszik, kegyelmi pillanat volt – mondta. Abban azért szavai szerint bíznak, hogy később az EP szakbizottságaiban azért helyzetbe kerülhetnek még Fideszesek. A jogállamiságot vizsgáló "bölcsek tanácsával” kapcsolatban a Fideszben abban bíznak, hogy a testület alapvetően azokat az uniós jelentéseket használja majd fel, amikre Orbán Viktor is hivatkozott a szerda esti sajtótájékoztatóján, és amelyek több ügyben valóban nem tudtak konkrét uniós jogsértést megállapítani. – Ettől függetlenül ez nyilvánvalóan egy politikai testület is, így politikai vizsgálatot is folytat majd – fogalmazott forrásunk.
Frissítve: 2019.03.22 08:00

Az ország egyik legjobb séfjének cégei főznek majd az Országgyűlésre

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:55
Az Országgyűlés épülő irodaháza a volt METSZ székház helyén, 2019. január.
Fotó: Népszava/ Adam_Molnar
Wolf András vállalatai még a Gundel 2,5 millió forintos bérleti díjánál is többet fognak fizetni a Kossuth téri ingatlan használatáért.
Az Országgyűlés Hivatala 5 évre szóló szerződést kötött 2 céggel, az egyik Magyarország egyik legjobb séfjének rendezvényszervező vállalata - írja az mfor.hu. Még tavaly év végén, december 12-én kötött bérleti előszerződést az Országgyűlés Hivatala a Séf Asztala Étterem Kft.-vel és a CER Kft.-vel az Országgyűlés Kossuth téren épülő új irodaházával összefüggésben.
A szerződő cégek 136,96 millió forintot fizetnek összesen az Országgyűlés Hivatalának, ami havi 2,6 millió forintos havi bérleti díjat eredményez. A kontraktus 2023. december 12-ig szól, viszont mivel előszerződésről van szó, az csak az ingatlan használatba vételét követő 15 napon belül lép hatályba, tervezetten 2019. szeptemberében. Ezt figyelembe véve, a havi bérleti díj még annál a 2,5 milliónál is magasabbra jön ki, mint amit a Gundel fizet a Miniszterelnökségnek a Várban működő menzáért.
A két szerződő cég, a Séf Asztala Étterem és a CER Kft. is egyaránt köthető Wolf Andráshoz, aki az egyik legjobb magyar séfként híresült el; ő a New York Kávéház és a Salon étterem séfje is.
A CER Kft. már nem ismeretlen cég az Országgyűlés Hivatalának: ez volt az egyik cég, mellyel a Látogatóközpont Kávézójára vonatkozó bérleti szerződést megkötötte a hivatal. A cégnek 2017-ben 2,3 milliárdos árbevétele volt, melyből a végén 85 millió forint nyereség maradt. A Séf Asztala Étteremnek az elérhető legutóbbi beszámoló szerint 2017-ben 196 milliós árbevétele volt, ebből a végére azonban 24 milliós veszteség maradt.