Sokaknak lehet most álmatlan éjszakájuk a Simonka-ügy miatt

Publikálás dátuma
2018.10.19 07:30

Fotó: MTI/ Kallos Bea
Messzire érhetnek a fideszes politikus ügyének szálai – mondják Békés megyében. A képviselő a gyanú szerint milliárdos kárt okozott, de a vagyonnyilatkozata szerint már-már szegénynek tűnik.
Nagy visszhangot váltott ki Simonka György választókerületében az, hogy a Legfőbb Ügyészség kérte a fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. „Győzelem!” – reagált lapunknak Fetser János, Orosháza korábbi polgármestere és országgyűlési képviselője, MSZP-s politikus. Szerinte több oka is van annak, hogy a „fent” levették a kezüket Simonkáról, és léphetett a Legfőbb Ügyészség. Egyfelől az, hogy a politikus már érinthetetlennek gondolta magát, és minden határt túllépett. Ráadásul a körülmények is „összeesküdtek” ellene. A Sargenti-jelentés, a visszatartott EU-s támogatások és az uniós ügyészség miatt indított aláírásgyűjtés okán lépnie kellett a Fidesznek, s végül „beáldozták Simonkát.” Egy térségbeli képviselő-testület ellenzéki tagja rögtön távolabbra nézett: már azt latolgatta, hogy a botrány szálai kiket érnek el. Szerinte dél-békési polgármesterek, alpolgármesterek, megyei politikusok sokaságáról tudni, hogy Simonka közvetlen köréhez tartoznak, és akár közük is lehet azokhoz az ügyekhez, amelyek miatt a politikus bajba került. „Sokaknak lehet most álmatlan éjszakájuk” – fogalmazott egy forrásunk. Nem meglepő az, hogy a térségben sokan örültek az ügyészség lépésének, hiszen Simonka megosztó személyiség – még saját pártjában is. Jól mutatja ezt az az eset, amikor arra tett javaslatot, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó uniós pénzek kétharmada a saját választókerületének jusson, és a fennmaradón osztozzon a megye többi három körzete. A Békés Megyei Kormányhivatalt akkoriban vezető Gajda Róbert és Görgényi Ernő fideszes gyulai polgármester szokatlan módon a megyei sajtóban támadta meg a formálódó tervet és vele Simonkát. Az Fidesz megyei erős embere akkor megmutatta, mire képes: egy héttel később Gajdát leváltották a kormányhivatal éléről. Mint arról már írtunk, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint Simonka és társai bűnszervezetben csapoltak meg pályázati forrásokat, a beruházásokat, eszközbeszerzéseket durván felülárazták. A vádhatóság szerint Simonka meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben. A vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot. Míg az ügyészség közléséből az következik, hogy százmilliókhoz jutott Simonka, parlamenti vagyonnyilatkozata szerint már-már szegénynek tűnik a képviselő. Arról már korábban írtak, hogy a Simonka-érdekeltségébe tartozó Magyar Termés Tész Kft. csődje idején a politikus hirtelen eladta az egyik rokonának az újkígyósi családi házát. A 2018-as vagyonnyilatkozata alapján pedig súlyosan elszegényedett a viharsarok ura: a számláján mindössze félmillió forint készpénz volt 2,8 milliós banki és 85 milliós kezességből származó tartozás mellett. „Igen, hallottam én is a híreket, ami a mentelmi jogom visszahívásáról szól. Ez annyit jelent, hogy engem is meg lehet hallgatni az említett ügyben. Magam sem értem, de természetesen állok elébe minden kérdésnek annak érdekében, hogy mielőbb kiderüljön az igazság.” – reagált a Facebookon Simonka értetlensége annyiban érthető: az ő története látszólag nem sokban különbözik a többi, uniós források körül sürgölődő vidéki fideszes „kiskirályétól”, többségükkel szemben viszont még csak nyomozást sem indított eddig az ügyészség. Az eredetileg villamossági szerelő, középfokú végzettségű, az üzleti életben dinnyekereskedőként indult Simonka 2006-tól Pusztaottlakán polgármester, majd 2010-től országgyűlési képviselő lett. A Fidesz-kétharmad hatalomra jutása után elkezdett ömleni a pénz szülőfalujába: a mindössze 470 fős zsákfaluba közel kétmilliárd forint támogatás érkezett. Hamar egyre több jele lett annak, hogy Simonka környezetében egy Patyomkin-gazdaság épül: 60 millióból "készült" például egy soha meg nem nyitott gépjármű-szerelő műhely. Az ügyletek jó részére passzol az ügyészség leírása, miszerint a Simonka köré szervezett csapat zömében lerobbant épületeket szerzett meg, majd jócskán felpumpált áron újította fel azokat uniós pénzből. A néhány év alatt elburjánzott hálózat hamar összeért más, uniós forráslehívásban „érdekelt” vállalkozóéval: Simonka neve előkerült az időközben bíróság elé álló, magát Voldemortnak hívató fideszes képviselő, Mengyi Roland ügyében. A közpénzcsalással megvádolt Mengyi-körüli hálózatnál ügyködő pályázatíró cég egyik ügyintézője a szakszolgálat által lehallgatott telefonhívásában arról beszélt: egyeztetniük kell az egyik pályázatról Simonkával.

„Simi, mennyél”

Noha sokan örül annak, hogy Simonka körül elfogy a levegő, támogatói a bajban is kitartanak mellette. „Simi, mennyél, tedd ki az igazságot az asztalra, aztán zárd le ezt az ügyet, mert van még egy csomó meló, hogy Dél-Békés olyan hely legyen amiennek megálmodtuk” – így kommentálta Simonka Facebook-bejegyzését a jobbkezeként és személyi titkáraként ismert Szegedi Balázs. De szintén lájkolta Simonka bejegyzését a korábban a Pusztaottlakán az RTL stábját fotózgató önkormányzati képviselő, Puju János is. Szegedi 2016-ban arról híresült el, hogy már 2016-ban arra biztatta a helyi fideszeseket: minél többet kommenteljenek Simonka Györgyről szóló híradások alá. Egy kisokos is készült arról, milyen érvekkel vegyék védelmükbe a politikust. Így a fideszes híveknek arról kellett posztolniuk, hogy Simonkát csak azért támadják, mert rengeteg forrást szerzett Dél-Békésnek és a honatya elleni támadással a térség fejlődését akarják megakasztani.

Témák
korrupció
2018.10.19 07:30
Frissítve: 2018.10.19 07:30

Horn Gyula vállára áll az MSZP és baloldali kutatóműhelyt épít

Publikálás dátuma
2018.11.19 14:33

Fotó: / Szalmás Péter
– Horn Gyula Magyarországot a Nyugat felé fordította, múltba révedés helyett inkább megalapozta az ország jövőjét, és megvédte az egyszerű emberek, a kisemberek érdekét az elittel szemben – sűrítette az egykori miniszterelnök érdemeit egy összetett mondatba Tóth Bertalan pártelnök az MSZP budapesti szervezete rendezte Horn-konferenciáján. Amivel a párt célja nem pusztán a múltidézés, hanem az, hogy „Horn Gyula tanulságait” össze lehessen vetni a ma megélt társadalmi folyamatokkal. Ennek szellemében a több mint három órás konferencián szóba került a Horn-kormány teljesítménye, visszaemlékeztek a NATO-tagsághoz vezető erőfeszítésekre, felidézték az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítését, taglalták a akkori médiaviszonyokat – és nem utolsósorban összevetették az akkori és a mai „kétharmad” politikai viszonyrendszerét. (utóbbiról csak annyit: Horn Gyula kétharmados kormányzati többsége birtokában sem gondolta úgy, joga van átírni az alkotmányt össztársadalmi egyetértés nélkül.) A volt miniszterelnök ezúttal „keresztszülői” minőségben is szóba került, Molnár Zsolt, ugyanis a konferencia helyszínéül szolgáló Villányi úti konferencia-központ a közeljövőben Horn Gyula nevét veszi fel – jelentette be az MSZP budapesti elnöke. Molnár Zsolt felolvasta ifjabb Horn Gyula levelét is, amelyben az egykori miniszterelnök fia arra hívta fel a figyelmet: különböző mérések alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a társadalom az 1994-98 közötti Horn-kormány tartja a rendszerváltást követő kabinetek egyik legjobbjának. Nem véletlen, helyezte kontextusba ezt a tényt ifjabb Horn Gyula, hogy az MSZP-re nézve negatív következményekkel járt, hogy korábban nem dolgozott ki egy baloldali hagyományokra építő, de modernizált baloldali világképet, programot – ugyanis így a párt így nem tudott érzelmi kapcsolatot létesíteni a választókkal, különösen a fiatalokkal. – Amikor a 2004 és 2009 közötti katasztrofális kormányzati teljesítmény miatt az MSZP kormányzóképes imidzse elpárolgott a párt mély gödörbe zuhant, ahonnan azóta sem tudott kikecmeregni, deklarálta ifjabb Horn Gyula, aki azért semmiképp nem temetné a szocialistákat, hiszen 1990-ben is a párt végét jósolták, de négy év kemény munka után az MSZP mégis kormány tudott alakítani. Tóth Bertalan egy szimbólumot emelt beszédébe. A napokban emlékezett ugyanis Európa az első világháború lezárásának századik évfordulójára, az MSZP elnökét megérintette, hogy a francia elnök és a német kancellár egymásba karolva rótták le a tiszteletüket. – Felháborító és elkeserítő, hogy az uniós nemzetek közös megemlékezésén nem vesz részt a magyar miniszterelnök – hangsúlyozta Tóth. A politikus szerint ki kell mondanunk: ma Európában szélsőjobboldali veszély van. Rendkívül fontos, hangsúlyozta Tóth Bertalan, hogy Horn Gyula üzenetét hogyan fordítják le napjainkban. Éppen ezért, hogy ne legyen hiba az értelmezésben, be is jelentette, hogy a Villányi Úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány létrehozta a Szociális Demokráciát Kutató-elemző Intézetet. A pártelnök szerint ezzel az MSZP teljesíti évtizedes tartozását, miszerint egy baloldali szellemi műhelyt épít. Az intézet természetesen nemcsak a múltra koncentrál, illetve nemcsak a pártpreferenciákat méri, hanem a napi politikától ellépve próbálja elemezni, mi zajlik magyar társadalomban. 

Nem mindenki volt oda az egykori miniszterelnöktől

Nemcsak politikusok tartották előadást, hanem szakértők is: például Lakner Zoltán, a 168 óra főszerkesztő-helyettese, politológus. Lakner piros nyakkendőben érkezett, de ezzel udvariassága véget is ért. Ugyanis úgy vélte, hogy bár kívülálló, de szerinte Hornnak nem volt átfogó politikai víziója. Azt a politológus egyébként kézenfekvő megoldásnak tartja, hogy az MSZP abba a politikusba kapaszkodik, aki a leghosszabb ideig volt a párt elnöke és egy karanténba zárt pártból győztes politikai erőt csinált. Lakneren kívül előadást tartott még Pulai András, a Publicus Intézet és Tóth Csaba a Republikon Intézet stratégia igazgatója, Németh Péter, a Népszava tiszteletbeli főszerkesztője, Herényi Károly, az MDF parlamenti frakciójának vezetője, Hiller István, az Országgyűlés alelnöke, Kovács László, az MSZP volt elnöke, Baja Ferenc, a Táncsics Alapítvány kuratóriuma elnöke, valamint Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője.

2018.11.19 14:33

Lemondott az LMP kommunikációs igazgatója

Publikálás dátuma
2018.11.19 13:56

Fotó: Shutterstock/
Halász Ambrus a napokban azt írta: úgy érzi, hogy pillanatnyilag hátra kell lépnie.
Lemondott posztjáról az LMP kommunikációs igazgatója – írja a 24.hu. A portál információja szerint Halász Ambrus magánéleti okokkal magyarázta döntését, de a párt belső fórumán a napokban azt is írta: úgy érzi, hogy pillanatnyilag hátra kell lépnie, és átadni a helyet azoknak a fiataloknak, akik „maximális profizmussal és elszántsággal tudják szervezni a párt kommunikációját”. Halász azt állította, hogy nem vesztette még el a hitét a pártban és az LMP közösségében, de ahhoz, hogy a szervezet az EP-választáson újabb sikert tudjon elérni, nem magával kellene foglalkoznia, hanem a választókkal.
Témák
LMP
2018.11.19 13:56
Frissítve: 2018.11.19 14:31