Sokaknak lehet most álmatlan éjszakájuk a Simonka-ügy miatt

Publikálás dátuma
2018.10.19 07:30

Fotó: MTI/ Kallos Bea
Messzire érhetnek a fideszes politikus ügyének szálai – mondják Békés megyében. A képviselő a gyanú szerint milliárdos kárt okozott, de a vagyonnyilatkozata szerint már-már szegénynek tűnik.
Nagy visszhangot váltott ki Simonka György választókerületében az, hogy a Legfőbb Ügyészség kérte a fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. „Győzelem!” – reagált lapunknak Fetser János, Orosháza korábbi polgármestere és országgyűlési képviselője, MSZP-s politikus. Szerinte több oka is van annak, hogy a „fent” levették a kezüket Simonkáról, és léphetett a Legfőbb Ügyészség. Egyfelől az, hogy a politikus már érinthetetlennek gondolta magát, és minden határt túllépett. Ráadásul a körülmények is „összeesküdtek” ellene. A Sargenti-jelentés, a visszatartott EU-s támogatások és az uniós ügyészség miatt indított aláírásgyűjtés okán lépnie kellett a Fidesznek, s végül „beáldozták Simonkát.” Egy térségbeli képviselő-testület ellenzéki tagja rögtön távolabbra nézett: már azt latolgatta, hogy a botrány szálai kiket érnek el. Szerinte dél-békési polgármesterek, alpolgármesterek, megyei politikusok sokaságáról tudni, hogy Simonka közvetlen köréhez tartoznak, és akár közük is lehet azokhoz az ügyekhez, amelyek miatt a politikus bajba került. „Sokaknak lehet most álmatlan éjszakájuk” – fogalmazott egy forrásunk. Nem meglepő az, hogy a térségben sokan örültek az ügyészség lépésének, hiszen Simonka megosztó személyiség – még saját pártjában is. Jól mutatja ezt az az eset, amikor arra tett javaslatot, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó uniós pénzek kétharmada a saját választókerületének jusson, és a fennmaradón osztozzon a megye többi három körzete. A Békés Megyei Kormányhivatalt akkoriban vezető Gajda Róbert és Görgényi Ernő fideszes gyulai polgármester szokatlan módon a megyei sajtóban támadta meg a formálódó tervet és vele Simonkát. Az Fidesz megyei erős embere akkor megmutatta, mire képes: egy héttel később Gajdát leváltották a kormányhivatal éléről. Mint arról már írtunk, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint Simonka és társai bűnszervezetben csapoltak meg pályázati forrásokat, a beruházásokat, eszközbeszerzéseket durván felülárazták. A vádhatóság szerint Simonka meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben. A vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot. Míg az ügyészség közléséből az következik, hogy százmilliókhoz jutott Simonka, parlamenti vagyonnyilatkozata szerint már-már szegénynek tűnik a képviselő. Arról már korábban írtak, hogy a Simonka-érdekeltségébe tartozó Magyar Termés Tész Kft. csődje idején a politikus hirtelen eladta az egyik rokonának az újkígyósi családi házát. A 2018-as vagyonnyilatkozata alapján pedig súlyosan elszegényedett a viharsarok ura: a számláján mindössze félmillió forint készpénz volt 2,8 milliós banki és 85 milliós kezességből származó tartozás mellett. „Igen, hallottam én is a híreket, ami a mentelmi jogom visszahívásáról szól. Ez annyit jelent, hogy engem is meg lehet hallgatni az említett ügyben. Magam sem értem, de természetesen állok elébe minden kérdésnek annak érdekében, hogy mielőbb kiderüljön az igazság.” – reagált a Facebookon Simonka értetlensége annyiban érthető: az ő története látszólag nem sokban különbözik a többi, uniós források körül sürgölődő vidéki fideszes „kiskirályétól”, többségükkel szemben viszont még csak nyomozást sem indított eddig az ügyészség. Az eredetileg villamossági szerelő, középfokú végzettségű, az üzleti életben dinnyekereskedőként indult Simonka 2006-tól Pusztaottlakán polgármester, majd 2010-től országgyűlési képviselő lett. A Fidesz-kétharmad hatalomra jutása után elkezdett ömleni a pénz szülőfalujába: a mindössze 470 fős zsákfaluba közel kétmilliárd forint támogatás érkezett. Hamar egyre több jele lett annak, hogy Simonka környezetében egy Patyomkin-gazdaság épül: 60 millióból "készült" például egy soha meg nem nyitott gépjármű-szerelő műhely. Az ügyletek jó részére passzol az ügyészség leírása, miszerint a Simonka köré szervezett csapat zömében lerobbant épületeket szerzett meg, majd jócskán felpumpált áron újította fel azokat uniós pénzből. A néhány év alatt elburjánzott hálózat hamar összeért más, uniós forráslehívásban „érdekelt” vállalkozóéval: Simonka neve előkerült az időközben bíróság elé álló, magát Voldemortnak hívató fideszes képviselő, Mengyi Roland ügyében. A közpénzcsalással megvádolt Mengyi-körüli hálózatnál ügyködő pályázatíró cég egyik ügyintézője a szakszolgálat által lehallgatott telefonhívásában arról beszélt: egyeztetniük kell az egyik pályázatról Simonkával.

„Simi, mennyél”

Noha sokan örül annak, hogy Simonka körül elfogy a levegő, támogatói a bajban is kitartanak mellette. „Simi, mennyél, tedd ki az igazságot az asztalra, aztán zárd le ezt az ügyet, mert van még egy csomó meló, hogy Dél-Békés olyan hely legyen amiennek megálmodtuk” – így kommentálta Simonka Facebook-bejegyzését a jobbkezeként és személyi titkáraként ismert Szegedi Balázs. De szintén lájkolta Simonka bejegyzését a korábban a Pusztaottlakán az RTL stábját fotózgató önkormányzati képviselő, Puju János is. Szegedi 2016-ban arról híresült el, hogy már 2016-ban arra biztatta a helyi fideszeseket: minél többet kommenteljenek Simonka Györgyről szóló híradások alá. Egy kisokos is készült arról, milyen érvekkel vegyék védelmükbe a politikust. Így a fideszes híveknek arról kellett posztolniuk, hogy Simonkát csak azért támadják, mert rengeteg forrást szerzett Dél-Békésnek és a honatya elleni támadással a térség fejlődését akarják megakasztani.

Témák
korrupció
Frissítve: 2018.10.19 07:30

Lazul az európai uniós kötődés (friss felmérés)

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Teljesen igazságtalannak tartja a Fidesz felfüggesztését a kormánypárt tábora. A fideszesek többsége magáénak vallja az EU értékeit, így például szigorúbban ellenőrizné a közösségi pénzek költését is.
A társadalom többségének az a véleménye, hogy jogtalanul függesztette fel az Európai Néppárt (EPP) a Fidesz tagságát – derül ki a Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet kutatásából. Csakhogy érdemes a számok mögé nézni. A többség azért alakulhatott ki, mert a magyar kormánypárt szinte teljes tábora (mintegy 2,2 millió ember) igazságtalannak bélyegezte az ítéletet. A Fidesz hívein kívül azonban az emberek többsége jogosnak tartja a büntetést. Az gyakorlatilag magától értetődő, hogy az ellenzéki formációk szimpatizánsai 65 és 82 százalék közötti arányban gondolják így. Ennél sokkal fontosabb azonban a politikatudatos bizonytalanok véleménye: ebben a körben az „ítéletet igenlők” vannak többségben. Márpedig politológiai közhely, hogy a választást (most éppen az EP megmérettetést) érdemben befolyásolja, hogy melyik pártnak milyen mértékben sikerül mozgósítania – vagy éppen otthon tartania a bizonytalanokat.
A másik fontos tényező a felfüggesztéssel kapcsolatos véleményeket rögzítő számok mögött az érzelmi elköteleződés – a kedvenc párt irányába. Ugyanis amikor a Publicus Intézet értékalapú kérdések alapján próbálta megfejteni a magyarok és az EU viszonyát, akkor az derült ki, hogy a Fidesz hívei sem azonosulnak a hatalom véleményével: kitart a társadalom „nyugatos attitűdje”.
Ha az a kérdés, hogy melyik hatalomtól tartanak a magyarok, akkor az Amerikai Egyesült Államokat, valamint az Európai Uniót ritkábban említik. Ezzel szemben Oroszország már érdemi mumus. Vélhetően ez – a Moszkva dominálta orosz-magyar viszony – is közrejátszik abban, hogy a legtöbben úgy ítélik meg: a kormány jelenti a legnagyobb veszélyt saját hazájára. (Az európai közösséget a Fidesz-tábor 37 százaléka hiszi problémásnak, Amerikától leginkább a jobbikosok – 36 százalékuk – félnek. A kabinetről a kormánypártiak 10 százaléka feltételez ártó szándékot, az ellenzéki pártok esetében ez az arány 72-92 százalék, a bizonytalanoknak pedig csaknem a fele tartja veszélyesnek a kormányt.) Ám ha nem általános viszonyról van szó, akkor jóval erősebb a kötődés. Az emberek 75 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy amikor Magyarország a népszavazással az EU-hoz csatlakozott, elfogadta a közösség több demokratikus elvét és szabályát, ezt pedig tagként be kell tartania. Ezt még a Fidesz szimpatizánsainak 57 százaléka is így gondolja. A felmérés szerint az emberek 72 százaléka szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez. Még a kormánypárti szavazók 62 százaléka is ezt vallja – noha pontosan tudják, hogy véleményük ellentétes a kormány álláspontjával. A Fidesz támogatói vélhetően azzal is tisztában vannak, hogy az Európai Ügyészség találna fogást a kormányon. A társadalom 88 százaléka érzi úgy, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni a közösségi forrásokat – és hasonlóképpen vélekedik a Fidesz bázis 75 százaléka. Mindezt úgy, hogy a kormánypárt szavazóinak 23 százaléka biztos benne, hogy az uniós fejlesztési pénzek különböző korrupciós csatornákon át magánzsebekbe vándorolnak. És a Fidesz támogatóinak 56 százaléka hiszi, hogy ez a helyzet, csak nem jelentős mértékben. (A teljes társadalomnak egyébként 57 százaléka tartja korruptnak a rezsimet.) Jogos kérdés, hogy miért foglal állást saját pártjával/kormányával szemben számos Fidesz-szavazó. A kulcsszó: a hasznosság. Az emberek 66 százaléka úgy érzi, az uniós tagság inkább előnyös Magyarország számára, és a Fidesz-hívek 57 százaléka is erre a következtetésre jutott. Az viszont kétséges, hogy ez a többség – legalábbis a kormánypárti szavazók körében – meddig tart ki. Ugyanis a jelek szerint az érzelmek (pártkötődés és kormányzati kommunikációs) sikerrel koptatják az értékeket és az érzelmeket. Ezt jelzi, hogy 2018 októberében még az emberek 79 százaléka tartotta inkább előnyösnek az uniós tagságot.
Frissítve: 2019.03.23 06:56

Pártdöntés is kell a Fidesznek az önfelfüggesztéshez

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:00

Fotó: EPP
A jelek szerint a Fideszben semmilyen formális döntés nem született arról, hogy a párt "önkéntesen" felfüggeszti tagságát az Európai Néppártban, ez ugyanakkor ellentétes lehet a párt alapszabályával. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség alapszabálya szerint a pártban nagyobb horderejű döntéseket az Országos Választmány, az Országos Elnökség, a pártelnök és a Kongresszus hozhat. Ezek közül az Országos Választmány az Alapszabály 52. paragrafusa szerint „két kongresszus között állást foglal a Szövetség politikáját érintő kérdésekben”; az Országos Elnökség (amely a „Szövetség irányító, döntéshozó szerve”) a 60. paragrafus szerint „irányítja a Szövetség külkapcsolatait”; a Kongresszus a 65. paragrafus alapján „a Szövetség legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve”, amely „elfogadja és módosítja a Szövetség Alapszabályát”, „elfogadja és módosítja a Szövetség Elvi Nyilatkozatát és Programját” valamint „politikai állásfoglalásokat fogad el”. Az Elnöknek az alapszabály semmilyen önálló döntési jogosultságot nem ad olyan ügyekben, mint a párttagság egyoldalú felfüggesztése. Márpedig a 4. paragrafus kimondja, hogy „a Szövetség tagja az Európai Néppártnak és társszervezeteinek”, a 107. pedig arról rendelkezik, hogy „a Szövetség választási listáján az Európai Parlamentbe választott képviselők, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának részét alkotják”.
Ezek alapján vagy a Választmánynak, vagy az Elnökségnek, vagy a Kongresszusnak kellett volna határoznia a tagság felfüggesztéséről – de semmiképpen sem egyedül a pártelnöknek, vagyis Orbán Viktornak. Mint látható, még akár az Alapszabály módosításának kérdése is felmerülhet, ez pedig már egyértelműen a Kongresszus hatásköre. - Nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem önként függesztette fel a tagságát az Európai Néppártban, hanem azt felfüggesztették, de ha Orbán Viktor saját közlésének logikájából indulunk ki, és elfogadjuk, hogy a párt maga döntött erről, akkor viszont ezt a döntést a Fidesz saját alapszabálya szerint sem hozhatta volna meg egy személyben Orbán Viktor, mint pártelnök, hanem a párt valamely döntéshozó testületének erről határozatot kellett volna formálisan is elfogadnia – mondta a Népszavának Lövétei István. Az alkotmányjogász professzor szerint ugyanakkor „nyilvánvaló, hogy a Fideszben az történik, amit Orbán Viktor akar és utólag sem kéri rajta számon semmilyen döntésének a következményét semmilyen belső döntéshozó testület, mert ezek régóta teljesen kiüresedve, csak formálisan működnek már”.
Pedro López de Pablo néppárti szóvivő ráadásul arra a kérdésre, hogy be kell-e fogadniuk a fideszeseket a megalakuló politikai csoportba, azt mondta: "simán nemet mondhatunk". Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Fideszt is, ahol türelmet kértek kérdéseink megválaszolására.
A felfüggesztéssel kapcsolatban egyébként Navracsics Tibor uniós biztos azt mondta a Civil Rádióban, hogy már nem először próbál meg közvetíteni a Fidesz és a Néppárt vitájában, de hiába keresték meg ez ügyben többször is az EPP-ből, a másik fél, vagyis a Fidesz nem igényli a közvetítést. A politikus azt is megjegyezte, hogy "nehezen éli meg a felfüggesztést”, mert ő a Fidesz „Európai Néppárthoz közel álló árnyalatának” tartja magát. Keményebben fogalmazott ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök, aki elmondta, hogy ugyan nem tagja az EPP-nek, de nem világos számára, mi történt. - Orbán Viktor pártjának EP-képviselői maradnak a frakcióban. Tehát azt hiszem, hogy semmi nem változott - fogalmazott. Szerinte ez a döntés azt jelenti, hogy "a törzsi logika győzedelmeskedett az elvek felett”.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban azt mondta: Orbán Viktor sok éven keresztül „mindig nyitott volt arra, hogy közeledjék az EU-hoz”, és „a fordulópont 2018 szeptemberében volt, amikor azt mondta, hogy már nem hajlandó erre”.

Deutsch Tamás: győzött a józan ész

A Tabumentes Országmentés Csoport rendezvényén vitatkozott egymással a néppárti kizárásról/önfelfüggesztésről Deutsch Tamás Fideszes és Ujhelyii István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Az eseményről beszámoló Index szerint Deutsch Tamás azzal kommentálta az eseményeket, hogy győzött a józan ész, és ez mindenképpen pozitív, hiszen nem adtak politikai ajándékot az ellenfeleiknek a közelgő EP-választás kampányában. Indulatos, „pofára mérő” politikai mantrázás, pamflet helyett végre a tényekkel foglalkozik majd a három bölcs. Ujhelyi István szerint viszont „ez csak magyarázkodás, Orbán Viktor politikáját elítélték”. - Ki látott már olyat, hogy amikor egy tanuló egyest kap, különbséget teszünk aközött, hogy ő maga mondta, megérdemli-e? - kérdezte Ujhelyi István.

Frissítve: 2019.03.23 06:00