Veronai busztragédia: időhúzásra játszhat a sofőr

Publikálás dátuma
2018.10.19. 07:15
A tragédia helyszíne
Fotó: Polizia di Stato / AFP
Az elhunyt gyerekek szülei attól tartanak, hogy a férfi nem jelenik meg a tárgyaláson.
Az olasz ügyészség öt olasz vádlottat nevezett meg a tavaly januárban, Verona mellett történt tragédia ügyében, és a magyar sofőrt, V. Jánost, aki azóta sem ismeri el a felelősségét – írja a Bors. Az elhunyt gyerekek szülei szeretnének a férfi szemébe nézni, ezért sokan kiutaznak a tárgyalásra. A lap szerint attól tartanak, hogy V. János – ahogy eddig is bujkált és próbálta magát kihúzni a felelősség alól – ezúttal sem lesz ott.
„Az egész olasz bírósági ügyet akadályozza. Kapott egy kijelölt olasz védőt, aki sokszor próbálta elérni, de nem sikerült neki, ezért vissza akarja adni az ügyet. A törvények értelmében új védőt kell kirendelni, ami plusz három hónap csúszást jelent”

– mondta az egyik édesapa, aki tizenöt éves lányát vesztette el a tragédiában.

A szülők szerint a sofőr próbálja húzni az időt, és komplikálttá teszi az ügyet, hogy két ország érintett benne.
„Száztizennégy vádló van, ennyien voltak a buszon lévő gyermekek családtagjai, akik valamilyen szinten érintettek benne. Felháborító, hogy a bűnös itthon röhög a markában, és megteheti, hogy ne legyen ott”

–tette hozzá a férfi.

A Bors információi szerint V. János a lakhelyéhez közeli kocsmába jár és azt hangoztatja, hogy beütötte a fejét és nem emlékszik semmire, valamint hogy beteg, és úgyis meg fog halni néhány éven belül.
Az autóbusz tavaly januárban Franciaországból, a Szinyei Merse Pál Gimnázium által évente megrendezett sítáborból tartott hazafelé. Rajta utaztak a gimnázium tanárai, diákjai, egykori diákjai, az egyik tanár családtagjai, valamint két járművezető, összesen 56 fő, 43 fiatalkorú és 13 felnőtt (a két járművezetőt is beleértve). A Magyarország irányába, hazafelé tartó autóbusz letért az útról, és fékezés nélkül az autópálya szalagkorlátjának hajtott, majd egy autópályahíd pillérének csapódott, végül kigyulladt. Tizenheten haltak meg a tragédiában és 26-an szenvedtek súlyosabb sérüléseket.
Szerző

Kásler: a fizetős szolgáltatásoknak a magánkórházakban a helye

Publikálás dátuma
2018.10.19. 07:12

Fotó: Népszava
Az elbocsátott szívsebész ügyével kapcsolatban azt ígérte, hogy annak szakmai vizsgálata hamarosan lezárul.
A fizetős szolgáltatásoknak pedig a magánkórházakban van a helye – erről Kásler Miklós miniszter beszélt a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában. A Népszava pénteken ismertette az egyik jogszabály-tervezetet, amely szintén a köz-, és a magánellátás egyes részleteit szabályozza. A miniszter a kormánylapnak egyebek mellett azt mondta: a szétválasztási folyamatban meg kell határozni, kik dolgoznak a magánellátásban és a tevékenységüket pontosan hol végzik és pontosan mit csinálnak? Állami kórházakban vagy azokon kívül? Szerinte ugyanis a magánellátásnak mindenképpen az intézményeken kívül kell történnie. A kardiológiai intézetből rapid módon elbocsátott szívsebész ügyével kapcsolatban azt ígérte, hogy annak szakmai vizsgálata hamarosan lezárul. „A törvényes eljárásrendnek megfelelően ez az országos tisztifőorvos feladata volt, aki a legmagasabb szakmai grémiumok véleményére támaszkodott. Úgy tudom, ebbe beletartozik a vezető szív- és érsebészek, illetve plasztikai sebészek álláspontja is. A szakmai grémium az üggyel kapcsolatban törvényességi, szakmai és etikai kérdéseket is tisztázott. Ezt nyilvánosságra kell hozni, az eredményt pedig el kellene fogadni és nem hecckampányt indítani, illetve megelőlegezni olyan eseményeket és következményeket, amiket az égvilágon semmi nem támaszt alá.” – mondta a lapnak a tárca vezetője. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.19. 07:20

Kásler doktor veszélyes műtétre készül az egészségügyben

Publikálás dátuma
2018.10.19. 06:00
A kép csak illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat. Ez a lépés a nem fizetős terápiákat, például a művesekezelést is veszélybe sodorná.
Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősíthető az a lapunk birtokába került jogszabály-tervezet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter. Egy hamarosan a parlament elé kerülő salátatörvény egyik pontja ugyanis úgy szól: a jövőben „közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás.” Ez azt jelenti: az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni. Most az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amit egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét – akkor is, ha a beavatkozás nem „szépészeti”, hanem egészségügyi okokból válik indokolttá. Ilyenkor például a gyomorszűkítést a kórház eszközeivel, azaz közfinanszírozott tárgyakkal végzik. A tervezett új szabály viszont ezt is megtiltaná, éppúgy mint a műtők vagy egyéb eszközök bérbeadását. Lapunknak az egyik intézményvezető azt mondta, hogy a tervezetben olvasható tiltás gondot okozhat még a művese-kezelésekben is. Ahhoz ugyanis, hogy a gép el tudja végezni a vese helyett a vér szűrését egy kisebb érműtétre van szükség. A művese állomáson ehhez nincs műtő és szakember, ezért ezt a beavatkozást a magáncégek által üzemeltetett állomások is a közeli kórházakban végeztetik el, és számla ellenében ezt ki is fizetik.
Művesekezelés
Fotó: Shutterstock
Az állami kórházak a bevételeik 5-10 százalékát a magánegészségügyi szolgáltatásokból szerzik. A tervezetben szereplő elképzelés még csak nem is teljesen új. A harmadik Orbán-kormány államtitkára, Zombor Gábor négy évvel ezelőtt jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős ellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű" fizetős szolgáltatást is kiváltják államival. Azt már a bejelentéskor sejteni lehetett, hogy nem a vállalkozási formában dolgozó altató-, illetve röntgenorvosokat tiltják ki a rendszerből. A Zombor-féle törvénymódosítás meglehetősen nagy zavart okozott: e szerint ugyanis a betegtől nem kérhettek volna pénzt olyan szolgáltatásért amiért más esetben az egészségbiztosító térítést fizet a közfinanszírozott intézménynek, és magánszolgáltatást sem lehetett volna közpénzből finanszírozni. Csak a kórházi magánszolgáltatás tilalma az intézmények mintegy felében hozott lehetetlen helyzetbe vállalkozásokat. A legsúlyosabb problémákkal azok a kórházak kerültek szembe, amelyek érzékelve az ellátás feszültségeit, már korábban piaci szolgáltatásokat kezdtek nyújtani a magyar betegek számára. Ehhez egészen 2014 nyaráig még több-kevesebb biztatást is kaptak a második Orbán-kormány egészségpolitikai vezetésétől. Az úttörő intézmények közé tartozott az Uzsoki, ahol a közkórház kapacitástöbbletének piaci értékesítésével enyhítettek valamit az állandó forráshiányon. Első körben a külföldi betegeket célozták meg, ám miután nagyon sok magyar is érdeklődött, a hazai pácienseket is beengedték a rendszerbe. Aki írásban lemondott a közfinanszírozásról, és meg is tudta fizetni magánbetegként a szolgáltatást, soron kívüli ellátást kaphatott az Uzsokiban. Zombor Gábor intézkedése után ez utóbbit meg kellett szüntetniük. Ma már szinte csak külföldi betegek kerülhetnek a VIP részlegükre, ami viszont a közkórháztól vásárolja, bérli a magánbetegeik ellátásához szükséges eszközöket, szolgáltatásokat.
Szerző
Frissítve: 2018.10.19. 09:25