átlagbér;átlagkereset;KSH;statisztika;szakszervezet;

2018-10-22 09:00:00

Hazug bérstatisztikák

Legalább a harmadával alacsonyabb az átlagkereset, mint amit a KSH hónapról hónapra közöl. A valós szám bruttó 238 ezer forint körül lehet.

Tavaly augusztus óta több mint tíz százalékkal nőtt az átlagkereset, ami így augusztusban már bruttó 321 200 forint volt – közölte pénteken a KSH. A tájékoztatás szerint a január-augusztusi időszakot vizsgálva pedig csaknem 12 százalékkal nőttek keresetek: az átlagbér így számolva bruttó 324 300, nettó 215 700 forintra emelkedett.

A KSH a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként havonta közli az átlagkereset összegét, ami ez alapján folyamatosan növekszik. A dolgozók többsége azonban egyáltalán nem lát ilyen összegeket bérpapírján. Ez nem csoda, hiszen a teljes foglalkoztatotti létszámra vonatkozó átlagkereset valójában havi bruttó 238 ezer forint körül mozog. A KSH ugyanis csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak keresetét veszi alapul, amikor közli az átlagbért (ezt egyébként jelzik is az adatközléskor). Ezeken a munkahelyeken viszont mindössze 3,1 millióan dolgoznak, a teljes foglalkoztatotti létszám azonban immár 4,5 millióra rúg. Azaz csaknem 1,4 millió munkavállaló – az 5 főnél kisebb cégeknél dolgozók, a vállalkozók, illetve az egyéni megbízással munkát vállalók - keresete és munkajövedelme nem szerepel a statisztikában. Márpedig itt zömmel a legalacsonyabb bérekért dolgoznak.

Katona Tamás, egyetemi tanár szerint ezen munkavállalók munkajövedelmi adatait is beszámítva az átlagkereset a hivatalosan közöltnél mintegy 30 százalékkal kisebb számot mutatna. Ezeken a helyeken főként minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak ugyanis a dolgozók - legalábbis papíron. A statisztikát oktató professzor mindezt konkrét számítással is alátámasztotta lapunknak. Eszerint: a legutóbbi háztartásstatisztikai adatfelvétel alapján az egy foglalkoztatottra vetített éves munkajövedelem 2016-ban bruttó 2 millió 318 ezer forint volt (ebben az alkalmazottak keresete és a vállalkozók, cégtulajdonosok egyéb munkajövedelme is benne van).

Ez havi bruttó 193 200 forint munkajövedelmet jelentett tehát két évvel ezelőtt. Ugyanebben az évben a havonta közölt keresetstatisztika szerint az átlagkereset bruttó 263 200 forint volt, vagyis az egy foglalkoztatottra jutó munkajövedelemnél harmadával magasabb értéket mutatott. Ha feltételezzük, hogy ez az arány lényegesen nem mozdult el az utóbbi másfél évben, akkor a 3,1 millió főre vetített bruttó 324 ezer forintos átlagkereset mögött a teljes 4,5 milliós foglalkoztatotti körre vetítve valójában bruttó 238 ezer forintos átlagos munkajövedelem áll – magyarázza Katona Tamás.

Korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek is szemet szúrt, hogy a KSH által közölt átlagkereseti adatok egyre jobban távolodnak a munkavállalók tapasztalataitól. Úgy vélték, árnyalná a képet, ha a mediánbért is közzétennék, ezért a Pénzügyminisztériumtól kikérték az annak kiszámításához szükséges adatokat. A KSH-nál lévő adatokból mediánbért nem lehet számolni, mivel csak egy bértömeget és egy munkavállalói létszámot kérnek be havonta a munkáltatótól, és ezt átlagolják. A mediánbér kiszámításához viszont az egyes dolgozók konkrét keresetére van szükség, mert azokat sorba rendezve látható az a középső érték – a mediánbér - amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres.

A pénzügyi tárca felügyelete alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat évente az egyéni kereseti adatokat is bekéri, bár mint utóbb kiderült: 2017-ben ezt elfelejtették megtenni. Hosszas huzavona után így végül 2016-os adatokat kapott a tárcától a szakszervezeti szövetség, amelyek alapján a Policy Agenda azt számolta ki, hogy a mediánbér jelenleg bruttó 240 ezer forint körül mozog. Ez egyben azt is jelenti: a KSH által közölt átlagbérnél a dolgozók kétharmada kevesebbet keres.

Számításaik szerint a bérkülönbségek az Európai Unió átlagához, de még a környező országokban tapasztaltakhoz képest is igen nagyok Magyarországon, a bérolló pedig egyre nyílik. A magyar dolgozók fele együttesen sem keres annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Sőt: 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint a legrosszabbul fizetett 40 bére együttvéve. Vagyis: a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik. Ez az oka annak, hogy a KSH által havonta közölt átlagbéradatok köszönő viszonyban sincsenek a munkavállalók többségének tapasztalataival.

Erről szóló cikkünk megjelenésének másnapján a kormányközeli Magyar Idők - Szalai Piroskára, mint munkaerőpiaci szakértőre hivatkozva - azt írta: folyamatosan csökkennek a fizetések közti különbségek, az alacsony keresetű csoportok fizetései arányaiban többet nőttek, mint az átlag felett keresőké. A volt miniszteri biztos meg is becsülte a 2018-as mediánbért: szerinte az egészen pontosan bruttó 255 719 forint. Majd figyelmeztette a lap olvasóit: „az átlagkereset növekedésével kapcsolatban egyre több helyen olvashatunk hibás megállapításokat”. Közölte továbbá: a részletes kereseti adatokat jövő évtől publikálja a KSH, mivel a kereseti tizedek és a medián is „tovább árnyalja a munkavállalók fizetéséről alkotható képünket”.