Tovább terhelik a diákokat: a szünidős napokat is pótolniuk kell

Publikálás dátuma
2018.10.21. 16:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A probléma nem most jelentkezett először, csak éppen a jelenlegi tanévben feltűnőbb a sok hosszú hétvége, s az emiatt áttett munka- és tanítási napok miatt. A pedagógusok értetlenül szemlélik a szervezést: az NGM-nek és az Emmi-nek idén sem sikerült egyeztetnie.
- Semmi értelme, normálisan nem lehet ilyenkor tanítani, a gyerekek teljesen kikészültek – panaszkodott egy általános iskolás tanító múlt szombaton. – De ezt még megértem, hiszen az október 22-i hétfőt tanítjuk most le. De azt magyarázza már el valaki, miért kell novemberben egy, decemberben pedig két szombaton is iskolába jönnie a gyerekeknek?! Miért kell bepótolni olyan napokat, melyek az őszi vagy a téli szünetre esnek? A pedagógus értetlensége érthető, hiszen a karácsonyig hátralévő időszakban három szombat is tanítási napnak számít: november 10-én november 2-t, december 1-én szenteste, rá két hétre pedig szilveszter napját kell utólag, illetve előre letanulniuk a gyerekeknek. Csakhogy eredendően mindhárom pótlásra kijelölt nap elvileg iskola szünet idejére esik, vagyis komoly kiszúrás a diákokkal, hogy az őszi és a téli szünidő egy részét előre elveszik tőlük. - Az igényelt információ nem az Oktatási Hivatal tevékenységére vonatkozik – válaszolta igencsak szűkszavúan (és lassan) az OH kommunikációs osztálya, melynél az iránt érdeklődtünk, miért alakult így a tanév rendje, s ki illetékes a munkanapok és a szünetek összeegyeztetésében? A probléma ugyanis nem az idén jelentkezett először, csak éppen a jelenlegi tanévben feltűnőbb a sok hosszú hétvége, s az emiatt áttett munka- és tanítási napok miatt. A hosszú hétvégékről és a miattuk megváltozott munkarendről amúgy a Nemzetgazdasági Minisztériumban határoznak, méghozzá idejében, mint tették azt tavaly májusban a 9/2017-es rendeletükben. A tanév rendjéről, benne az iskolai szünetekről és az áttett tanítási napokról viszont az Emberi Erőforrások Minisztériumában döntöttek az idén júniusban. Több mint egy évvel azután, hogy kiderült, melyek lesznek a hosszú, illetve a rövid hétvégék. És még így sem sikerült összeegyeztetni a kettőt, sőt, még arra sem futotta a közoktatási döntéshozóktól, hogy egyeztessék az áttett tanítási napokat az iskolai szünetekkel, s valakinek feltűnjön: a pótlandó négy nap közül három napon elvileg nem lenne tanítás. Pedig a rendelet elég egyértelmű: „Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. november 5. (hétfő). A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. január 3. (csütörtök).” - Novemberben egyszer, decemberben kétszer is tizenegy napot kell iskolába menni, egy nap szünettel – jegyezte meg egy középiskolás tanár. – Elvileg persze az iskola kiadhatná szünetnek, hiszen évente hat-nyolc nappal minden intézmény maga rendelkezik, de például mit csináljanak azok akik diákhétre vagy valamilyen más saját rendezvényre szokták felhasználni ezeket? Ott bizony marad a szombati tanítás, meg a tudat, hogy a gyerekek túlterheltek, erre még meg is szívatják őket. Persze ez a minisztériumban megint nem érdekel senkit, sőt, biztos valaki fel is vette a jutalmat a tanév rendjének remek összeállítása miatt…
Szerző
Frissítve: 2018.10.21. 16:18

Beléptető rendszert telepítenének a Hős utcai gettóhoz

Publikálás dátuma
2018.10.21. 12:51

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Biztonsági őrökkel védett beléptető rendszert telepítenének a Hős utcai gettó köré – derült ki az érintett 15. szám alatti épületekre vonatkozó társasházi határozati javaslatokból.
A tervezet szerint a területet teljesen körbe kerítenék, így a házakba csak a tulajdonosok, az igazoltan a társasházban élők, a bérlők és bejelentett családtagjaik, valamint a hozzájuk érkező látogatók mehetnének be. Belépni csak a Zách utcai kapun keresztül lehetne, ahol két biztonsági őr állna. Ők regisztrálnák az érkezők adatait: ellenőriznék a személyi igazolványt, lakcímkártyát és felírnák az illető nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, valamint a lakcímét. A javaslatról az október 25-i közgyűlésen döntenek. A Hős utca hangjai nevű blogra felkerült tervezet szerint ez az intézkedés mintegy 131 millió forintba kerülne, amelyet a többségi tulajdonos, a X. kerületi önkormányzat fizetne 2019. december 31-ig - utólagos térítési igénnyel. Várhatóan addigra ürítik ki a két épületet és akkor kezdődik meg a gettó dózerolása. A lakók kártalanítására és a tartozások kifizetésére 2,1 milliárd forintos állami támogatást kapott a kerület. A súlyosan eladósodott házban nagyjából hatszázan élnek, sok lakás azonban már teljesen üres és befalazott. A területen – mint arról lapunk korábban beszámolt – sportkomplexumot építenek majd. A tervrajzok szerint a műfüves focipálya mellett egy rekortán pálya, valamint egy ezeket körülvevő futópálya is épül majd, a kiszolgáló épület 300 négyzetméteres lesz. A sportpályák mellé utcai fitnesz eszközöket is telepítenek. Miután a szomszédos telkeken vannak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Terrorelhárítási Központ, valamint a Készenléti Rendőrség épületei is, valószínűleg elsősorban az ezekben az intézményekben dolgozók használják majd a sportpályákat. Kovács Róbert polgármester ugyanakkor korábban azt hangsúlyozta, hogy mindenkinek nyitva áll majd a létesítmény. Az ott élőket segítő Kontúr Egyesület korábbi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy az önkormányzat senkit nem tájékoztat, a bizonytalanság pedig egyre nagyobb feszültséget okoz a lakók körében. A Hős utca a főváros X. kerületének nem éppen problémamentes környéke, a 15-ös szám alatt található, bontásra váró két társasházban is gyakori probléma például a droghasználat vagy a szemetelés miatt a patkányok elszaporodása. Legutóbb kedden razziázott ott a rendőrség, kábítószerrel, illetve új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt 29 embert állítottak elő. A szegregátumot a civilek szerint is fel kellene számolni, ám az ott lakóknak emberhez méltó elhelyezést kell biztosítani. A lakástulajdonosok ugyan kaptak az önkormányzattól árajánlatot, ám ezek olyan alacsony összegűek (mintegy 3–3,5 millió forint), amelyből biztos, hogy nem tudnának új lakást vásárolni, többségük a hajléktalanság veszélyzónájába kerülne. A telep eldózerolása egyébként biztosan nem oldja meg a problémát, Ladányi János szociológus a Népszavának korábban azt nyilatkozta: emberhez méltó módon kellene elhelyezni az összes lakót. Törvényszerű ugyanis, hogy az elbontott gettók valahol máshol újra létrejönnek.    
Szerző
Frissítve: 2018.10.21. 14:04

Kósa Lajos kezdeményezi Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatát

Publikálás dátuma
2018.10.21. 10:49

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke Debrecenben azt mondta, szerdán levélben kéri Kövér László házelnöktől a felülvizsgálat megindítását.
Hozzátette: a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként biztosítania kell a testület törvényes működését, ezért kötelessége ezt a lépést megtenni, miután szerinte Demeter Márta harminc évig nem nyilvános katonai adatokat tett közzé - tájékoztat az MTI.

"Természetesen nagy örömmel állok elébe"

Természetesen nagy örömmel állok elébe az újabb, 5 év alatt immár harmadik, nemzetbiztonsági átvilágításomnak - reagált Kósa Lajos bejelentésére Demeter Márta. Ha már Kósa Lajos, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke amúgy is Kövér László házelnökhöz fordul, elvárom, hogy kezdeményezze Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági átvilágítását, melyet folyamatosan elkerült az elmúlt 28 évben. Kérem a bizottsági elnököt arra is, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság vegye napirendre a következő ülésen a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat beszámolóját arról, hogy mit keresett Zaid Naffa, a nemzetbiztonsági ellenőrzésen kétszer megbukott jordán tiszteletbeli konzul a Magyar Honvédség honvédtisztjeinek avatásán - zárul a közlemény. 

Demeter Márta, az LMP tegnap megválasztott társelnöke korábban azt állította, hogy a honvédség egyik új Airbusa a miniszterelnök egyik rokonát szállította, de a kormány szerint ez rágalom, mert egy katona azonos nevű hozzátartozója ült a gépen. A Fidesz az ügyészséghez is fordult az ügyben. Szombaton pedig Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára állította azt, hogy szerinte Demeter egy másik ügyben is információkat hamisított meg, így távoznia kellene a parlament honvédelmi bizottságából. Az LMP új társelnöke a párt tegnapi kongresszusa után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem hibázott, amikor több ügyben kérdéseket tett fel a honvédelmi tárcának, az általa nyilvánosságra hozott adatok pedig nem titkosak. Az elmúlt napok történéseit lejáratási kísérletnek nevezte. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.21. 11:48