Hasogdzsi-ügy: csapdát állít vagy blöfföl Törökország?

Publikálás dátuma
2018.10.24. 07:30

Fotó: OZAN KOSE / AFP
A törököknek nem érdekük, hogy megromoljon a viszonyuk Szaúd-Arábiával, az esetet viszont felhasználhatják pozícióik javításához.
Több mint három hete már annak, hogy Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót megölték Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán. Hiába azonban a nyomozás, az állítólagos felvételek a gyilkosságról, és a legalábbis részleges szaúdi beismerés, még mindig sok a homályos részlet a történtek körül. Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyan azt ígérte, hogy kedden „tiszta vizet önt a pohárba”, de beszédében nem sok újdonsággal szolgált. A gyilkosság részleteit illetően legalábbis nem mutatott fel új bizonyítékokat, és szóba sem hozta a fent említett perdöntő felvételt. Azt nem lehet mondani, hogy a török elnök finomkodott vagy meghátrált volna, például tartotta magát ahhoz, hogy az újságíró meggyilkolását előre megtervezték. Ugyanakkor nem is rontott rá a szaúdiakra. Továbbra is egyetlen dolog biztos: Dzsamál Hasogdzsi október 2-án bement a konzulátusra, de ki már nem jött élve. Hogy odabent mi történt, miért és hogyan kellett meghalnia, azt egyelőre biztosan nem tudni. És talán soha nem is fog kiderülni.
A bal oldali alak Dzsamál Hasogdzsi, ahogy bemegy az épületbe, a jobb oldali képen viszont már nem ő jön ki
Fotó: AFP
Miközben a politikai színtéren óvatosan manővereznek a felek, a médiában nem kímélik egymást. Az elmúlt hetekben számos pletyka kapott szárnyra, és míg néhány értesülés igaznak bizonyult, a legtöbbet megcáfolták vagy sosem bizonyítottak. A török sajtóban felmerült például, hogy az újságíró okosórájával rögzítette a veszekedést, amit aztán elküldött kint várakozó menyasszonyának. Később azonban kiderült, hogy internet híján ezt technikailag egyszerűen lehetetlen lett volna megcsinálni. Sokat hallani egy (vagy több) rejtélyes felvétel létezéséről is, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja a gyilkosságot. Ilyet azonban egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, és amennyire tudni lehet, az amerikai titkosszolgálatoknak sem mutatták meg. Egyes török újságok ugyan brutális részleteket is közöltek kínzásról és a holttest feldarabolásáról, utóbb azonban beismerték, az információk nem első kézből származtak. Ettől a felvétel még létezhet, de eddig hitelt érdemlő forrás nem látta. Hasonló ködösítés zajlik a szaúdi médiában is, hogy mást ne is említsünk a felháborodott tagadástól végül csak eljutottak a részleges beismerésig.
Mohammed bin Szalmán herceg
Fotó: AFP
Az ügyet nemzetközileg is óriási figyelem kíséri, az információk forrásai viszont elsősorban törökök vagy szaúdiak, ami nagyon nehézzé teszi az eligazodást a hírek és álhírek, szivárogtatások és pletykák között. Az információs háború ráadásul nem merül ki a Hasogdzsi-ügy körüli adok-kapokban, de egyre inkább politikai dimenziót is kap. A szaúdi sajtó például felemlegeti Törökország kötődését Katarhoz, közben a másik oldalon meg a koronaherceg, Mohammed bin Szalmán „sötét oldalát” bemutató lejárató cikk terjed.    Az egyik fő nézeteltérés Ankara és Rijád között Katar ügyében van. Közel másfél évvel ezelőtt a szaúdiak vezetésével több arab állam blokádot hirdetett meg Katar ellen, mert azzal vádolják Dohát, hogy terrorista szervezeteket támogatnak és együttműködnek Iránnal. Ezek után Törökország volt az első, amely a segítségükre sietett, a katari polcok például csakhamar török árukkal teltek meg. Hogy a diplomáciai nyomást véletlenül se kövesse katonai, újabb török csapatokat is vezényeltek az országba. De „más lóra tettek” az úgynevezett arab tavasz 2011-es kirobbanása után is. Míg Recep Tayyip Erdogan alapvetően üdvözölte a változásokat és támogatta a Muszlim Testvériséget, addig Rijádban az instabilitást látták bennük. A szembenállás azután élesedett ki, hogy Mohammad Morszi 2012-ben megnyerte az egyiptomi választásokat, majd rá egy évre a hadsereg eltávolította őt a hatalomból. Erdogan élesen elítélte a történteket, menedéket nyújtott a terrorszervezetté nyilvánított Muszlim Testvériség egyes tagjainak, közben viszont Szaúd-Arábia komoly összegekkel stabilizálta Fatah esz-Sziszi egyiptomi elnök pozícióját. A rossz viszony 2014-ben odáig fajult, hogy állítólag Szaúd-Arábia és Egyiptom fúrta meg, hogy Törökországot válasszák az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjai közé.
Recep Tayyip Erdogan alapvetően üdvözölte a változásokat és támogatta a Muszlim Testvériséget
Fotó: MURAT KAYNAK / ANADOLU AGENCY
Szíriában ugyanakkor azonos oldalon állnak, mindketten Bassár al-Aszad elnök megbuktatását szeretnék elérni, még ha más érdekek mentén is. A szunnita királyságban az a legfontosabb, hogy útját állják a térségbeli nagy riválisnak, Iránnak, hogy ne tudja kialakítani az úgynevezett síita félholdat. Azt ugyan Ankara sem szeretné, ha Teherán túl nagy befolyást szerezne, de viszonyuk sokkal pragmatikusabb a perzsa állammal. Szíriával szomszédos országként a törökök fő célja mára inkább a kurdok kordában tartása, a biztonsági helyzet rendezése.  Közben az is okozhat némi feszültséget, hogy a térség középhatalmaiként mindketten vezető szerepet szeretnének betölteni, nem csak politikailag, de kulturálisan is. Mivel Szaúd-Arábiában található az iszlám két legszentebb városa, Mekka és Medina, az ország kiemelkedően fontos az iszlám közösségnek, az ummának. De Rijád ezen felül is például vallási oktatással, külföldi mecsetek támogatásával, több milliárd dolláros segélyezési programmal próbálja növelni befolyását világszerte. Ugyanakkor mintha Erdogan is hasonló babérokra törne. Például az egész iszlám világon belül talán ő emelte fel a leghangosabban a hangját az ellen, hogy az amerikaiak Jeruzsálembe költöztették az izraeli nagykövetségüket, vagy a Mianmarból elűzött muszlim rohingyák védelmében.
Rohingya menekültek
Fotó: Dominique Faget / AFP
Az utóbbi időszakban a helyzet geopolitikailag is átrendeződött. Törökország NATO-tag, és a katonai szervezet második legnagyobb létszámú hadseregével büszkélkedhet, ám Rijád is elképesztő ütemben fejleszti haderejét. Különösen Donald Trump megválasztása óta Ankara viszonya viszont megromlott az Egyesült Államokkal, miközben az új amerikai elnök nem is titkolja, hogy Szaúd-Arábiára tekint az egyik legfőbb szövetségeseként a térségben. A Hasogdzsi-esetet kihasználva azonban elképzelgető, hogy Erdogan megpróbál változtatni ezen. Aligha véletlen, hogy a törökök éppen mostanra időzítették a terrorizmus gyanújával letartóztatott amerikai lelkipásztor, Andrew Brunson szabadon bocsátását, amitől azt remélik, hogy rendeződik a viszony Washingtonnal.  A török elnök azt ígérte, hogy a szaúdi újságíró halálának végére járnak, és nem hajlandók fedezni semmilyen gyilkosságot. A tét azonban nagy. Hiszen ha valóban a török sajtóban megjelent forgatókönyv az igazság, akkor végleg sarokba szoríthatják Szaúd-Arábiát. Ez viszont nem biztos, hogy az érdekükben áll. A rejtélyes felvétel létezésének bedobása ugyanakkor önmagában is bizonyítja, hogy Törökország máris játszmát játszik. Elvégre ha van ilyen, akkor rejtegetése halálos csapda, amibe a szaúdiak belesétáltak. Ha viszont nincs, akkor ügyes blöff, amivel javítani akarják pozíciójukat a térségben és az Egyesült Államokkal szemben is.

Egymásra vannak utalva

Az mára mégis egyértelműen kiderült, hogy a felek nem akarják egymásra borítani az asztalt, és az eseményeket országok közötti konfliktussá szélesíteni. Az összeveszés jelenleg egyiküknek sem érdeke, amit jól jelez a látványos együttműködés a nyomozásban. Szaúd-Arábia és Törökország kapcsolatai az utóbbi évtizedekben egyébként is hullámvasútra kerültek: bizonyos ügyekben azonosak az érdekeik, másokban élesen szemben állnak egymással. A legfontosabbak természetesen a „piszkos anyagiak”. Márpedig a török líra mélyrepülése és a gazdasági növekedés lassulása közepette Ankara nem engedheti meg magának, hogy még a szaúdi pénzt is elveszítse. Sőt, nem is csak azt, hiszen Rijádnak óriási befolyása van az Öböl Menti Együttműködési Tanácsra (GCC) és más arab államokra is, így még több forog kockán. Török becslések szerint a GCC-ből összesen 19 milliárd dollár áramlott Törökországba, ezzel a britek és hollandok után ők a harmadik legnagyobb külföldi befektetők. Közben a tőzsde 5-7 százaléka van a kezükben (ebből szaúdi 2), az ingatlanpiac jelentős részét uralják, évi 750 ezer turistát küldenek, a termékforgalmuk pedig már két éve is elérte a 16 milliárd dollárt (ebből Szaúd-Arábiával 5). Igaz, a GCC tagja Katar is, amely különutas politikát folytat, és nemrégiben éppen 15 milliárd dolláros befektetéseket ígért. Ám ha az apró államot ki is vesszük a képletből, Törökország akkor sem engedheti meg magának a „szakítást”.  

Bagoly mondja verébnek

Nincs is abban semmi meglepő, hogy a médiagépezet teljes fordulaton járatja a propagandát. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadságot értékelő rangsorolása alapján Szaúd-Arábia 169. a 180 ország közül, azaz lényegében nem létezik az államtól független sajtó. Nem sokkal teljesít jobban Törökország sem, amely a 157., úgy, hogy az ország nem abszolút monarchia, hanem demokratikus köztársaság. 

Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 08:05

Szaúdi gyilkosság: Washington megvonja a vízumot a tettesektől

Publikálás dátuma
2018.10.24. 07:26
Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót hazájának isztambuli főkonzulátusán gyilkolták meg
Fotó: MOHAMMED AL-SHAIKH / AFP
Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása miatt 12 személytől vonják meg az amerikai vízumot – jelentette be kedden Mike Pompeo, az Egyesült Államok védelmi minisztere. Amerika ennél keményebb szankciókra is hajlandó, de azért a szaúdiak barátságát sem szeretnék elveszíteni.
  Washington megvonja a vízumot mindazoktól, akik felelősek Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró haláláért - jelentette be kedden, rendkívüli sajtóértekezleten Mike Pompeo amerikai külügyminiszter  Hozzátette: a külügyi tárca a pénzügyminisztériummal közösen vizsgálja annak lehetőségét, hogy alkalmazható-e a szankciók foganatosítását lehetővé tévő Magnyitszkij-törvény – vagyis a beutazási tilalmat jelentő szankció – erre az esetre.
Nem ezek a büntető intézkedések jelentik az utolsó szót az Egyesült Államok részéről ebben az ügyben. Továbbra is mindent megteszünk a felelősök elszámoltatása érdekében" - fogalmazott az amerikai diplomácia irányítója.   Percekkel Pompeo sajtóértekezlete előtt Donald Trump elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak „a történelem valaha volt legrosszabb fedőakciójának”nevezte a Hasogdzsi-ügyre adott szaúdi magyarázatot - írja az MTI. Az elnök ugyanakkor leszögezte: Szaúd-Arábia „nagyon jó szövetséges” az Egyesült Államok számára. Kedd délután Mike Pence alelnök a The Washington Post című lap által szervezett konferencián - amely nem a Hasogdzsi-ügyről szólt - kitért a gyilkosságra. Azt mondta: a szaúdi újságíró meggyilkolása „tragédia a családja és a szerettei számára” és ugyanakkor „támadás a szabad és független sajtó ellen is”.  
Pence leszögezte: a Trump-kormányzat eltökélt a rendelkezésére álló valamennyi eszköz igénybevételére annak érdekében, hogy kiderüljön, mi is történt valójában. Az amerikai sajtó nagy teret szentel Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden Ankarában elmondott beszédének, amelyben Erdogan a Hasogdzsi-gyilkosságról beszélt. A The Washington Post kiemelte, hogy a török elnök nem vádolta meg közvetlenül a szaúdi vezetőket a gyilkosságban való részvétellel, csupán úgy fogalmazott, az eddigi vizsgálat nem volt elég mély és átfogó ahhoz, hogy a királyság uralkodó köreihez is elérjen. A The New York Times fotóval kiegészített tudósításában azt hangsúlyozta, hogy a rijádi befektetői konferencián a résztvevők felállva és tapssal fogadták Mohamed bin Szalmán koronaherceget, akit sajtóelemzések a Hasogdzsi-gyilkosság hátterében sejtenek. Heather Nauert külügyi szóvivő bejelentette: 21 szaúdi állampolgárt érint a vízumtilalom. Akinek már van amerikai vízuma, attól bevonják, akinek pedig még nincs, nem folyamodhat beutazási engedélyért az Egyesült Államokba.
Szerző

Putyin újra találkozna Trumppal

Publikálás dátuma
2018.10.23. 21:24

Fotó: Michael Klimentyev / AFP
Párizsban hozhatják össze a következő orosz-amerikai elnök találkozót: Vlagyimir Putyin a sértett félnek érzi magát a nagyhatalmak közötti kapcsolatban, aki mindig csak enged.
Javaslatot tett egy Donald Trump amerikai elnökkel november 11-én Párizsban megtartandó újabb személyes megbeszélésre Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor kedden a moszkvai Kremlben fogadta John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót. Bolton erre kijelentette, hogy Trump örömmel találkozna Putyinnal Párizsban. A francia fővárosban november 11-én számos állam vezetője részt vesz majd az első világháborút lezáró fegyvernyugvás 100. évfordulóján megtartandó megemlékezéseken. Putyin meglepetését fejezte ki azokkal a "barátságtalan" lépésekkel kapcsolatban, amelyeket az Egyesült Államok Oroszországgal szemben tett a Trumppal júliusban Helsinkiben lefolytatott, "konstruktív" kétoldalú csúcstalálkozót követően. "Ez a nézetem szerint egy hasznos, helyenként kemény megbeszélés volt, de végeredményben szerintem eredményes. Számunkra, őszintén szólva néha meglepő azt látni, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szemben abszolút semmi által ki nem provokált, általunk barátságtalannak nevezhető lépéseket tesz" - mondta az orosz elnök a találkozó első, a média számára is nyilvános perceiben.  "Mi meg gyakorlatilag nem is válaszolunk az önök egyetlen lépésére sem. És ez csak folytatódik és folytatódik" - tette hozzá. 
A találkozón Putyin javaslatára a stratégiai stabilitás és a leszerelés kérdéseiről - egyebek között a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló megállapodásról, a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 egyezményről és a rakétavédelem egyes elemeinek világűrbeli állomásoztatásáról -, valamint a regionális konfliktusokról esett szó. Putyinnal folytatott találkozóját követően Bolton az Interfax hírügynökség moszkvai székházában megtartott sajtóértekezletén "nagyon produktívnak" minősítette moszkvai megbeszéléseit, de megerősítette, hogy Trump eldöntötte a "megsértett, elavult és nem minden felet kielégítő" az INF-szerződés felmondását. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok tervezi-e rakéták európai telepítését, az amerikai tisztségviselő kijelentette, hogy Washington "nagyon messze van" ennek a döntésnek a meghozatalától, de hangot adott álláspontjának, hogy a fenyegetést a kontinensen nem Washingtonnak a megállapodásból való kivonulása jelenti, hanem az, hogy Oroszország Európában megsértette a megállapodást. Mint mondta, Moszkva ezt a vádat nem ismeri el.  
Az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozással kapcsolatban azt mondta, hogy az nem változtatott az eredményen, de bizalmatlanságot szült Oroszországgal szemben.  "Ne avatkozzanak bele az amerikai választásokba!" - figyelmeztetett Bolton. Szavai szerint Washingtonban még nem született döntés arról, hogy az Egyesült Államok a Szkripal-üggyel kapcsolatban vezessen-e be újabb szankciókat Oroszországgal szemben.  A RIA Novosztyi hírügynökség - meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva - azt írta, hogy Bolton kétnapos moszkvai tárgyalásai során igyekezett kifejteni az Egyesült Államok Kínával szembeni gazdasági és katonapolitikai kifogásait. Az informátor valótlanságnak nevezte a moszkvai amerikai nagykövetség közlését, miszerint Kína is téma volt a tárgyalásokon, és kijelentette, hogy az orosz fél közölte a nemzetbiztonsági tanácsadóval: a kínaiakat érintő minden kérdést Pekinggel kell megvitatni.  A hírügynökség forrása szerint a választásokba való orosz beavatkozás ügye csak azért merült fel a tárgyalásokon, hogy a témát "kipipálják". Bolton kétnapos moszkvai tárgyalásai során Putyin elnökön kívül Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával, valamint Szergej Lavrov külügy- és Szergej Sogju védelmi miniszterrel találkozott. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó legutóbb a júliusi helsinki orosz-amerikai csúcsot előkészíteni járt az orosz fővárosban, írja az MTI.
Szerző