Trump a migránsokkal kampányol

Publikálás dátuma
2018.10.23. 19:47

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikai elnök a segélyek megvonásával fenyegeti Hondurast, Guatemalát és Salvadort az északra tartó menekültkaraván miatt.
„Olyan sokáig annyi pénzt adtunk egy csomó országnak, ami nem helyes. És amikor azt kérjük, hogy tartsák otthon a lakosságukat, képtelenek ezt megtenni” – hangoztatta Donald Trump. Előzőleg a texasi Houstonban egy kampánygyűlésen azzal vádolta – minden ténybeli alap nélkül – a demokratákat, hogy „illegális idegenek millióit bátorítják törvényeink és határaink megsértésére, nemzetünk elözönlésére”. Az Egyesült Államokban november hatodikán tartják a két elnökválasztás közötti úgynevezett félidős választásokat, amelyek során az egyes államok és települések vezető tisztségviselőinek megválasztása mellett újraválasztják az egész szövetségi képviselőházat, valamint a szenátus egyharmadát. Jelenleg mind a két törvényhozási testületben csekély republikánus többség van, és a demokraták az erőviszonyok megfordításában reménykednek. Az elnök arra a mintegy hétezer fős, de folyamatosan növekvő létszámú, főként hondurasi, részben pedig guatemalai, illetve salvadori emberekből álló migránskaravánra utalt, amely Mexikó területén keresztül tart az Egyesült Államok déli határa felé. Korántsem egyszerűen jólétre vágyó bevándorlókról van szó: az érintett országokban megdöbbentően rossz a közbiztonság, fegyveres bűnbandák terrorizálják a lakosságot, és a helyi hatóságok ezt képtelenek megfékezni. Trump most közölte, hogy „el fogják vágni vagy lényegesen csökkentik” az említett három országnak eddig folyósított amerikai támogatásokat. Olyan Twitter-bejegyzést is tett, miszerint a mexikói rendőrség és hadsereg sajnálatos módon képtelen megállítani a karavánt. A menetben tartók között „bűnözők és ismeretlen közel-keletiek vegyültek el” – tette hozzá, anélkül, hogy ehhez az állításához bármilyen kézzel fogható bizonyítékot szolgáltatott volna. „Riasztottam a határőrséget és a haderőt, hogy ez nemzeti vészhelyzet. Meg kell változtatnunk a törvényeket” – olvasható az amerikai elnök egyik internetes bejegyzésében. Az amerikai média szerint azonban nem világos, hogy az elnök által a Twitteren keresztül tett kijelentések tényleges politikai döntésekben is testet öltenek-e. A kormányzati intézmények részéről semmi olyan intézkedés bejelentése nem hangzott el, ami „nemzeti vészhelyzet” kezelésére utalna. A szövetségi hivatalok azt közölték, hogy nem kaptak semmilyen, ezzel kapcsolatos iránymutatást. Jamie Davies, a Pentagon szóvivője szerint nem érkezett olyan utasítás, amely a határbiztonság csapatokkal való megerősítésére irányulna. James Mattis védelmi miniszter még áprilisban felhatalmazást adott arra, hogy a Nemzeti Gárda 4 ezer tagja nyújtson segítséget a belbiztonsági minisztériumnak a mexikói határ őrizetéhez. A felhatalmazás alapján mintegy 2100 főt vezényeltek a térségbe, és ezekkel a gárdistákkal a határ mentén fekvő államok kormányzói rendelkeznek. A létszám azóta sem változott – mondta Davies szóvivő. Egy másik Pentagon-közlemény arról is beszámolt: változatlanul a tervek közt szerepel, hogy Peru és Kolumbia után Hondurasban is ki fog kötni a USNS Comfort amerikai kórházhajó, amely eddig az Ecuadorba érkezett venezuelai menekülteknek nyújtott egészségügyi ellátást, ezután pedig tovább hajózik a latin-amerikai partok mentén. A Comfort missziója azt tükrözi, hogy az Egyesült Államok tartósan elkötelezett az amerikai nemzetekkel való szolidaritás mellett – hangoztatta a védelmi tárca.  A washingtoni külügyminisztérium egyik illetékese azt közölte, hogy nem kaptak olyan felszólítást, ami a közép-amerikai országok segélyezését érintené. A segélyeket egyébként nem az elnök, hanem a Kongresszus, vagyis a törvényhozás ítéli oda. Ha a Fehér Ház változtatást szeretne a megszavazott programokban, ezt kérnie kell a Kongresszustól. A három említett közép-amerikai ország a szeptember 30-án zárult költségvetési évben mintegy 500 millió dollárt kapott az Egyesült Államoktól a gazdaságfejlesztést, az oktatást, illetve a demokrácia és az emberi jogok érvényesítését szolgáló célokra. Az elnök bírálói kifejtik: ha csökkentenék az amerikai támogatást, az csak tovább növelné a nyomort és az erőszakot az érintett országokban.

Tovább alkudoznak a rakétákról

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó ma is folytatta hétfőn megkezdett moszkvai megbeszéléseit a közepes és rövid hatótávolságú rakétákat tiltó INF-szerződés jövőjéről. Washington korábban kilátásba helyezte az 1987-ben kötött megállapodás felmondását. Amellett, hogy az orosz felet a kötelezettségvállalások megsértésével vádolja, azt is érvként hozza fel, hogy időközben Kína jelentős fejlesztéseket hajtott végre ebben a fegyverzeti kategóriában. Az oroszok szeretnék érvényben tartani az INF-et, és azt mondják, készek együttműködni Washingtonnal a kölcsönösen felmerült kifogások ügyében. A hétfői tárgyalásokon kitértek a hadászati eszközökről szóló, 2021-ben lejáró egyezmény esetleges meghosszabbítására is, de egyelőre nem tudni, született-e megállapodás.  

Ilyen még nem volt: visszadobta az Európai Bizottság az olasz büdzsé tervét

Publikálás dátuma
2018.10.23. 18:57

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Brüsszel szerint a költségvetési tervezett számai köszönőviszonyban sincsenek Róma által korábban vállalt tételekkel, a megbeszéltnél jóval nagyobb hiánnyal számolnak 2019-ben. Matteo Salvini egy euróval sem csökkentene a hiánycélon.
Aggályosnak tartott jövő évi költségvetési tervezetének módosítására szólította fel az olasz kormányt kedden az Európai Bizottság, kiemelve, hogy az abban szereplő számok közel sem felelnek meg a korábbi uniós ajánlásoknak és római kötelezettségvállalásoknak. A brüsszeli testület arra kérte Olaszországot, hogy három héten belül álljon elő egy módosított tervezettel, amely megfelel az uniós pénzügyminiszterek júliusban kiadott ajánlásainak.Valdis Dombrovskis, a bizottság euróért felelős alelnöke leszögezte: "az olasz kormány nyíltan és tudatosan megsérti az ország kötelezettségvállalásait, márpedig Európa az együttműködésre, az euróövezet az erős bizalomra épült".
Hozzátette, minden uniós országra azonos szabályok vonatkoznak, és aláhúzta, hogy a bizalom megrendülése káros lenne minden tagállam számára.  Dombrovskis szerint a brüsszeli aggályokra küldött olasz válasz nem volt elég meggyőző ahhoz, hogy módosítsák korábbi véleményüket, miszerint a büdzsé számai „különösen súlyos megsértését” jelentik az uniós kötelezettségeknek, a stabilitási és növekedési paktum előírásainak, a hiánycélok eltérése pedig „példa nélküli”.
„A szabályok megsértése elsőre csábítónak tűnhet, a szabadság illúzióját nyújthatja. Ha azonban újabb adósságokkal próbálják meg kezelni az adósságot, akkor ez a teher egy ponton túl naggyá válhat, és a végén nem marad semmilyen mozgástér" – fogalmazott. Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos kiemelte, nem kívánnak válságot kirobbantani Brüsszel és Róma között, és nem is kérdőjelezik meg az olasz kormány céljait, az államadósság csökkentését viszont folytatni kell, mert az a "gazdaság ellensége". Hozzátette, konstruktív párbeszédet kell folytatni az ügyben.

Salvini: ehhez a bizottságnak nincs joga!

Matteo Salvini olasz belügyminiszter a bejelentést követően azonnal kizárta a korrekció lehetőségét, és azon véleményének adott hangot, hogy a bizottságnak nincs joga ebbe beleszólni. "Egyetlen eurót sem fogunk levonni" - jelentette ki. Ez a legelső alkalom, hogy az Európai Bizottság visszautasította valamelyik tagállam büdzsétervezetét. 

Huszonhétszeres kiadás, háromszoros deficit

Az új olasz kormány elődjénél lényegesen nagyobb költségvetési hiánycélt tűzött ki a következő három évre, és ezzel konfrontációs pályára helyezkedett az Európai Bizottsággal szemben, nyugtalanságot keltve egyúttal a pénzügyi befektetők körében. Egyes szakértők szerint a helyzet fokozhatja a piaci bizonytalanságot az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának számító Olaszországgal szemben. Az olasz költségvetés a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, miközben ez nem lehetne több 0,1 százaléknál. A deficitet pedig 2019-ben a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékában szabnák meg, az előző kabinet által vállalt 0,8 százalékkal szemben. Olaszország államadóssága a GDP 131 százaléka, ez a második legmagasabb az EU-ban. Róma tavaly 65,6 milliárd eurót költött az államadósság kamatkiadásaira, ez a GDP 3,8 százaléka, amely megfelel az oktatásra fordított összegnek. Klaus Regling, az euróövezeti állandó mentőalap (ESM) igazgatója kedden úgy vélekedett, hogy „vannak kockázatok, de nincs ok pánikra, Olaszország nem a következő Görögország” - írja az MTI.
Szerző

Nukleáris szkander: az oroszok már békülni szeretnének

Publikálás dátuma
2018.10.23. 14:55

Fotó: Evgenyi Samarin / AFP
Az amerikai-orosz kapcsolatok helyreállításában bízik Szergej Sojgu védelmi miniszter. Sojgu azután beszélt békés rendezésről, hogy az Egyesült Államok belengette: felmondják a még a Szovjetunióval megkötött nukleáris rakétaegyezményt.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó moszkvai látogatása lendületet adhat az orosz-amerikai kapcsolatok stabilizálásának - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor kedden a hivatalában fogadta John Boltont. Sojgu szerint a kétoldalú párbeszéd az orosz és az amerikai elnök helsinki csúcstalálkozóját követően elkezdett fokozatosan helyreállni.
„Biztos vagyok benne, hogy még a kis lépések is hasznára válnak kapcsolatainknak és a bizalom helyreállításának" - mondta, hozzátéve, hogy a világ számos problémáját, egyebek között a nukleáris elrettentés ügyét és egy sor idült válságot, csakis közös erőfeszítéssel lehet megoldani – így szíriai helyzetet is, ahol fontos, hogy a két nagyhatalom elkerülje a konfrontációt.  Boltont, aki hétfőn öt órán át tartó tárgyalást folytatott Nyikolaj Petrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával, és találkozott Szergej Lavrov külügyminiszterrel, a nap folyamán fogadja majd Vlagyimir Putyin elnök.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó látogatásának különleges jelentőséget ad, hogy Donald Trump amerikai elnök szombaton közölte: az Egyesült Államok fel akarja mondani a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött egyezményt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Putyin Boltonnal a kétoldalú kapcsolatok mellett a stratégiai biztonság kérdéseiről és a regionális konfliktusokról fog tárgyalni. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és orosz tárgyalópartnerei tájékoztatni fogják az elnököt megbeszéléseik eredményeiről.  Peszkov „veszélyes álláspontnak” nevezte azt a megközelítést, hogy előbb fel kell mondani INF-szerződést, és csak azután megkezdeni a tárgyalásokat egy újabb egyezményről, amely szerinte egyelőre még csak nem is körvonalazódik. Mindamellett hangsúlyozta, hogy meg kell várni, mivel érvel majd Bolton Putyin előtt - írja az MTI.
A mérsékelt orosz álláspont komoly kockázatra utalhat, főleg, ha azt vesszük, hogy Vlagyimir Putyin néhány nappal ezelőtt még igen harciasan beszélt egy nukleáris háború lehetőségéről – amiben Oroszország harcos mártír lenne, támadói viszont bűnbocsánat nélkül megdöglenének.  Márciusban pedig szintén az orosz elnök mutatta be az új orosz fegyverrendszereket, közöttük a nukleáris csapásmérésre alkalmas, a világ bármelyik pontját elérő Szarmat interkontinentális rakétát, és a hangsebesség húszszorosával haladó hiperszonikus Kinzsal rakétát is. 

Virágnyelvű diplomácia

A békülés jele lehet, hogy amerikai tanácsadó kedden megkoszorúzta az ismeretlen katona síremlékét az Kreml falánál, valamint - megemlékezve a múlt heti krími iskolai ámokfutás áldozatairól - virágot helyezett el a második világháborúban a hős város címet elnyert Kercs város emlékművénél is. Bolton tanácsadó ugyanakkor virágot vitt arra a helyre is a Kreml tőszomszédságában, ahol 2015 februárjában meggyilkolták Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust – Putyin egyik fő kritikusát.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter
Fotó: Vadim Savitskii / AFP

Mi is az INF-szerződés, és miért baj, ha felmondják?

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.  Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Szerző