Ellenzéki tüntetések: más téma kell a nagyobb tömeghez

Publikálás dátuma
2018.10.24 19:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Civil tüntetésnek túl politikai, politikai tüntetésnek túl civil – így minősítették elemzők az ellenzék október 23-ai demonstrációját.
Orbán Viktor kormányfő már a májusi európai parlamenti választásra készül – kommentálta lapunknak Reiner Roland, az Integrity Lab elemzője a miniszterelnök ünnepi beszédét. Hozzá hasonlóan Kiss Ambrus, a Policy Agenda politológusa is arra mutatott rá, hogy Orbán Viktor ezúttal sem beszélt az ellenzékről. Már 2014 óta megfigyelhető: Orbán úgy választja meg ellenfeleit a beszédében, hogy ez ne vonatkozzon a belpolitikára – tette hozzá. Egyébként sem a központi, sem pedig az ellenzék által szervezet tüntetéseken nem voltak sokan. Reiner szerint ennek több oka is lehet: a hosszú hétvége miatt például sokan kimozdultak otthonról, ráadásul és az idő sem volt kellemes. A választók fél évvel az országgyűlési voksolás után és néhány hónappal az EP-választás előtt nem érzik úgy, hogy tétje lenne ezeknek a politikai eseményeknek - fogalmazott. – A közös ellenzéki tüntetésnek abból a szempontból nem volt dinamikája, hogy nem felháborodás miatt vonultak utcára az emberek. Nem tegnap vették ugyanis észre, hogy a jelenlegi kormány korrupt és az uniós források nagy részét ellopják – tette hozzá Kiss Ambrus. Érdemes megemlíteni, hogy a Hadházy Ákos-féle ellenzéki tüntetésen nem a megszokott „első vonalas” politikusok vettek részt. A szervezőn kívül Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely, illetve Lengyel Róbert Siófok polgármestere szólalt fel, a szocialisták Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettest, a Demokratikus Koalíció Ráczné Földi Judit elnökségi tagot, míg a Párbeszéd Jávor Benedek EP-képviselőt delegálta. Rajtuk kívül egy civil aktivista, Tarnay Kristóf Ábel, valamint Lukácsi Katalin egykori KDNP-s politikus beszélt. Az „első vonalas” politikusok jellemzően máshol szólaltak fel: Gyurcsány Ferenc saját pártjának születésnapját ünnepelte, Karácsony Gergely és Tóth Bertalan szocialista pártelnök a Nagy Imre-szobornál emlékeztek meg. – A Hadházy-féle tüntetésen koncepciónak tűnt, hogy a kevésbé ismert, viszont alapvetően korrupcióval foglalkozó politikusok szólaljanak fel: ez közelebb vitte a rendezvényt ahhoz, hogy nem direkt pártpolitikai, hanem ügyfókuszú a tüntetés. Ez azonban nem tett jót a mozgósításnak – mondta Reiner. A kevésbé ismert politikusok mellett viszont egyértelmű „fő felszólaló” tudott lenni Hadházy és Márki-Zay is, tehát saját szerepüket jobban tudták hangsúlyozni, mintha például pártelnökök után szólaltak volna fel. – Ez civil tüntetésnek túl politikai, politikai tüntetésnek túl civil volt. Évek óta azt látjuk, hogy a korrupció valójában nem mozgat meg sok embert, hiába van egy keménymag, amely mindenhol ott van. Hiába támogatja elviekben a magyarok túlnyomó többsége magát az Európai Ügyészséget, fő témaként nem fog működni – hangsúlyozta az Integrity Lab elemzője. Kiss Ambrus egyetértett kollégájával: szerinte is jó ügy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, de a választóknak ez nem elég. – Az országgyűlési választás a pártokról szól, ezt nem lehet feladni – vélekedett.

LMP, Jobbik: identitásválság

– A tandíj-ellenesség fő célcsoportja az egyetemi hallgatóság, őket viszont egy négynapos hétvége utolsó napján kifejezetten nehéz mozgósítani. Ráadásul az LMP jellemzően ritkán szervez ilyen jellegű megmozdulásokat – legutóbb, március 15-én is egy konferenciával emlékeztek meg a nemzeti ünnepről – ezzel indokolta Reiner, hogy az LMP eseményei viszonylag kevés embert mozgattak meg. Ami viszont feltűnő volt a szakértő szerint, hogy a többi tüntetéshez képest jóval több fiatal volt a megmozduláson, ez vélhetően a témának és Puzsér Róbert felszólalásának volt köszönhető. Kiss Ambrus szerint az LMP magának akar bizonyítani, hogy még léteznek. – Az útkeresésében könnyen leamortizálódik az aktivista, támogató sereg, ezt láttuk kedden is – fogalmazott. A politológus szerint a Jobbik pedig főként a Mi Hazánk Mozgalom ellen küzd. Az utcai akcióik – mondta Kiss – arról szóltak, hogy megmutassák: még mindig radikálisak és ezzel talán megállítják az elvándorlást, vagy talán vissza is csábítanak tagokat, támogatókat Toroczkai Lászlóéktól.

Frissítve: 2018.10.24 19:00

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.