Az MNB-alapítványok pénzéről vitázik az Eurostat és a KSH

AZ EU statisztikai hivatala ragaszkodik hozzá, hogy a Pallas Athéné alapítványokat és cégeiket át kellene sorolni a kormányzati szektorba. Ez kissé növelné a költségvetési hiányt is.

Az Európai Unió statisztikai hivatala továbbra is fenntartásokat fogalmaz meg a magyar költségvetési számok miatt. Az Eurostat számára továbbra sem elfogadható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak besorolása, álláspontjuk szerint ezeket az alapítványokat és leányvállalataikat át kellene sorolni a kormányzati szektorba – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a tegnap közzétett az idei második EDP-jelenésében (Excessive Deficit Procedure, túlzott deficit-eljárás).

Az Eurostat ki is számította, hogy ha ez az átsorolás megtörténne, akkor ez a kormányzati szektor hiányát 2015-ben 25,3 milliárd (a GDP 0,07 százaléka), 2016-ban 54 milliárd (a GDP 0,15 százaléka), 2017-ben pedig 33,7 milliárd forinttal (a GDP 0,09 százaléka) növelné.

Az Eurostat nem először tette szóvá, hogy az államháztartáson belül kellene az MNB Pallas Athéné Alapítványait elszámolni, ám mindeddig hiába. Ugyanakkor az előző Orbán-kormány korábban elfogadta a vereségét az Európai Unió statisztikai hivatalával szemben. Többkörös egyeztetés után az Eximbankot, valamint a vállalkozók és az agrárium hitelei mögé felállított garanciaalapokat át is sorolták az államháztartás rendszerébe. Erről a múlt hónapban értesítették is az Eurostatot.

Az MNB-alapítványokkal kapcsolatban azonban a kormány még egy kis időt kért, amíg átírja számokat, mert „olyan bonyolult egy pénzintézetet áttenni a pénzügyi számlák köréből az államháztartásba” – írta a felszólításra küldött egyik korábbi válaszlevelében a kabinet. A szerdai jelentés szerint eddig még nem sikerült túljutni ezen az akadályon.