Cipővel támad és Brüsszel ellen hangol az olasz kormány

Publikálás dátuma
2018.10.25. 08:30

Fotó: BRITTA PEDERSEN / AFP/DPA
Súlyos következményei lesznek az Európai Unió jövőjére nézve, ha nem lesz megoldás az olasz büdzsé ügyében. Rómában a magyar kormánypárttól tanulnak és Moszkva felé kacsintgatnak.
Olaszország nem hajlandó változtatni a 2,4 százalékos hiányt előirányzó költségvetésén függetlenül attól, hogy kedden az Európai Bizottság visszadobta azt. A populista római kormány egy tisztán gazdasági kérdést a nemzeti szuverenitás ügyére egyezi ki. Jellemző a kabinet hozzáállására a jobboldali radikális Liga egyik képviselője, Angelo Ciocca „gesztusa”, aki Itáliában gyártott cipőjével „pecsételte le” az EU elutasító dokumentumát. Pierre Moscovici, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa szerint lehet ugyan mosolyogni ezen, de ha magunkhoz térünk „a fasizmus vesz körül bennünket”. Az Európai Unió stabilitási paktuma legfeljebb három százalékos költségvetési deficitet engedélyez. Bár az olasz kabinet ezen belül marad, a paktum reformja óta Brüsszel azon országokkal szemben is felléphet, amelyek nem lépik túl a bűvös határt. Az Európai Bizottság ugyanis azt is előírja, hogy az eladósodás mértéke nem haladhatja meg a gazdasági teljesítmény 60 százalékát. Ez azonban Olaszországban – Görögország után – a legmagasabb az euróövezet államai közül, 131 százalékkal. Az olasz kabinet most három hetet kap arra, hogy átdolgozza a Brüsszelnek múlt héten benyújtott költségvetési javaslatot. Giuseppe Conte miniszterelnök azonban közölte, nincs B tervük, és a kabinet nem túl nagy kompromisszumkészségéből kiindulva nem is számíthatunk jelentősebb változtatásokra. Az új javaslat benyújtása után Brüsszel három hetet kap a véleményezésre. Ha továbbra is elfogadhatatlannak tartja a büdzsét, eljárást indíthat az olasz kabinet ellen, a büntetés mértéke pedig akár az éves gazdasági teljesítmény 0,2 százalékát is elérheti. A 2017-es adat alapján Rómának 3,4 milliárdos büntetést kellene fizetnie, de lehet, hogy az ország kevesebb pénzt kap a strukturális alapokból. A büntetőintézkedéseket azonban a többi tagállamnak is jóvá kell hagynia. A populista kabinet így még inkább az EU ellen hangolhatja a már amúgy is euroszkeptikussá vált közvéleményt. Az EU eddig még sosem élt a büntetés lehetőségével. Ettől Spanyolország és Portugália esetében is eltekintettek a két állam nehéz gazdasági helyzete miatt. Akárhogy végződjön is a vita, az EU megosztottsága elkerülhetetlenné válik, s az egész ügynek messzemenő következményei lesznek, mert a külügyi és biztonságpolitikai, a pénzügyi és más kérdésekben egyhangú döntés születik az EU-ban, ám így veszélybe kerül a teljes döntési mechanizmus. Ez az Unió tengerészeti missziójára, a Sophiára is éppen úgy vonatkozik, mint a 2019 januárjának végéig érvényes Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítására. Arról nem is beszélve, hogy a különutas olasz politika a piacokra is negatív hatást gyakorolhat, s nehezebb helyzetbe kerülhetnek a válságba került mediterrán országok. Az olasz kormány valóban tanul a magyartól. Nem éppen úriemberi stílusban politizál, és hangol a bevándorlók ellen Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga elnöke. Folyamatosan Brüsszelt állítja be fekete báránynak, az Orbán-féle retorikát használva azt közölte, azzal, hogy az Európai Bizottság visszadobta a 2019-es olasz büdzsé tervezetét, „egy népet támad”. Salvini mindemellett kikel Soros György ellen, illetve Giuseppe Conte miniszterelnök tegnap kezdődött oroszországi látogatása is jelzi, milyen irányba változnak az olasz külpolitika prioritásai. Contét több olasz vállalat, az Eni, az Enel, a Barilla és a Generali vezetői is elkísérték, hogy az oroszországi befektetések lehetőségeiről tárgyaljanak. Sokatmondó az is, hogy húsz nap alatt az olasz kormány harmadszorra kerül kapcsolatba az orosszal. Október 8-án az olasz külügyminiszter járt Moszkvában, egy héttel ezelőtt Matteo Salvini járt az orosz fővárosban, és közölte, nem támogatja az országgal szembeni uniós büntetőintézkedéseket. Azt is megjegyezte, sokkal inkább otthon érzi magát Moszkvában, mint sok európai városban, ami egybecseng Orbán Viktor hasonló tartalmú kijelentéseivel. Ám az orosz kapcsolat Conte vizitjével sem ér véget: november 12 és 13-án Palermóban tartanak konferenciát Líbia jövőjéről, amelyre Putyint és Szergej Lavrov külügyminisztert is meghívták. Az olasz kabinet a tűzzel játszik. Az eurózóna létrehozása óta az egyik legrosszabb szintre, több mint 300 bázispontra tágult a spread a tízéves olasz és német államkötvények között. Volt ennél persze már rosszabb is, még a 2010-es évek elején, amikor 500 pont felett is állt, akkor azonban kis híján csődbe ment Itália. Jellemző, hogy a március 4-i parlamenti választás alkalmával a spread még 150 pont alatt volt.

Bécs ellenáll

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Sebastian Kurz osztrák kancellár különösen hevesen sürgette, ne fogadják el a büdzsét, mert Bécs nem hajlandó finanszírozni az olaszok veszteségeit. Bár a populista római kabinet és Kurzék között júniusban közeledés volt tapasztalható, elsődlegesen a menekültkérdés hasonló megítélése miatt, a mézeshetek már rég véget értek a két kabinet között.

Fegyveres ámokfutás Kentuckyban, ketten meghaltak

Publikálás dátuma
2018.10.25. 08:16
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A támadó a jelek szerint válogatás nélkül lőtt áldozataira, egy fegyveres civil azonban megfutamította. Az lövöldözőt később elfogták.
Két ember a helyszínen meghalt, amikor egy ismeretlen személy lövöldözni kezdett szerda este a Kentucky állambeli Jeffersontown egyik élelmiszerboltjában.
CNN megszólaltatta a helyi seriffet, Sam Rogerst, aki szerint a támadó minden előzmény nélkül nyitott tüzet az üzlet vásárlóira, egy férfit pedig rögtön agyonlőtt. A fegyveres ezután kirohant a bolt előtti parkolóba, ahol egy arra járó nővel végzett. A további vérontásnak valószínűleg csak az vetett véget, hogy egy ismeretlen, fegyveres civil visszalőtt a támadóra, aki inkább menekülőre fogta – később pedig a rendőrségnek sikerült elfognia.
A gyanúsított jelenleg őrizetben van – a hatóságok még titkolják kilétét, azt sem tisztázott, hogy férfiről vagy nőről van szó. A CNN szerint egyelőre a rendőrök sem tudják, hogy mi váltotta ki két halálos áldozattal járó ámokfutást.
Szerző

Putyin az amerikai rakétákat befogadó európai országokat fenyegeti

Publikálás dátuma
2018.10.24. 21:54

Fotó: SERGEI CHIRIKOV / POOL / AFP
Az orosz elnök kifejezte reményét, hogy november 11-én módja lesz megvitatni a témát Donald Trumppal.
Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak majd be azután, hogy az Egyesült Államok felmondja ennek a fegyverkategóriának a megsemmisítéséről megkötött, úgynevezett INF-egyezményt. Erre Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetett szerda este az olasz vendégével, Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös moszkvai sajtóértekezletén. Az MTI összefoglalója szerint Putyin kilátásba helyezte, hogy Oroszország szimmetrikusan fog válaszolni azokra a lépésekre, amelyeket az Egyesült Államok fog megtenni a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött (INF) szerződés felmondása után.
„Ha az Egyesült Államok kivonul az INF-megállapodásból, a legfőbb kérdés az lesz, hogy mit tesz majd az újonnan hozzáférhető rakétákkal. Ha Európába szállítják őket, akkor a válaszunknak természetesen tükröznie kell majd ezt”

– mondta az orosz vezető.

Hozzátette, hogy azoknak az európai országoknak, amelyek ebbe beleegyeznek (az amerikai rakéták területükre telepítésével), meg kell érteniük, hogy
„saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik”.

Mint mondta, Oroszország képes lesz gyorsan reagálni. Kifejezte reményét, hogy november 11-én módja lesz majd a témát megvitatni Donald Trump amerikai elnökkel. Megismételte, hogy az Egyesült Államok semmivel sem bizonyította, hogy Moszkva megsértette volna az INF-egyezményt, azt állította ugyanakkor, hogy Washington megtette ezt. Kijelentette, hogy Moszkva számára nem volt meglepetés a szerződés felmondásának bejelentése, mert az amerikai kongresszus által elfogadott költségvetés finanszírozza a közepes és rövid hatótávolságú rakéták fejlesztését.

INF-egyezmény

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését. Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Az orosz elnök a moszkvai sajtóértekezlet elmondta azt is, hogy Moszkva és Róma tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy miként lehetne Olaszországot csatlakoztatni a Török Áramlat földgázvezetékhez, valamint hogy az orosz gázt Európába déli útvonalon elvezető csővezetékeket építsenek ki. Kérdésre válaszolva Putyin kijelentette: nincs érvényben politikai jellegű korlátozás azzal kapcsolatban, hogy az orosz Nemzeti Jóléti Alap olasz állampapírokat vásároljon. Hozzátette ugyanakkor, hogy ilyen befektetésről nem esett szó a Contéval folytatott tárgyalásain. Az orosz miniszterelnök megerősítette, hogy nem kért Putyintól ilyen eszközvásárlást, hozzátéve, hogy egy központ bank szuverén alapja akkor hoz ilyen döntést, ha abban jó üzletet lát. Conte kijelentette, hogy mielőbb véget kellene vetni az Oroszország ellen a Krím elcsatolása és az Ukrajnában való beavatkozása miatt bevezetett uniós gazdasági szankcióknak. Kitért ugyanakkor annak a kérdésnek megválaszolása elől, hogy kormánya kész lenne-e megvétózni a büntetőintézkedések hatályának meghosszabbítását. Annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy Róma szeretné meggyőzni a többi európai kormányt arról, hogy előrelépés csakis a párbeszéden keresztül lehetséges.
Szerző
Frissítve: 2018.10.24. 22:09