Előfizetés

Fegyveres ámokfutás Kentuckyban, ketten meghaltak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.25. 08:16
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A támadó a jelek szerint válogatás nélkül lőtt áldozataira, egy fegyveres civil azonban megfutamította. Az lövöldözőt később elfogták.
Két ember a helyszínen meghalt, amikor egy ismeretlen személy lövöldözni kezdett szerda este a Kentucky állambeli Jeffersontown egyik élelmiszerboltjában.
CNN megszólaltatta a helyi seriffet, Sam Rogerst, aki szerint a támadó minden előzmény nélkül nyitott tüzet az üzlet vásárlóira, egy férfit pedig rögtön agyonlőtt. A fegyveres ezután kirohant a bolt előtti parkolóba, ahol egy arra járó nővel végzett. A további vérontásnak valószínűleg csak az vetett véget, hogy egy ismeretlen, fegyveres civil visszalőtt a támadóra, aki inkább menekülőre fogta – később pedig a rendőrségnek sikerült elfognia.
A gyanúsított jelenleg őrizetben van – a hatóságok még titkolják kilétét, azt sem tisztázott, hogy férfiről vagy nőről van szó. A CNN szerint egyelőre a rendőrök sem tudják, hogy mi váltotta ki két halálos áldozattal járó ámokfutást.

Putyin az amerikai rakétákat befogadó európai országokat fenyegeti

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.24. 21:54

Fotó: SERGEI CHIRIKOV / POOL / AFP
Az orosz elnök kifejezte reményét, hogy november 11-én módja lesz megvitatni a témát Donald Trumppal.
Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak majd be azután, hogy az Egyesült Államok felmondja ennek a fegyverkategóriának a megsemmisítéséről megkötött, úgynevezett INF-egyezményt. Erre Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetett szerda este az olasz vendégével, Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös moszkvai sajtóértekezletén. Az MTI összefoglalója szerint Putyin kilátásba helyezte, hogy Oroszország szimmetrikusan fog válaszolni azokra a lépésekre, amelyeket az Egyesült Államok fog megtenni a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött (INF) szerződés felmondása után.
„Ha az Egyesült Államok kivonul az INF-megállapodásból, a legfőbb kérdés az lesz, hogy mit tesz majd az újonnan hozzáférhető rakétákkal. Ha Európába szállítják őket, akkor a válaszunknak természetesen tükröznie kell majd ezt”

– mondta az orosz vezető.

Hozzátette, hogy azoknak az európai országoknak, amelyek ebbe beleegyeznek (az amerikai rakéták területükre telepítésével), meg kell érteniük, hogy
„saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik”.

Mint mondta, Oroszország képes lesz gyorsan reagálni. Kifejezte reményét, hogy november 11-én módja lesz majd a témát megvitatni Donald Trump amerikai elnökkel. Megismételte, hogy az Egyesült Államok semmivel sem bizonyította, hogy Moszkva megsértette volna az INF-egyezményt, azt állította ugyanakkor, hogy Washington megtette ezt. Kijelentette, hogy Moszkva számára nem volt meglepetés a szerződés felmondásának bejelentése, mert az amerikai kongresszus által elfogadott költségvetés finanszírozza a közepes és rövid hatótávolságú rakéták fejlesztését.

INF-egyezmény

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését. Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Az orosz elnök a moszkvai sajtóértekezlet elmondta azt is, hogy Moszkva és Róma tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy miként lehetne Olaszországot csatlakoztatni a Török Áramlat földgázvezetékhez, valamint hogy az orosz gázt Európába déli útvonalon elvezető csővezetékeket építsenek ki. Kérdésre válaszolva Putyin kijelentette: nincs érvényben politikai jellegű korlátozás azzal kapcsolatban, hogy az orosz Nemzeti Jóléti Alap olasz állampapírokat vásároljon. Hozzátette ugyanakkor, hogy ilyen befektetésről nem esett szó a Contéval folytatott tárgyalásain. Az orosz miniszterelnök megerősítette, hogy nem kért Putyintól ilyen eszközvásárlást, hozzátéve, hogy egy központ bank szuverén alapja akkor hoz ilyen döntést, ha abban jó üzletet lát. Conte kijelentette, hogy mielőbb véget kellene vetni az Oroszország ellen a Krím elcsatolása és az Ukrajnában való beavatkozása miatt bevezetett uniós gazdasági szankcióknak. Kitért ugyanakkor annak a kérdésnek megválaszolása elől, hogy kormánya kész lenne-e megvétózni a büntetőintézkedések hatályának meghosszabbítását. Annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy Róma szeretné meggyőzni a többi európai kormányt arról, hogy előrelépés csakis a párbeszéden keresztül lehetséges.

Megszólalt a szaúdi koronaherceg a meggyilkolt újságíró ügyében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.24. 21:44

Fotó: YOAN VALAT / AFP
Sajnálkozott és büntetést ígért a felelősöknek Mohammed bin Szalmán.
Minden szaúdi számára fájdalmas ez a bűncselekmény – mondta a szaúdi koronaherceg, Mohammed bin Szalmán, hozzátéve: azok, akik felelősek Dzsamál Hasogdzsi haláláért, megkapják büntetésüket. A BBC cikke szerint Mohammed bin Szalmán közölte: az igazság érvényesülni fog. Szerinte sokan megpróbálják kihasználni a helyzetet, hogy szakadékot hozzanak létre Szaúd-Arábia és Törökország között, de nekik azt üzeni, hogy ez nem fog sikerülni. A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Szaúd-Arábia csak szombaton ismerte be, hogy Hasogdzsi meghalt a főkonzulátus épületében. A szaúdi magyarázat szerint az újságíró dulakodás közben vesztette életét, török sajtóbeszámolók szerint viszont brutális módszerekkel meggyilkolták.  Miközben Párizs, London és Berlin vasárnap az újságíró „elfogadhatatlan” halála körülményeinek „sürgős tisztásását” sürgette, Donald Trump amerikai elnök kedden „a valaha volt legrosszabb fedőakciónak” nevezte a szaúdi hatóságok magyarázatát Hasogdzsi megölésére. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok megvonja a vízumot mindazoktól, akik felelősek a szaúdi újságíró haláláért.