Utcára mennek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2018.10.25. 18:05
Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
A kormány nem tartotta be az ígéretét, semmiféle egyeztetés nem történt. A szakszervezetek ezért másfél hét múlva demonstrációval tiltakoznak a béren kívüli juttatások, a cafeteria megadóztatása ellen – nyilatkozta lapunknak Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) elnöke. A tervek szerint november 6-án, kedden a Magyar Nemzeti Banktól a Parlamenthez vonulnak majd. A tüntetést azon a csütörtöki konferencián jelentették be, amit Bérek, munka, szakszervezet: jövő kihívásai címmel rendeztek az Angyalföldi József Attila Központban. A demonstrációt két nagy szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a LIGA Szakszervezetek szervezi. Székely Tamás hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek „durva megszorításként” értelmezik a béren kívüli juttatások megadóztatását. A kormány nem módosította javaslatát, a korábban kilátásába helyezett egyeztetésből nem lett semmi – tette hozzá. Elmondása szerint a kormányzati megszorítás mintegy 2 millió munkavállalót érint rendkívül hátrányosan, főleg a lakhatás, a munkába járás és az öngondoskodás területén. Biztosra vehető ugyanis, hogy a cafeteria megadóztatása miatt a munkaadók jelentősen csökkenteni fogják a juttatásokat. A veszteség mértéke ágazatonként eltérő: a vegyipari dolgozók esetében például fejenként évi 400 ezer forintos kieséssel kell számolni – folytatta Székely Tamás. Demonstrációjukkal a szakszervezetek szembesíteni akarják a kormányt azzal, hogy nem tartotta be a szavát. Kérdésünkre, mennyi esélyt lát arra, hogy egy tüntetéssel sikerül meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, Székely Tamás közölte: nincsenek illúziói, „ettől a kormánytól a munkavállalók már nem várhatnak semmit”. A szakszervezetek azonban ilyen helyzetben nem maradhatnak tétlenek, kötelességük tiltakozni. Ha nem járnak eredménnyel, akkor tovább kell gondolni, hogy következő lépésként milyen akcióegységet hoznak létre. A Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet, az ICSID egyébként döntést hozott a magyar állam és a francia cafeteriacég, a Cheque Déjeuner (CD, újabb nevén Groupe UP) vitájában. A 444.hu cikke szerint az ICSID a francia cégnek adott igazat, és kártérítést ítélt meg számára. Azt még nem tudni, pontosan mennyit: a cég 39 millió eurót, mintegy 12,6 milliárd forintot követelt eredeti beadványában, ez lehet az irányadó összeg. A CD egyike volt annak a három francia multinak, amelyet az Orbán-kormány kiszorított az étkezési utalványok piacáról a cafeteriarendszer 2011-12-es átalakításával.
Szerző
Témák
szakszervezet
Frissítve: 2018.10.25. 18:30

Pécsen is őrizetbe vették az első hajléktalant

Publikálás dátuma
2018.10.25. 17:50
Illusztráció
Fotó: Paul Zinken / AFP
A tárgyalás pénteken lesz. Egy másik férfit is igazoltattak, vele szemben nem indítottak eljárást.
Őrizetbe vették az első hajléktalant Pécsen, a középkorú férfival szemben Uránvárosban történt intézkedés – írja a Szabad Pécs. A bíróság közleménye szerint „életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt” vették őrizetbe a férfit.
„A Pécsi Törvényszék illetékességi területén először tart tárgyalást ilyen ügyben a szabálysértési bíróság”

–tették hozzá.

A portál értesülése szerint két férfit igazoltattak, mindketten egy forgalmas pécsi buszmegállóban tartózkodtak, és nagyon rossz fizikai és higiénés állapotban voltak. Egyikük a rendőrök harmadik felszólítására sem működött együtt az igazoltatásnál jelen lévőkkel, köztük a Támasz Alapítvány, a hajléktalanokat segítő pécsi szervezet munkatársaival. Úgy tudják, a másik hajléktalan férfi, aki részese volt a történteknek együttműködött, és elment, vélhetően a szállóra a szakmai személyzettel, így vele szemben nem indítottak eljárást. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a pécsi esetnél mind a rendőrség, mind az alapítvány munkatársai a lehetőségekhez képest emberségesen, korrekten jártak el. 
Szerző

Valamiben egyetért a kormány és az ellenzék: parlament előtt a túlórapénzek

Publikálás dátuma
2018.10.25. 17:04
Illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
A rendvédelmi dolgozók és a katonák túlórapénzeinek átmeneti megtartására nyújt be önálló indítványt az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága – jelentette be Kósa Lajos. A grémium fideszes elnöke felidézte, hogy a jelenlegi – rendőröket, a büntetés-végrehajtásban, a katasztrófavédelemben dolgozókat, katonákat érintő – szabályozás szerint év végével megszűnne a túlórapénz, és szabadságot adnának az elrendelt túlmunka után. A most benyújtandó törvényjavaslat szerint az átmeneti szabályozás határidejét 2022 végéig meghosszabbítanák. Így – a javaslat elfogadása esetén – a rendvédelmi dolgozók és a katonák továbbra is választhatnának, hogy túlóráik ellentételezéséért szabadnapot vagy pénzt kérnek.    Mint ahogy lapunk megírta a javaslatot eredetileg Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese nyújtotta be. (Demeter Márta, az LMP társelnöke is hasonló tartalmú beadványt adott be.) Ritka pillanat, hogy a kormány egyetért az ellenzékkel, de az tény - mondta lapunknak Harangozó -, hogy az eddigi törvény miatt a kormány és a Belügyminisztérium a magyar emberek biztonságát veszélyezteti. Mint ahogyan Harangozó a beadványában írta, a probléma súlyosságát jól jelzi: az egyébként is létszámhiánnyal küzdő rendvédelem területén így már néhány hónap után nem lenne, aki dolgozzon, mert mindenki a "kényszerszabadságát" töltené. A legsúlyosabb helyzetben a büntetés-végrehajtás lenne, a jelenlegi létszámhiányra tekintettel az eddigi szabályozás az összeomlás szélére sodorná azt. - Már csak egy kérdés marad: ha a javaslat átmegy a parlamenten, honnan teremtik elő a fedezetet. A 2019-es évre ugyanis 1-2 milliárd forint van betervezve túlórapénzre, viszont 10 milliárdos nagyságrendre lenne szükség – mondta Harangozó.
Szerző