Utcára mennek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2018.10.25 18:05
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
A kormány nem tartotta be az ígéretét, semmiféle egyeztetés nem történt. A szakszervezetek ezért másfél hét múlva demonstrációval tiltakoznak a béren kívüli juttatások, a cafeteria megadóztatása ellen – nyilatkozta lapunknak Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) elnöke. A tervek szerint november 6-án, kedden a Magyar Nemzeti Banktól a Parlamenthez vonulnak majd. A tüntetést azon a csütörtöki konferencián jelentették be, amit Bérek, munka, szakszervezet: jövő kihívásai címmel rendeztek az Angyalföldi József Attila Központban. A demonstrációt két nagy szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a LIGA Szakszervezetek szervezi. Székely Tamás hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek „durva megszorításként” értelmezik a béren kívüli juttatások megadóztatását. A kormány nem módosította javaslatát, a korábban kilátásába helyezett egyeztetésből nem lett semmi – tette hozzá. Elmondása szerint a kormányzati megszorítás mintegy 2 millió munkavállalót érint rendkívül hátrányosan, főleg a lakhatás, a munkába járás és az öngondoskodás területén. Biztosra vehető ugyanis, hogy a cafeteria megadóztatása miatt a munkaadók jelentősen csökkenteni fogják a juttatásokat. A veszteség mértéke ágazatonként eltérő: a vegyipari dolgozók esetében például fejenként évi 400 ezer forintos kieséssel kell számolni – folytatta Székely Tamás. Demonstrációjukkal a szakszervezetek szembesíteni akarják a kormányt azzal, hogy nem tartotta be a szavát. Kérdésünkre, mennyi esélyt lát arra, hogy egy tüntetéssel sikerül meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, Székely Tamás közölte: nincsenek illúziói, „ettől a kormánytól a munkavállalók már nem várhatnak semmit”. A szakszervezetek azonban ilyen helyzetben nem maradhatnak tétlenek, kötelességük tiltakozni. Ha nem járnak eredménnyel, akkor tovább kell gondolni, hogy következő lépésként milyen akcióegységet hoznak létre. A Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet, az ICSID egyébként döntést hozott a magyar állam és a francia cafeteriacég, a Cheque Déjeuner (CD, újabb nevén Groupe UP) vitájában. A 444.hu cikke szerint az ICSID a francia cégnek adott igazat, és kártérítést ítélt meg számára. Azt még nem tudni, pontosan mennyit: a cég 39 millió eurót, mintegy 12,6 milliárd forintot követelt eredeti beadványában, ez lehet az irányadó összeg. A CD egyike volt annak a három francia multinak, amelyet az Orbán-kormány kiszorított az étkezési utalványok piacáról a cafeteriarendszer 2011-12-es átalakításával.
Szerző
Frissítve: 2018.10.25 18:30

Videóüzenetekkel tiltakoznak a szülők az állami tankönyvek ellen

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi szerint azonban „1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”.
Elégedetlen az állami tankönyvek minőségével, ezért videóban tiltakozik a Szülői Hang. A szülőkből álló szervezet január óta akciózik, és arra próbálják felhívni a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók könyveinek jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Az RTL Klub híradójában elhangzott, hogy eddig majdnem 3900-an csatlakoztak a kezdeményezéshez. A céljuk az, hogy rávegyék a szülőket arra: akár saját pénzből, de a jobb tankönyveket vegyék meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a csatorna megkeresésére közölte, hogy szerintük a Szülői Hang véleményét nem lehet reprezentatívnak tekinteni.
„1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”
– fogalmaztak.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta: tudomása szerint a PDSZ-szel nem folytak tárgyalások, „érdemi tárgyalások egyébként általában nem folynak érdemi kérdésekben”.

Magyar állampolgár lett az amerikai tiszteletes, aki miatt összeveszett Trump és Erdogan

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:09
Andrew Brunson tiszteletes
Fotó: AFP/ ROBERTO SCHMIDT
A lelkipásztor a washingtoni magyar nagykövetségen tette le az állampolgársági esküt.
Magyar állampolgár lett az amerikai Andrew Brunson tiszteletes – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a washingtoni magyar nagykövetség. A tiszteletes, akinek nevét akkor ismerte meg a világ, amikor 2016 őszén Törökországban letartóztatták, ünnepélyes keretek között tette le az állampolgársági esküt a washingtoni magyar nagykövetségen. Az észak-karolinai presbiteriánus lelkész feleségének a dédapja volt magyar: Csopják Attila pénzügyminisztériumi tisztviselőként dolgozott, és a magyarországi baptista egyház első elöljárója volt 1906 és 1908 között. Andrew Brunson többször járt már Magyarországon, és gyermekei is magukénak vallják a magyar örökséget. A lelkipásztor évtizedeken keresztül a törökországi Izmirben élt, ahol kis protestáns templomot is létrehozott. 2016 októberében, a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni törökországi puccskísérletet követően tartóztatták le. Azzal vádolták meg, hogy az Egyesült Államok javára kémkedett, és segítette a puccskísérlet hátterében sejtett, amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen prédikátor mozgalmát. 2017-ben a török államfő azt javasolta, hogy szabadon bocsátja a tiszteletest, ha Washington kiadja Ankarának a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülent. Az amerikai kormány ezt visszautasította, és Donald Trump az amerikai–török viszony egyik sarkalatos kérdésévé tette a lelkipásztor szabadon bocsátását. Washington Törökország elleni szankciókkal érte el, hogy 2018 októberében szabadon engedték Andrew Brunsont. A tiszteletest és feleségét akkor Donald Trump elnök is fogadta a Fehér Házban.
Szerző