Ma szedi össze 116 észak-magyarországi településen utoljára a gödöllői központú Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. a háztartási hulladékot – tájékoztatta lapunkat Gyenes Szilárd ügyvezető. A hét elején, amíg az üzemanyagból futja, óvodákhoz, iskolákhoz, kórházakhoz még kiszállnak. Ugyanakkor már ma megkezdik ama hivatalos levelek postázását az érintett önkormányzatok és az ilyenkor intézkedni köteles Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) felé, amelyben jelzik közszolgáltatási tevékenységük ellehetetlenülését.
A jogszabályok szerint ilyen esetben a BM OKF-nek egy másik települési hulladékcéget kell kijelölnie a szolgáltatás ellátására. Mindazonáltal Gyenes Szilárd „nem tudja elképzelni”, hogy a jövő héten, míg munkatársaikkal és végletesen leromlott járműveikkel „állnak a telephelyen”, addig mondjuk a fővárosi FKF járművei a területen összeszedik a hulladékot. Szerinte az átállás, a lehető leghatékonyabban megtervezett útvonalak betanítása többe kerülne, mint anyagi igényeik kielégítése.
Szakértők szerint, bár az ország egy-egy településén korábban is lezajlott hasonló szolgáltatóváltás, ez eddig messze a legnagyobb hazai térség, ahol bizonytalanná válik a hulladék elszállítása. Az önkormányzati tulajdonú Zöld Híd 340 ezer embert, körülbelül 110 ezer Pest és Nógrád megyei háztartás kukáját üríti. Évente 90 ezer tonna hulladékot szállítanak el, vagy a térségben naponta körülbelül 250 tonna szemét keletkezik. Ráadásul, ha ez az utcán marad, az elszállítás minden nappal hatványozottan nehezedik: ha a szokásosnál csak kétszerte több hulladékot kell elszállítani, az dupla annyi autót vagy időt igényel – fejtette ki az ügyvezető.
A mostani válsághelyzethez a végletes pénzhiány vezetett. Gyenes Szilárd az eredendő gondokat már a helyi díjak 2012-es, központi befagyasztásában látja. Azóta ugyanis alapjaiban alakult át a szektor, úgy a beruházások elszámolását, mint az ellátott települések számát illetően. Eddig például éppenséggel a Zöld Híd volt az, amely átvette azokat a településeket, ahonnan az addigi szolgáltató anyagi okok miatt levonult. Az egyre nagyobb területet ugyanakkor változatlan gépparkkal és dolgozói létszámmal voltak kénytelenek ellátni. Ennek nyomán ma már mintegy ötven gépjárművükből közel húsz működésképtelen.
Bár a 2013 júliusi 10 százalékos rezsicsökkentés is további forrásokat vont el, a politikai támadások kereszttüzében Gyenes Szilárd nem erre helyezte a hangsúlyt. A helyzet rendezésének határozott irányát ugyan maga se látja, de azt mindenképp igazságtalannak tartja, hogy míg egy-egy településükön a díjbefagyasztás nyomán ugyanazért a szolgáltatásért évi 7 ezret, addig másutt 29 ezret fizetnek. Csak költségeik fedezetét igénylik, nonprofit cégként nyereségre nem is gondolnak.
Tetézi a problémákat, hogy a kormány két éve átalakította a hulladékszállítás belső elszámolási rendjét. Ennek megfelelően a helyi díjat azóta már egységesen az újonnan alapított NKHV Nemzeti Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő számára kell befizetni, amely aztán bizonyos belső mutatók alapján ezt úgymond visszaosztja a munkát azóta is ténylegesen elvégző helyi társaságok számára. Ez azonban komoly fennakadások jeleit mutatja: az állam már megalapítása óta is több milliárd forinttal támogatta az NKHV-t.
A Zöld Hídnak októberre 300 millió, novemberre 500 millió, decemberre pedig 600 millió forintra lenne szüksége ahhoz, hogy gazdálkodásuk egyensúlyba kerüljön. Ez az összeg csupán a szolgáltatás fenntartásához, a fizetésekhez és a géppark karbantartásához elegendő. Ha nem jutnak hozzá, ez évre is veszteséget kell jelentsenek, ami tőkeemelési szükségletet von maga után, amit a tulajdonos önkormányzati társulás nem képes megtenni. Igényeik nem tartalmazzák már végrehajtott beruházásaik fedezetét, ami körülbelül 2,5 milliárdra rúg.
Gyenes Szilárd visszautasította a rossz gazdálkodásukra vonatkozó sejtetéseket. Ő maga évtizedek óta készít hulladékszállítási terveket, tevékenységük átlátható, folyamatos ellenőrzés alatt állnak, folyamatosan jelentéseket írnak, ugyanakkor pénzügyi terveikbe bárki betekinthet és véleményt is alkothat róla. Ebben a helyzetben igen nehéz lelket önteni dolgozóikba, akik körében egyre égetőbb probléma az elvándorlás is – panaszkodott a Zöld Híd ügyvezetője.
