Vasárnap lesz az óraátállítás, egy órával többet aludhatunk

Publikálás dátuma
2018.10.26 11:01
Illusztráció: Thinsktock
Hajnali 3-kor indul a téli időszámítás, az órákat hajnali 2 órára kell visszaállítani.
A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előre állítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig. A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani. Mint megírtuk, a világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.       A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra (Gwh) a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. Adataik szerint 2017-ben 80 GWh megtakarítás keletkezett az óraátállításból. Az ország villamosenergia-megtakarítása a MAVIR közlése szerint a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, mértéke pedig a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik szeptember végéig. Több energetikai szakértő azonban nem érzi az óraátállítás szükségességét, erről itt írtunk bővebben.

Az Európai Bizottság szeptemberben tette közzé az óraátállítás eltörlésével kapcsolatos javaslatát. A zökkenőmentes áttérés érdekében a Bizottság javaslata alapján minden tagállamnak 2019 áprilisáig jeleznie kell, hogy az állandó nyári vagy téli időszámítást választja-e. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. 

Frissítve: 2018.10.26 13:46

A fideszes Pócs János "viccből" az égő kazánba zárt egy roma férfit (videó)

Publikálás dátuma
2019.03.24 09:29
Pócs János
Fotó: Facebook / Pócs János
Jászapáti volt polgármestere, jelenlegi országgyűlési képviselő nem talált kivetnivalót a szerinte ironikus felvételen. Mint mondta, helyben már ismerték a videót, mégis fölényesen nyeri a választásokat.
Egy "ha nem látjuk, nem hisszük el" kategóriába tartozó videó került elő Pócs János fideszes országgyűlési képviselőről. A Herbál Reality által megosztott, alább megtekinthető felvételen Jászapáti volt polgármestere rácsukja egy roma férfira egy kazán ajtaját, amelybe előtte bedobott egy égő papírt:
A korábban az "Ő VOLT A SOROS" feliratú disznóról "elhíresült" képviselőt az eset kapcsán meglátogatta a 444.hu stábja. Pócs nem tagadta, hogy ő van a - mint mondta "vidám, ironikus" -  felvételen, a tartalmáról pedig annyit mondott, hogy a mostanra elhunyt férfi a barátja volt, és az ő kérésére készült a videó még 2008-ban. Szerinte az ügyet korábban már megpróbálták felhasználni ellene, ezzel együtt 2018-ban többen szavaztak rá, mint 2014-ben, mert ismerik.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a felvételen, amelyen a férfi azt mondja Pócsnak, "te haragszol a cigányokra, meg azt mondtad, minden cigányt itt égetel el", mire Pócs azt válaszolja, "csak azt, amelyikre haragszom", valóban érződik, hogy a szereplők nem vették komolyan a szituációt - ennek ellenére felvetődhet a kérdés, szabad-e ezzel a helyzettel, és ezekkel a mondatokkal egyáltalán viccelni?
Frissítve: 2019.03.24 09:44

Orbán: nem vagyunk hajlandók azt csinálni, amit Brüsszel diktál

Publikálás dátuma
2019.03.24 09:29

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
"Mi nem vagyunk hajlandóak azt csinálni, amit Brüsszel diktál, ha az a magyaroknak nem jó" - közölte a miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
"Meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak, és nem Brüsszelben fogják mindenfajta, éppen balra húzó és tolódó pártok meg Soros György-féle "ilyen civil szervezetek" irodáiban eldönteni, mi történik Magyarországon és Európában" - mondta Orbán Viktor.   „Mi nem vagyunk hajlandóak azt csinálni, amit Brüsszel diktál, ha az a magyaroknak nem jó” – mondta a miniszterelnök. "Brüsszel 2010-ben megszorításokat követelt, amire a magyar kormány válaszképpen hazaküldte az IMF-et és adót csökkentett. Aztán azt akarták – folytatta –, hogy „a bankok a devizahiteleket százszorosan bevasalhassák az embereken”, ám a kormány ehelyett elszámoltatta a bankokat. Brüsszel magas rezsit is akart, Magyarország ehelyett rezsicsökkentést vezetett be" – "indokolta" meg Orbán kijelentését.    „Aztán azt mondták, engedjük be a migránsokat, mi meg kerítést építettünk. Aztán most azt mondták, hogy fogadjuk vissza a migránsokat, mi meg nem vagyunk hajlandóak elfogadni a kötelező betelepítési kvótát” – tette hozzá a kormányfő.