Elkaszálta a Tökfesztivált az érdi polgármester

Publikálás dátuma
2018.10.26. 12:43

Fotó: Németh András Péter
„Az üzenet egyértelmű: így járnak azok a civilek, akik nem értenek egyet T. Mészáros politikájával” – mondta a 20-30 érdi közgyűlési képviselője.
Egy civil szervezet vezetőinek politikai szerepvállalása miatt lehetetlenített el Érd polgármestere egy évek óta visszatérően megtartott rendezvényt: a civilek most hétvégén akartak töklámpást faragni a város főterén, de úgy néz ki, idén már nem tehetik – írja az Átlátszó. Az érdi 20-30 Egyesület kilencedik alkalommal rendezte volna meg a Tökjó Fesztivált. Azonban a portál szerint T. Mészáros András polgármester, a helyi Fidesz elnöke egy önkormányzati rendeletre hivatkozva idén úgy döntött, hogy nem támogatja a rendezvényt. Ezt azzal indokolta, hogy az egyesület az elmúlt években kirívóan magas támogatásban részesült más érdi szervezetekhez képest, „miközben politikai szerepvállalásával erősen megosztotta az érdi közvéleményt”. „Elvi álláspontom, hogy politikai tevékenységet végző, országgyűlési, helyhatósági választásokon induló, azokon jelöltet, jelölteket állító vagy azokat támogató szervezetek (pártok, egyesületek) saját erőforrásaikat használva szervezzenek eseményeket. Az adófizetők pénzét célszerűbb a valóban a köz érdekében tevékenykedő, politikai tevékenységet nem végző civil szervezetek által szervezett események támogatására fordítani” – fogalmazott T. Mészáros.

„Az üzenet egyértelmű”

A 20-30 érdi közgyűlési képviselője, Csőzik László azt mondja, az egyesület soha nem kapott pénzügyi támogatást, ám nehéz a döntésben nem politikai motivációt látni, hiszen Csőzik tavasszal az MSZP, a DK és az Együtt támogatásával indult a parlamenti választáson. A polgármester elutasító döntése miatt a Tökfesztivál többé nem városi rendezvény többé. A szervezőknek közterület-használati engedélyt kellene kérniük, és ha azt megkapták, akkor az 1390 négyzetméternyi terület használatáért több mint 1,1 millió forintot fizethetnek ki. „Az üzenet egyértelmű: így járnak azok a civilek, akik nem értenek egyet T. Mészáros politikájával” – mondta Csőzik az Átlátszónak. A Tökjó Fesztivál elmaradásáról a szervezők egy Facebook-posztban is beszámoltak, melyben azt kérték, hogy október 27-én a támogatóik hozzanak a Főtérre kifaragott tököket, amelyekben gyújtsanak mécsest. „Gyújtsunk egy kis fényt az estébe, világítsanak a tökök a Főtéren, hogy sokan lássák, ezt a fesztivált az érdiek szeretik, és szeretnék, ha részt tudnának venni rajta. Mi pedig bízunk benne, hogy jövőre módunkban lesz majd a szokott hangulatban, egy sokkal vidámabb 9. alkalom megrendezésére” – olvasható a bejegyzésben.
Az ellenzéki egyeztetések eredményéről Csőzik azt mondta: „igaz, még csak ceruzával írva, de én vagyok az egyik polgármester-jelölt Érden”. Az Átlátszó több forrásból is úgy tudja, előrehaladott állapotban van az ellenzéki pártok és civilek megállapodása arról, hogy 2019-ben minden választókerületben egyetlen jelölt induljon a Fidesz embereivel szemben.

Bringás balhé

Az Átlátszó felidézi: T. Mészáros András nagyjából tíz nappal a tavaszi választások után értesítette az Érd Körbe Egyesületet, hogy nem támogatja többé a város legnagyobb, tizenöt éves múlttal rendelkező biciklis rendezvényét. A cikk szerint az egyesület vezetőjét keményen megtámadta a polgármesteri hivatal sajtófőnöke. Arató Zsolt azt írta április 27-i közleményben, hogy „(…) az egyesület és annak – időközben aktív politikai szerepet is vállaló – vezetője kötelező járandóságnak és kiváltságnak tekinti az érdi adófizetők eddigi hozzájárulását saját rendezvényei megszervezéséhez. Ráadásul azzal fenyegeti az önkormányzatot, hogy a támogatás elmaradása esetén politikai akciókat szervez a városban.” Mint írják, az egyesület vezetője, Csengeri Attila egyik bűne ezek szerint az volt, hogy a 2018-as országgyűlési választások kampányában a civilek által indított, ám az MSZP és a Párbeszéd által jelölt Csőzik Lászlót támogatta. Csengeri, aki a 20-30 Egyesület egyik vezetője is, az április közlemény után távozott az Érd Körbe egyesület elnöki posztjáról.

Szerző
Témák
Érd

Jóval rövidebb élet vár a magyarokra, mint egy átlag spanyolra

Publikálás dátuma
2018.10.26. 11:59

Fotó: Shutterstock
Olaszországban és Spanyolországban a legmagasabb a születéskor várható élettartam. Magyarország inkább a balkáni ligában szerepel.
A születéskor várható élettartam átlagosan 81 év volt 2016-ban az Európai Unióban. Ha azonban az egyes régiókban megvizsgáljuk ezt, 11,9 év különbséget is tapasztalhatunk – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Az adatok alapján a várható élettartam Spanyolországban és Olaszországban a legmagasabb, míg az EU dél-keleti régióiban alacsony ez a mutató. A térképet nézve látható, hogy van egy éles határ a keleti és a nyugati országok közt. Kevésbé látványos, de egyértelmű különbség van a déliek, az északiak és a skandináv országok közt is.
Az Eurostat szerint a következő régiókban élnek legtovább az emberek: – Madrid tartomány (85,2 év) – La Rioja, valamint Kasztília és León (84,3 év), – Trentino (ugyancsak 84,3 év) – Île-de-France (84,2 év)
Észak-Magyarország a hatodik legrosszabb helyen áll (74,6 évvel). Ennél alacsonyabb a várható élettartam három bolgár régióban (Severen Tsentralen – 74,4 év, Yugoiztochen – 74,4 év, Severozapaden (73,3 év), illetve Romániában Délkelet-romániai fejlesztési régió (74,4 év) és Északkelet-romániai fejlesztési régió (74,6 év).
Magyarország egészét tekintve az átlagos várható élettartam a KSH frissebb, 2017-es adatai szerint 75,77 év. A 80 évet csak a budapesti nők várható élettartama haladja meg (80,06 év).
Szerző

Vasárnap lesz az óraátállítás, egy órával többet aludhatunk

Publikálás dátuma
2018.10.26. 11:01
Illusztráció: Thinsktock
Hajnali 3-kor indul a téli időszámítás, az órákat hajnali 2 órára kell visszaállítani.
A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előre állítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig. A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani. Mint megírtuk, a világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.       A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra (Gwh) a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. Adataik szerint 2017-ben 80 GWh megtakarítás keletkezett az óraátállításból. Az ország villamosenergia-megtakarítása a MAVIR közlése szerint a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, mértéke pedig a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik szeptember végéig. Több energetikai szakértő azonban nem érzi az óraátállítás szükségességét, erről itt írtunk bővebben.

Az Európai Bizottság szeptemberben tette közzé az óraátállítás eltörlésével kapcsolatos javaslatát. A zökkenőmentes áttérés érdekében a Bizottság javaslata alapján minden tagállamnak 2019 áprilisáig jeleznie kell, hogy az állandó nyári vagy téli időszámítást választja-e. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. 

Szerző
Frissítve: 2018.10.26. 13:46