Az örökbefogadott magyar gyerekek negyede külföldön kap új családot

Publikálás dátuma
2018.10.27 10:30

Fotó: Shutterstock/
A magyar gyermekvédelem csődjét mutatja, hogy az örökbefogadható gyerekeknek több mint fele bennragad a rendszerben, itthon senki sem kér belőlük.
Magyarországon tavaly 1025 gyermeket fogadtak örökbe, többet, mint az örökbefogadások újraszabályozását elrendelő gyermekvédelmi törvény 1997-es hatályba lépése óta bármelyik évben, írja a hvg.hu. Különösen szembetűnő a növekedés a külföldi örökbefogadásoknál: három év alatt majdnem a duplájára (234-re) emelkedett az ilyen eljárások száma. A legtöbben Olaszországban leltek új családra, de a skandináv államok, illetve Németország, Hollandia, Anglia és Franciaország is sok magyar gyereknek lett az új hazája. Mindez nem a „gyerekexport” következménye, ahogy azt a jobbikos Hegedűs Lórántné korábban számon kérte az akkor még emberierőforrás-miniszter, Balog Zoltánon. A valódi ok viszont nem kevésbé elszomorító. Magyarországon ma legtöbben szőke, kék szemű csecsemőt szeretnének örökbe fogadni – mondják a gyermekvédelemben jártas szakemberek. Miközben – bár hivatalosan erről senki sem beszél – az állami gondozásban nevelkedő gyerekek többsége roma. Közülük is az idősebbek – akik már betöltötték a hatodik életévüket – és ráadásul betegséggel vagy fogyatékkal élők lényegében senkinek sem kellenek. (Annak is van oka, hogy most miért éppen Olaszország a legnépszerűbb: ott ugyanis az átlagosnál sötétebb bőrszín sem feltűnő, miközben ez – a szakértők szerint – Magyarországon az örökbefogadóknál jellemzően kizáró ok.) A KSH adatai szerint az örökbe fogadható gyerekek között alig van 3 év alatti, a többség jóval idősebb: az 55 százalékuk 10 éves is elmúlt, a 31 százalékuk 3–9 éves. Ők azok, akik benn ragadnak a rendszerben. Számukra a külföldi örökbe fogadó szülők az utolsó esély arra, hogy családban nevelkedhessenek. Így válhat egy kelet-magyarországi cigánytelepről származó kislányból tanult, felső középosztálybeli polgár Dániában. A külföldi örökbefogadás a gyerek szempontjából jellemzően szerencsés fordulat, ugyanakkor jól mutatja a magyar gyermekvédelmi rendszer csődjét is. Ha egy kiskorú örökbe adhatóvá válik – mert elveszíti a szüleit, azok lemondanak róla, vagy nem tartják vele a kapcsolatot –, először Magyarországon keresnek örökbefogadót neki. Külföldi elhelyezés csak akkor jöhet szóba, ha sem magyar házaspár, sem pedig egyedülálló személy nem vállalja a gyermek felnevelését. Ahhoz, hogy egy külföldi házaspár magyar gyereket fogadhasson örökbe, először a saját hazájában kell megfelelnie az ottani követelményeknek. Ennek során környezettanulmány készül, vizsgálják a kérelmezők anyagi viszonyait, és a feleket külön-külön is behívják elbeszélgetésre.   A külföldre került gyerekek sem tűnnek el a magyar gyámhatóság szeme elől: először két hónap, majd egy év elteltével kapnak utánkövetési jelentést a külföldi partnerektől. Ezekből az látszik, hogy az esetek döntő többségében a külföldi családba került gyermekek gyorsan beilleszkednek, és jó körülmények között nevelkednek. Sokan később is tartják a kapcsolatot egykori, magyarországi nevelőszüleikkel. „Ráadásul a külföldiek eleve toleránsabbak. Egészen más az örökbefogadások kultúrája” – mondja Radoszáv Miklós, aki évtizedekig vezette a fővárosi gyámhivatalt. A külföldiek jellemzően nem az ő meg nem született gyereküket akarják pótolni, hanem úgy állnak az örökbefogadáshoz, hogy ha megtehetik, segítenek egy emberen. Ezt mutatja, hogy a külföldi örökbe fogadó szülők jellemzően idősebbek, akiknek a saját gyerekeik már kirepültek a családi fészekből."
2018.10.27 10:30
Frissítve: 2018.10.27 10:30

A DK feljelenti Orbán Viktort embercsempészet miatt

Publikálás dátuma
2018.11.16 12:58

Fotó: Népszava/
A Demokratikus Koalíció (DK) embercsempészet és illegális határátlépés segítése miatt feljelenti Orbán Viktor miniszterelnököt.
A DK ügyvezető alelnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján indoklásként azt mondta, hogy a magyar kormány napok óta hazudozik a hazájában elítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök megszöktetéséről. Az albán média tudta meg, majd az albán rendőrség megerősített, hogy az elítélt politikus a tiranai magyar nagykövetség autójával hagyta el Albániát - emlékeztetett Molnár Csaba. Az Orbán-kormány tehát nem pusztán bújtat egy elítélt bűnözőt, hanem a magyar adófizetők pénzén segíti is az illegális határátlépésben - jelentette ki a politikus. Az EP-képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy "hagyjon fel végre a hazudozással (...) és mondja el, hogyan csempészték be illegális módon Magyarországra ezt az elítélt bűnözőt". A DK egyúttal kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a jövő hétfői ülésén vegye napirendre és tárgyalja meg az esetet - jelentette be Molnár Csaba. Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke, viszont a héten nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, miután nem kezdte meg kétéves börtönbüntetése letöltését, amelyet hivatali visszaélés miatt szabtak ki rá. A volt miniszterelnök később bejelentette, hogy Budapesten van, és politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. A DK-s politikust kérdezték arról a rejtett kamerás felvételről, amin az Advocates Abroad nevű civil szervezet egyik munkatársa elmondja, megtanítják a menekülteknek, hogy mit mondjanak a hatósági interjúkon. Molnár Csaba azt felelte, hogy az elmúlt napokban egyetlen egy migránsokat támogató szervezet tevékenységét látta, "ezt úgy hívják, hogy magyar kormány".

Miniszterelnökség: a magyar hatóságok nem segítették kijutni Nikola Gruevszkit Macedóniából

Sem a magyar állam, sem a magyar hatóságok nem segítették Nikola Gruevszkit Macedóniából való kijutásában - közölte a Miniszterelnökség pénteken az MTI-vel. Azt írták, Macedónia korábbi miniszterelnöke egy magyar külképviseleten jelezte szándékát, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani. A magyar hatóságok biztonsági okokból jogszerűen tették lehetővé, hogy Nikola Gruevszki - tekintettel arra, hogy 10 évig hazája miniszterelnöke volt - menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák. A BÁH a menekültügyi eljárást a magyar jogszabályoknak megfelelően a nemzetközi joggal összhangban folytatja le - tudatták. Közölték, az eljárás további részleteiről a magyar jogi szabályozással és a nemzetközi gyakorlattal összhangban - az eljárás lezárásáig - a magyar hatóságok nem adnak további tájékoztatást. Nikola Gruevszki a menekültügyi eljárások jogszabályi előírásainak megfelelően, jogszerűen tartózkodik Magyarországon - jelentették ki.

Szerző
2018.11.16 12:58

A cinizmus csimborasszója – hajnali közmeghallgatás Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.11.16 12:38

Fotó: MTI/ Vajda János
Igen lehetetlen időpontban, csütörtök reggel hét órára hirdetett közmeghallgatást a fideszes többségű miskolci önkormányzat. Az időpont azért is furcsa, mert egy ipari városban - mint amilyennek a borsodi megyeszékhely hirdeti magát -, az üzemekben a munka ilyenkor már rég elkezdődött, az esti műszakot befejezők pedig épp alváshoz készülődnek.
A városban sokan úgy gondolják, hogy szándékosan azért tették reggel hét órára a közmeghallgatást, hogy minél kevesebb állampolgár vegyen részt rajta, s ossza meg esetleges kritikai észrevételeit a város vezetőivel. Ha ez volt a szándék, akkor a csel bevált: mindössze tizenketten jelezték előzetesen a felszólalásukat, s közülük sem jelent meg mindenki. Spontán, a helyszínen felszólalást jelző érdeklődő pedig egy sem akadt a 160 ezres városban, ahol nagyjából 120 ezer a szavazóképes választópolgárok száma. - Ez a cinizmus csimborasszója – mondta lapunknak Tompa Sándor, a miskolci önkormányzat DK-s képviselője, aki szerint a demokrácia megcsúfolása, ami közmeghallgatás címszó alatt a városban zajlik. Így nemhogy ösztönöznék a helyieket arra, hogy elmondják a véleményüket, hanem kifejezetten az elhallgattatásukra törekszenek. - Nem a miskolciak vannak a város vezetőiért, nekik kellene lenniük értünk, még ha ezt el is felejtik – így reagált Csikós Marianna civil aktivista, aki rendszeresen szervez ételosztást a hajléktalanoknak Miskolcon. Ő írásban is jelezte a város felé, méltatlannak tartja a reggel hét órára összehívott közmeghallgatást, s azt kérte, hogy – miként az üléseket – a helyi televízió a közmeghallgatásokat is közvetítse. Kerestük a városházát is, azt tudakolva, miért épp reggel hét órára tűzték ki a közmeghallgatást, amikor a lakosok jó része ebben az időben már dolgozik vagy épp munkába indul, netán a gyerekét viszi iskolába, s az alacsony részvétel így borítékolható, de eddig nem kaptunk választ. Novemberben egyébként több civil szervezet is kampányt szervezett a közmeghallgatásokról, azt erősítve, hogy a helyiek vegyenek részt ezeken és hallassák a hangjukat. A nemzetközi SPEAK! kampány részeként a világ 60 országában, közel 200 esemény hívja fel a figyelmet az állampolgári aktív részvétel és az emberek közötti közvetlen párbeszéd fontosságára. A Civil Kollégium Alapítvány szerint az ilyen beszélgetések, valamint a részvétel a helyi közmeghallgatásokon egy hosszútávú folyamathoz járulhat hozzá, melyben a közösségek együtt képesek formálni a települések s az ország életét.

Miért kell szólni?

A közmeghallgatás a helyi állampolgári részvétel egyik formája, hasonló egy lakossági fórumhoz. Lehetőséget ad arra, hogy a közösség tagjai a közügyekben személyesen és együttesen és szabadon kérdéseket tehessenek fel és azokra válaszokat kapjanak a képviselőktől, polgármesterektől vagy közintézmények vezetőitől – olvasható a TASZ „Helyi önkormányzati aktivizmus 1×1 kisokosában”. A közmeghallgatások nyilvánosak, bárki részt vehet rajtuk. Csak helyi közügyekben, közérdekű kérdéseket lehet feltenni, de itt lehet beszámolni problémákról és javaslatokat tenni, amire a testületi üléseken nincs lehetőség, mert ott nem szólalhatnak fel a lakók.

2018.11.16 12:38