James Mattis amerikai védelmi miniszter igyekszik eloszlatni az európai szövetségesek azon aggodalmát, hogy újra rakétafegyverkezési verseny kezdődhet Moszkvával. Vasárnap, Prágába menet a repülőgépen Mattis azt mondta újságíróknak: az Egyesült Államok konzultációt folytat a többi NATO-országgal a rövid- és közepes hatótávolságú rakétákat tilalmazó, még Mihail Gorbacsovval aláírt, 1987-es INF-szerződés jövőjéről.
Donald Trump elnök október 20-án azt jelezte, hogy Washington fel fogja mondani a szerződést. Az amerikaiak részben azzal érvelnek, hogy Moszkva megsérti a tilalmat egy bizonyos rakétatípussal, részben pedig azzal, hogy az önkorlátozásnak nem részese Kína. Moszkva tagadja, hogy szerződésszegő lenne, ezzel szemben azt állítja, hogy az amerikaiak nem tartják be az összes előírást, de mindemellett ragaszkodik a szerződés érvényben maradásához.
Mattis közölte, hogy az előző napon beszélt a kérdésről a német védelmi tárca irányítójával, és a konzultációk tovább folynak. Utalt arra, hogy az észak-atlanti szövetség tagországainak védelmi miniszterei decemberben tanácskozásra ülnek össze, és szerinte addigra valaminek már körvonalazódnia kell.
Riporteri kérdésre válaszolva az amerikai miniszter nem zárta ki, de nem is erősítette meg, hogy Európában közepes hatótávolságú rakétákat telepítenének, amennyiben valóban megtörténne az INF-szerződés felmondása. „Számos lehetséges módja van a válaszadásnak, annak nem feltétlenül kell szimmetrikusnak lennie, és szoros konzultáció lesz a szövetségesekkel” – fogalmazott James Mattis.
A Pentagon vezetője – miként korábban a hét végén rövid időre Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is - azért kereste fel Prágát, hogy részt vegyen a Csehszlovákia megalakulásának századik évfordulója alkalmából ott tartott ünnepi megemlékezéseken.
A cseh fővárosba Mattis a bahraini Manamából érkezett, ahol részt vett egy biztonságpolitikai konferencián. Azon szóba került az isztambuli szaúdi konzulátuson megölt Dzsamal Hasogdzsi ügye is. Az amerikai miniszter élesen elítélte a gyilkos cselekményt, de tartózkodott attól, hogy Szaúd-Arábiát, mint országot felelősségre vonja a történtekért.
James Mattis útban Prága felé a repülőgépen arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy a Pentagonban már készülődnek katonai erősítés küldésére az Egyesült Államok déli határához, miként arra Donald Trump utasítást adott, mert közép-amerikai – zömmel hondurasi – menekültek több ezer fős karavánja tart Mexikón át az amerikai határ felé, és az elnök erővel is meg akarja állíttatni az érkezőket.
