Szakály újra pályázik a kormánypárti történetkutató élére

Publikálás dátuma
2018.10.29 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A VERITAS Intézetet ugyan a kormány hozta létre, de a főigazgató szerint a politika semmilyen formában nem szól bele a munkájukba.
Pályázatot írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatói posztjára. Szakály Sándornak, az eddigi főigazgatónak december végén jár le az ötéves mandátuma. A történész kérdésünkre közölte: újra pályázik a tisztségre. – Szeretném továbbvinni azt a folyamatot, ami elindult – indokolta döntését Szakály. Konkrétan említette a ceglédi Gulág-Gupvi Emlékhely létrehozását is, amelynek megvalósítására közel 550 millió forintot adott a költségvetés (a Gupvi a hadifoglyok és külföldről internáltak táborhálózata volt a Szovjetunióban). Pályázatát még nem írta meg, át kell gondolnia, hogy ezen kívül pontosan mi szerepeljen benne. Öt évvel ezelőtt Szakály Sándor egyedüli indulóként lett az intézet főigazgatója. Most sem hallott arról, hogy más is pályázni készülne a tisztségre, de – jegyezte meg – „ha valakinek lenne ilyen ambíciója, az valószínűleg nem a sajtóban tenné közhírré azt”. A közelmúltban megjelent egy sajtóhír, miszerint a VERITAS levéltárába kerülnének az 1990 után keletkezett kormányzati iratok és dokumentumok. Szakály lapunknak elmondta, hogy legjobb tudomása szerint a kormány erről nem hozott döntést. Érzékeltette: arra számít, hogy nem is fog. Szakály Sándor a VERITAS létrehozásakor Boross Péter volt miniszterelnök felkérésére pályázott a főigazgatói posztra. Bár az intézet elvileg a Miniszterelnökség felügyelete alatt jött létre, Szakály hangsúlyozza: ragaszkodott – és ragaszkodik ma is – szellemi függetlenségéhez, ami „elengedhetetlen feltétele az értelmiségi létnek és a tudományos tevékenységnek”. A Miniszterelnökség és Lázár János korábbi felügyeleti szerepét idén nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Kásler Miklós miniszter vette át. Szakály Sándor szerint a VERITAS intézet szempontjából ez inkább formai, mint tartalmi változás. – Lehet, hogy nem hiszi el nekem, de a politika semmilyen formában nem szól bele a munkánkba – állította. Annak idején túlontúl is emlékezetesre sikeredett Szakály Sándor bemutatkozása a VERITAS élén. Debütáló nyilatkozatában, amelyet az MTI 2014. január 17-én adott közre, a következő volt olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra.” Az idegenrendészeti eljárásra vonatkozó mondat kemény bírálatot váltott ki számos történész és politikus, valamint a Mazsihisz részéről. – A magyar hatóságok korabeli szóhasználatával éltem. Nem vontam kétségbe a Kamenyec-Podolszkijban történteket, de a jelek szerint a pontos szóhasználatért „megkövezés” jár – indokolta kijelentését Szakály Sándor az akkor még létező Népszabadságban. A Demokratikus Koalíciót nem győzte meg a magyarázat. Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője holokauszttagadás miatt feljelentést tett ellene. A nyomozó hatóság azonban bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet.
Frissítve: 2018.10.29 09:00

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.

"Állam az államban" - nem az orosz bank kedvezményei érdekesek, hanem a szándékai

Publikálás dátuma
2019.02.21 15:52

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Semmi szokatlan nincs abban, hogy Putyin bankja minden elképzelhető mentességet megkap a magyar államtól. A kérdés az, tényleg csupán egy bankról van-e szó.
Nem is olyan rég megjelent egy nemzetközi pénzintézet Magyarországon, ami - mint egy bizonyos alkotmányjogász jellemezte - állam az államban. A szakértő hosszan sorolta a szervezetnek "az ország szuverenitását alapvetően érintő" jellemzőit:
"Korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet", továbbá "mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól". És - mint fogalmazott - ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég, "minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól". De még ez is semmi: "irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető".
A fentieket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász rótta fel a Nemzetközi Valutaalapnak 2012-ben, az idézett szöveg a Helyi Témában jelent meg (az internet nem felejt). Mindez tehát nem az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra (NBB) vonatkozik, ami pontosan ugyanezeket a kedvezményeket kapta meg az Orbán-kormánytól.
Nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszavának. Elméletileg jogi probléma nincs ezzel, ha a felek valóban mind részesei a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos Bécsi egyezménynek. (Lattman azt is megjegyezte, a Valutaalapot szintén ugyanezen az alapon illették meg mentességei.)
Ami jelen helyzetben inkább érdekes, hogy ténylegesen miért telepszik Magyarországra az orosz bank, és hogy nem pusztán egy fedőszerve lesz-e annak az Oroszországnak, melynek tavaly tavasszal száznál több kémkedéssel gyanúsított diplomatáját utasították ki világszerte, többek közt Magyarországról is. Ez még vezethet politikai problémákhoz - vélekedett a nemzetközi jogász.