Szakály újra pályázik a kormánypárti történetkutató élére

Publikálás dátuma
2018.10.29 09:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A VERITAS Intézetet ugyan a kormány hozta létre, de a főigazgató szerint a politika semmilyen formában nem szól bele a munkájukba.
Pályázatot írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatói posztjára. Szakály Sándornak, az eddigi főigazgatónak december végén jár le az ötéves mandátuma. A történész kérdésünkre közölte: újra pályázik a tisztségre. – Szeretném továbbvinni azt a folyamatot, ami elindult – indokolta döntését Szakály. Konkrétan említette a ceglédi Gulág-Gupvi Emlékhely létrehozását is, amelynek megvalósítására közel 550 millió forintot adott a költségvetés (a Gupvi a hadifoglyok és külföldről internáltak táborhálózata volt a Szovjetunióban). Pályázatát még nem írta meg, át kell gondolnia, hogy ezen kívül pontosan mi szerepeljen benne. Öt évvel ezelőtt Szakály Sándor egyedüli indulóként lett az intézet főigazgatója. Most sem hallott arról, hogy más is pályázni készülne a tisztségre, de – jegyezte meg – „ha valakinek lenne ilyen ambíciója, az valószínűleg nem a sajtóban tenné közhírré azt”. A közelmúltban megjelent egy sajtóhír, miszerint a VERITAS levéltárába kerülnének az 1990 után keletkezett kormányzati iratok és dokumentumok. Szakály lapunknak elmondta, hogy legjobb tudomása szerint a kormány erről nem hozott döntést. Érzékeltette: arra számít, hogy nem is fog. Szakály Sándor a VERITAS létrehozásakor Boross Péter volt miniszterelnök felkérésére pályázott a főigazgatói posztra. Bár az intézet elvileg a Miniszterelnökség felügyelete alatt jött létre, Szakály hangsúlyozza: ragaszkodott – és ragaszkodik ma is – szellemi függetlenségéhez, ami „elengedhetetlen feltétele az értelmiségi létnek és a tudományos tevékenységnek”. A Miniszterelnökség és Lázár János korábbi felügyeleti szerepét idén nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Kásler Miklós miniszter vette át. Szakály Sándor szerint a VERITAS intézet szempontjából ez inkább formai, mint tartalmi változás. – Lehet, hogy nem hiszi el nekem, de a politika semmilyen formában nem szól bele a munkánkba – állította. Annak idején túlontúl is emlékezetesre sikeredett Szakály Sándor bemutatkozása a VERITAS élén. Debütáló nyilatkozatában, amelyet az MTI 2014. január 17-én adott közre, a következő volt olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra.” Az idegenrendészeti eljárásra vonatkozó mondat kemény bírálatot váltott ki számos történész és politikus, valamint a Mazsihisz részéről. – A magyar hatóságok korabeli szóhasználatával éltem. Nem vontam kétségbe a Kamenyec-Podolszkijban történteket, de a jelek szerint a pontos szóhasználatért „megkövezés” jár – indokolta kijelentését Szakály Sándor az akkor még létező Népszabadságban. A Demokratikus Koalíciót nem győzte meg a magyarázat. Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője holokauszttagadás miatt feljelentést tett ellene. A nyomozó hatóság azonban bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet.
2018.10.29 09:00
Frissítve: 2018.10.29 09:00

Tarlós feljelentést tett a bedőlt e-jegyrendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:08

Fotó: / Vajda József
Rendkívüli ülésén döntött a projekt folytatásáról is a Fővárosi Közgyűlés. Az e-jegyrendszer megvalósításának új határideje 2020 vége.
Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, a projekt aktuális helyzetéről szóló előterjesztés vitájában jelentette be, hogy kedden Bagdy Gábor főpolgármester-helyettessel feljelentést tett az országos rendőr-főkapitánynál. A főpolgármester azt mondta:
"Tiszta vizet kell önteni a pohárba"
- fogalmazott Tarlós. A feljelentést azért tették, hogy az illetékes hatóság vizsgálja ki, mi történt az ügyben. A főpolgármester hangot adott annak az elképzelésének is, hogy amíg a vizsgálatnak nincs eredménye, az ellenzéknek mással kéne foglalkoznia.

A folytatásról is döntöttek

A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén támogatta, hogy újrastrukturálják a budapesti elektronikus jegyrendszer projektjét, miután a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződésszegés miatt felmondta a kivitelezővel a szerződést.
A testület 18 kormánypárti képviselő igen szavazatával, az ellenzékiek 8 nem szavazata ellenében döntött arról, hogy továbbra is támogatja az elektronikus jegyrendszer projektjének megvalósítását.
A közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a BKK vezérigazgatója útján az érintettek - ezen belül az érintett kormányzati szervek - bevonásával gondoskodjon a projekt újrastrukturálásáról, és az ahhoz szükséges egyeztetések lefolytatásáról.
A projekt befejezési határidejét 2020. december 31-ére módosíthatja a testület.
2018.12.12 15:08

Orbán: ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:01

Fotó: / Molnár Ádám
Fontos és jó törvényt alkottunk - mondta a miniszterelnök a rabszolgatörvény elfogadása után. Azt állította, figyelt a szakszervezetek véleményére.
Az MTI beszámolója szerint a kormányfő a Parlamentben újságíróknak úgy nyilatkozott: ""Mindenkire figyelek, a szakszervezetekre különösen, követem a véleményüket, tisztelem is a vélemény-nyilvánítás szabadságát, és megfontolom mindig a fölvetett érveket. Ez esetben szerintem a fölvetett érvek súlya jóval csekélyebb, mint maga a törvényjavaslat súlya, ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak."
Arra a kérdésre, hogy belefért-e az ellenzék parlamenti tiltakozásának formája a demokratikus keretekbe, Orbán úgy válaszolt, "bízzuk ezt a történészekre". Arra a kérdésre, hogyan élte meg, hogy egy ellenzéki képviselő - aki Szabó Szabolcs független képviselő volt - közelről az arcába fütyült, Orbán Viktor azt válaszolta: a Fideszben ezt úgy hívjuk, hogy nemzetszolgálat.  A szavazás előtt az ülésteremben az ellenzéki képviselők hiába kérdezték Orbánt a törvénnyel kapcsolatban, a kormányfő nem állt szóba velük. 
A rabszolgatörvényt botrányos ülésen, az MSZP szerint házszabályellenesen fogadta el a Fidesz-KDNP többsége. Az ellenzék kivonult a parlamenti szavazás után; a Kossuth térre tüntetés szerveződött, a jobbikosok a Sándor-palotához vonultak
2018.12.12 15:01