Szakály újra pályázik a kormánypárti történetkutató élére

Publikálás dátuma
2018.10.29. 09:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A VERITAS Intézetet ugyan a kormány hozta létre, de a főigazgató szerint a politika semmilyen formában nem szól bele a munkájukba.
Pályázatot írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatói posztjára. Szakály Sándornak, az eddigi főigazgatónak december végén jár le az ötéves mandátuma. A történész kérdésünkre közölte: újra pályázik a tisztségre. – Szeretném továbbvinni azt a folyamatot, ami elindult – indokolta döntését Szakály. Konkrétan említette a ceglédi Gulág-Gupvi Emlékhely létrehozását is, amelynek megvalósítására közel 550 millió forintot adott a költségvetés (a Gupvi a hadifoglyok és külföldről internáltak táborhálózata volt a Szovjetunióban). Pályázatát még nem írta meg, át kell gondolnia, hogy ezen kívül pontosan mi szerepeljen benne. Öt évvel ezelőtt Szakály Sándor egyedüli indulóként lett az intézet főigazgatója. Most sem hallott arról, hogy más is pályázni készülne a tisztségre, de – jegyezte meg – „ha valakinek lenne ilyen ambíciója, az valószínűleg nem a sajtóban tenné közhírré azt”. A közelmúltban megjelent egy sajtóhír, miszerint a VERITAS levéltárába kerülnének az 1990 után keletkezett kormányzati iratok és dokumentumok. Szakály lapunknak elmondta, hogy legjobb tudomása szerint a kormány erről nem hozott döntést. Érzékeltette: arra számít, hogy nem is fog. Szakály Sándor a VERITAS létrehozásakor Boross Péter volt miniszterelnök felkérésére pályázott a főigazgatói posztra. Bár az intézet elvileg a Miniszterelnökség felügyelete alatt jött létre, Szakály hangsúlyozza: ragaszkodott – és ragaszkodik ma is – szellemi függetlenségéhez, ami „elengedhetetlen feltétele az értelmiségi létnek és a tudományos tevékenységnek”. A Miniszterelnökség és Lázár János korábbi felügyeleti szerepét idén nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Kásler Miklós miniszter vette át. Szakály Sándor szerint a VERITAS intézet szempontjából ez inkább formai, mint tartalmi változás. – Lehet, hogy nem hiszi el nekem, de a politika semmilyen formában nem szól bele a munkánkba – állította. Annak idején túlontúl is emlékezetesre sikeredett Szakály Sándor bemutatkozása a VERITAS élén. Debütáló nyilatkozatában, amelyet az MTI 2014. január 17-én adott közre, a következő volt olvasható: „… arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra.” Az idegenrendészeti eljárásra vonatkozó mondat kemény bírálatot váltott ki számos történész és politikus, valamint a Mazsihisz részéről. – A magyar hatóságok korabeli szóhasználatával éltem. Nem vontam kétségbe a Kamenyec-Podolszkijban történteket, de a jelek szerint a pontos szóhasználatért „megkövezés” jár – indokolta kijelentését Szakály Sándor az akkor még létező Népszabadságban. A Demokratikus Koalíciót nem győzte meg a magyarázat. Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője holokauszttagadás miatt feljelentést tett ellene. A nyomozó hatóság azonban bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet.
Szerző

Nem győzték meg a külföldi újságírókat a kormány barátai

Publikálás dátuma
2018.10.29. 08:30
Vizi E. Szilveszter köszöntötte a vendégeket
Fotó: hungarytoday.hu
A Magyarország Barátai Alapítvány hívta Budapestre több konzervatív lap munkatársait. Egyikük, a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója a Népszavának azt mondta: inkább olyanokkal találkozott, akik véleménye nem feltétlenül egyezik a kormányéval.
Aligha sikerült meggyőzni a kormány politikájának nagyszerűségéről azokat a külföldi újságírókat, akik nemrégiben vettek részt a Magyarország Barátai Alapítvány konferenciáján. Vizi E. Szilveszter agykutató, akadémikus, a kuratórium alapítványának elnöke a napokban azt közölte, „azt szeretnénk elérni, hogy a magyarokról az igazat és a magyaroknak is az igazat mondják”. A rendezvény célja az volt, hogy a vezető lapok véleményformálói jobban megértsék a magyar politikát, saját szemmel tapasztalják meg, milyen az élet Magyarországon. A konferencián részt vett egyik újságíró, Stephan Löwenstein, a német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti és bécsi tudósítója lapunknak elmondta, több európai, illetve amerikai kollégájával volt jelen. A kormány, a kormánypártok, valamint a kabinethez közeli személyek (például Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója) adtak elő. Hozzátette, nem ez volt az első rendezvénye a Magyarország Barátai Alapítványnak, ő a meghívásakor egy internetes linket kapott, amelyen az előző évi eseményről számoltak be. A FAZ újságírója számos cikkében bírálta Orbán Viktor kormányát, így megkérdeztük, az esemény hatására megváltozott-e a kabinet politikájáról alkotott véleménye. Elmondta, a konferencia jó alkalom volt számára ahhoz, hogy döntéshozókkal találkozzon, megismerhesse őket. Ám természetesen az információit nem csak tőlük szerzi, és nem csak az ezen konferencián szerzett értesülésekre támaszkodik. Nem is arról volt szó, hogy azt akarja, bármiről is meggyőzzék. A budapesti tartózkodását arra használta fel, hogy olyan személyekkel találkozzon, akik véleménye nem feltétlenül egyezik a kormányéval. Megemlítette, az utazási költséget ő maga fizette. Arra a kérdésünkre, szokás-e akár Németországban, akár Ausztriában az, hogy kormányközeli szervezetek győzködjék a külföldi tudósítókat a kabinet politikájának nagyszerűségéről, Stephan Löwenstein kifejtette, „Németország Barátai Egyesületről” nem tud. Az újságírókkal a kapcsolatokat a pártok alapítványai (Konrad Adenauer, Friedrich Ebert) révén ápolják, ez meggyőzést is jelenthet, és ezeket a szervezeteket jelentős közpénzekkel finanszírozzák. Csakhogy ez az ellenzéki alapítványokra is igaz. – Tudomásom szerint, a német szövetségi sajtóhivatal is meghív külföldi újságírókat. Ha ez így van, akkor abból indulok ki, hogy ilyenkor nem képviselhetnek egyetlen politikai irányzatot – tette hozzá. Léteznek olyan alapítványok is, amelyeket részint kormányok finanszírozzák, részint valódi NGO-k, ezek bizonyos meggyőződést tolmácsolnak és újságírókat hívnak meg. – Hirtelen az Atlantik-Brücke nevű szervezet jut eszembe – tette hozzá. A berlini szervezet a német-amerikai kapcsolatok hátterét világítja meg.

Megszüntették a nyomozást Kiss Szilárd ellen

Publikálás dátuma
2018.10.29. 08:19

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az indoklás szerint nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
Megszüntették a Kiss Szilárd volt agrárattassé elleni nyomozást – írja a Facebook oldalán Panyi Szabolcs, az Index korábbi munkatársa, hozzátéve: „aki annak ellenére dolgozhat miniszteri megbízottként, hogy orosz maffia- és titkosszolgálati kapcsolatok miatt kétszer is megbukik a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, annak a sérthetetlenségén kár is csodálkozni”. Panyi közölte, hogy a IV. és XV. kerületi ügyészség indoklása szerint „a rendelkezésre álló adatok illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”. Az ügyben a Párbeszéd Magyarországért, Szél Bernadett és Tényi István tett feljelentést. Panyi a bejegyzésben hangsúlyozza, hogy az ügyészség eljárást megszüntető határozata szerint – egy orosz üzletember beperelte Kiss Szilárdot, mert hiába fizetett neki 80 ezer eurót azért, hogy szerezzen be vízumokat a „barátainak”, Kiss a pénzt lenyúlta, de az ígért vízumokat nem szállította le. Mint írja, az orosz bírósági végzés szerint a kenőpénzt Kissnek vissza kellett fizetnie, és a nyomozás során a magyar rendőrség ezt az orosz bírósági végzést képtelen volt beszerezni. – egy magyar konzul hiába vallotta, hogy még a németek is hivatalosan szóltak nekik a visszaélésekről, a német külügyet sem keresték meg a magyar hatóságok a nyomozás során. – és a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium azokat a meghívóleveleket, amelyeket Kiss Szilárd több mint 5800 vízumhoz kiadott, és bizonyítékok lehettek volna, „egyszerűen leselejtezte”.
„A cikkeket 2015 elején írtuk, ekkor születtek a feljelentések is. A hatóságok három és fél év alatt jutottak el oda, hogy sajnos semmire nem találni bizonyítékot. Az eljárást 2018. október 17-én szüntették meg”

– teszi hozzá Panyi.

Szerző
Frissítve: 2018.10.29. 09:18