Szabadulna a kormány a közmunkásoktól

Publikálás dátuma
2018.10.29. 07:30

Fotó: HORNYÁK DÁNIEL
Eleve egyre kevesebben léphetnek be, aki pedig a szerződése lejárta előtt piaci munkát szerez, külön támogatást is kaphat.
A kormány szándéka, hogy a költségvetés számára egyre inkább teherré váló közfoglalkoztatottak számát minél inkább csökkentse. Az éves finanszírozási keret visszavágásával eleve korlátozza a belépők számát, emellett különféle támogatások, juttatások révén a piac számára elfogadható tudású „dolgozókat” igyekszik elhelyezni. A „Közfoglalkoztatásból versenyszférába” című, a jövő év végéig tartó program keretében a munkáltatókat bértámogatással és adókedvezménnyel ösztönzik, hogy közfoglalkoztatásból kikerülőket alkalmazzanak, míg a szerződésük lejárta előtt a rendszerből kilépő közmunkások elhelyezkedési juttatást kaphatnak. A Pénzügyminisztérium közlése szerint eddig 12 ezren kaptak a munkabér mellett is járó elhelyezkedési juttatást, ám úgy tetszik a kormány lassúnak találja a közmunkások fogyását (augusztus végén 150 ezren voltak, 22 százalékkal kevesebben mint egy éve), mert Varga Mihály azt közölte az MTI-vel, hogy ezt a juttatást november 1-től megduplázzák. Így 46 ezer forint "bérkiegészítést" kaphat az a dolgozó, aki a közfoglalkoztatottként keresett és talált piaci munkahelyet. Ezt a bérkiegészítést annyi ideig folyósítják az így elhelyezkedő közmunkásnak, amíg a közfoglalkoztatási szerződése le nem járt volna.   A pénzügyminiszter elmondta, a még hatékonyabb kiközvetítés érdekében a kormány külön programot is indított Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ami a foglalkoztatási osztályok átalakításával jár. Az új program kiemelt hangsúlyt helyez a munkáltatók igényeinek felmérésére, a járási és megyei hivatalok és a vállalkozások közötti hatékony kapcsolattartásra, de készségfejlesztéssel és a megfelelő állás kiválasztásában is segítik az érintetteket.  A programnak köszönhetően országos szinten akár 50 ezren is elhelyezkedhetnek az elsődleges munkaerőpiacon 2019 végéig - mondta Varga Mihály. Népszava
Szerző

Patthelyzet a szemétkrízisben: nincs más vállalkozó, maradhat a Zöld Híd

Publikálás dátuma
2018.10.29. 05:05

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ideiglenes kényszermegoldás körvonalazódik: ugyanaz a cég, de más pénzből üríthetné a kukákat az észak-Pest megyei és nógrádi településeken. Már ha hétfő reggel tényleg elviszik a szemetet csődöt jelentett szolgáltató területén.
Mutatkozik esély arra, hogy a Zöld Híd Nonprofit Kft. hétfőn reggel is elszállítsa a szolgáltatási területéhez tartozó 116 észak-Pest megyei és nógrádi település hulladékát – értesült a Népszava. Pedig a gödöllői központú, önkormányzati hátterű cég pénteken hivatalosan is értesítette az illetékes szerveket – így a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát (BM OKF) –, hogy anyagi ellehetetlenülés miatti felhagy a tevékenységgel. Ilyenkor a BM OKF feladata más közszolgáltató kijelölése. A péntek esti válságtanácskozáson ugyanakkor - ismereteink szerint – nem akadt vállalkozó a szemét elszállítására. Így megoldásként felmerült, hogy nem a normál rend szerint a hulladékszállítási díjbevételeket elosztó állami holding, az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. forrásaiból, hanem a BM OKF közegészségügyi válsághelyzetre tartogatott keretének terhére, de változatlanul a Zöld Híd ürítse a kukákat. A hivatalos nyilatkozatok ennél jóval nyugtalanítóbbak. Tegnap délutáni érdeklődésünkre a BM OKF annyit rögzített, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszervezik az érintett településeken a hulladékszállítást. Gyenes Szilárd, a Zöld Híd ügyvezetője titoktartási kötelezettségére hivatkozva pedig csak ama csütörtöki nyilatkozatát ismételte meg, hogy üzemanyagkészleteiktől függően az óvodák, oktatási intézmények, kórházak és a – mindszentekre tekintettel – temetők elől megkísérlik a szemét elszállítását. A Zöld Híd évek óta panaszkodik és jósolja a hulladékszállítás közelgő összeomlását. Az Orbán-kormány 2011-ben először eltiltotta a tevékenységtől a magáncégeket. 2012-ben a díjakat - területileg jelentősen különböző szinten - befagyasztották. 2013-ban rezsicsökkentés címén ebből tíz százalékot nyestek. A hulladékcégeket pluszadókkal sújtották, majd két éve teljesen lenullázták: munkájuk ellenértéke azóta az e célra létrehozott NHKV-hez folyik be, amely bevételeit úgymond igazságosan visszaosztja a hulladékcégeknek. A kiszivárgó hírek szerint ugyanakkor a pénz innen nem kerül vissza a szektorba, amely így immár vésztartalékai végén jár. Az elmúlt két év során a kukacégek eszközei leamortizálódtak, így a zöld és a szelektív hulladék ma már számos térségében marad az utcán. Az azóta több milliárd közpénzzel is kitömött, a külvilág jeleire kevéssé reagáló NHKV még tavalyi mérlegét se adta le. Ez amellett, hogy törvénytelen, pénzügyi bűncselekmény gyanúját is felveti. Míg az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium – amelynek a területért felelős államtitkára az NHKV utolsó ismert vezetője, Weingartner Balázs – múlt heti álláspontja szerint minden rendben, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön már több tízmilliárdos hiányt említett. Ezt most egy hét alatt egy Fidesz- és kormánytagokból álló bizottság tekinti át. Becslések szerint a hulladékszállítás helyzetének felszínes rendezésére is legalább 100-150 milliárd szükséges. Tény: az elmúlt évek során a lassú leépülésnek alig voltak látható jelei. Ezt segítette az a szabály, hogy ha egy szolgáltató anyagi okokból levonul, a BM OKF az ajánlkozók közül kiválaszt, ennek híján pedig kijelöl egy másik szállítót. Bár korábban a hatóság számos településen vezényelt le váltást, ekkora területen egyszerre még sose állt elő vészhelyzet. Így értesülésünk szerint pénteken se akadt jelentkező, de a kijelölés lehetőségével se éltek. Tegnap a hatóság addigi rövid, vészjóslóan semmitmondó közléseit annak cáfolatával is kiegészítette, hogy a katasztrófavédelem saját eszközeivel tűzoltók ürítenék a kukákat. Eme kacsát ugyanakkor leginkább Gulyás Gergely táplálhatta, aki szerint ilyenkor a katasztrófavédelem „veszi át” a tevékenységet. Habár a kancelláriaminiszter szerint a kormány „nem enged az üzleti jellegű zsarolásnak”, megőrzi a rezsicsökkentés eredményeit, a több tízmilliárdos hiány zöméért a cégek gazdálkodását tette felelőssé, illetve kilátásba helyezte pénz biztosítását, úgy tudjuk, a pénteki-hétvégi tárgyalások során a kormányzat érdemben nem vétette észre magát. Így végül csak a Zöld Híd és NHKV között zajlott le egy újabb sikertelen pengeváltás.
Szerző

GKI: Jövőre már érezhetően lassul a gazdaság növekedése

Publikálás dátuma
2018.10.29. 00:05

Fotó: Shutterstock
Elértünk a csúcsra, innen már csak lefele vezet az út: kevesebb EU-s forrás, gyenge forint, gyorsuló infláció és növekvő költségvetési hiány várható.
Idén még nagyon gyors, jövőre érezhetően lassuló növekedés várható a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint. A legtöbb előrejelző idén még 4-4,5 százalékos növekedésre számít, jövőre azonban - a kormány kivételével - már csak 3-3,5 százalékosra. (A GKI idén legalább 4,2, jövőre csak 3,2 százalék körülire lövi be a GDP-bővülést.) A visszaesés fő oka, hogy az EU-pénzekből finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése lassulni fog, és az európai konjunktúra is bizonytalan. Egyelőre a költségvetési és monetáris politika is laza. Az EU-kapcsolatok feszültek. A második negyedévben a régiós országok közül csak a lengyel növekedés volt gyorsabb a magyarnál. Magyarországon a nyári hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző folyamatok. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme érdemben nem változott. Az építőipar szárnyalása még erősödött is, miközben a kereskedelmi szálláshelyek forgalomnövekedése valamelyest mérséklődött. A bruttó keresetek bővülése is kisebb, mint a korábbi időszakban, az infláció viszont gyorsul, így idén a tavalyi kétszámjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 7-8 százalékos reálkereset-növekedés várható. Ez jövőre – főleg a bérkiáramlás lassulása miatt – 3-4 százalékosra csökken, de továbbra is gyors marad. Az infláció szeptemberben már hetedik hónapja gyorsult, s elérte a 3,6 százalékot. Az év hátralevő részében és jövőre hasonló ütem várható, többek között a gyenge forint következtében. Míg az idei első negyedévben egy euróért átlagosan még csak 311 forintot kellett fizetni, a harmadik negyedévben már 324 forintot. A bérköltségek növekedésének és az áremelkedésnek az üteme az EU-n belül csak Romániában magasabb, mint Magyarországon. A munkanélküliség az egy évvel korábbihoz viszonyítva még csökken, az előző hónapokhoz viszonyítva azonban már megállt a mérséklődés. Igaz eközben a közmunkások száma kedvező módon mérséklődött. A hivatalos munkanélküliség Cseh-, Német- és Lengyelország után Magyarországon a negyedik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még jelenleg is megközelíti a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli lenne. Az államháztartás európai módszertan szerint számított helyzete nagyon kedvező, az első félévben a hiány mindössze a GDP 0,1 százaléka volt (mivel ebbe többek között nem tartozik bele az EU-transzferek megelőlegezése). Az államháztartás pénzforgalmi hiánya viszont 2018 első kilenc hónapjában közel 1500 milliárd forint volt, csaknem 10 százalékkal magasabb az egész évre előirányzottnál. Ezen belül azonban szeptemberben némi többlet alakult ki, részben a beérkező EU-transzferek, részben az önkormányzatoknak kifizetett előlegek kincstári számlán való kötelező elhelyezése következtében. Az adóbevételek kedvezően alakultak, a hatalmas hiány elsősorban az EU-támogatások megelőlegezésének következménye, melyek beérkezésnek időpontja viszont nagyon bizonytalan. Ráadásul számos költségvetési-állami ágazatban – így az egészségügyben, az oktatásban vagy a szemétszállításban – súlyos működési zavarok, likviditási problémák alakultak ki. Az EU módszertana szerinti hiány – amelyben nem kell figyelembe venni az EU-transzferek megelőlegezését – feltehetőleg a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2 százalék körüli lesz. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő, az EU elvárásaitól elmaradó, 73 százalék feletti GDP-arányos államadósság várható. Jövőre immár a gazdasági növekedés lassulásának, ugyanakkor az EU- és önkormányzati választások időszakában kellene terv szerint 1,8 százalékra csökkenteni az államháztartás GDP-arányos deficitjét. A GKI szerint ennél magasabb hiány valószínű, a GDP-arányos államadósság viszont csökkenhet.
Szerző
Témák
GKI előrejelzés