Magyar csillagászok igazolták a Kodylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométerre - írja az MTI. A jelenséget Kazimiezt Kordylewski lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben - innen a neve -, ám sokan kétségbe vonták annak létét. Ám a kutatók - Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor- új bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére.
A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold észlelése rehabilitálja Kordylewski megkérdőjelezett megfigyelését - olvasható az ELTE honlapján. A porholdat megfelelő fényszűrőkkel ellátott földi távcsővel sikerült megfigyelniük, a polarimetria módszerével.
"A porhold keletkezésének és szerkezetének, azaz részecskesűrűség-eloszlásának számítógépes modellezésével nyert eredményeink is megerősítik, hogy valóban a Kordylewski-porholdat észleltük" - magyarázta Horváth Gábor, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptikai Laboratóriumának vezetője.
A magyar tudósok a Nap-Föld-Hold-porrészecske négyes számítógépes modelljét is megalkották, amit 1 860 000 részecskére egyenként futtattak. Azt vizsgálták, hogy mely részecskék maradnak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja közelében 3650 napig. A szimuláció szerint akár egész sziklák is lehetnek ebben a pontban.
A Föld-Hold rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjai bolygóközi "porszívó" hatásának fontos szerepe lehet az űrhajózásban. Alkalmas például űrhajók, műholdak és űrtávcsövek minimális energiabefektetésű állomásoztatására. Jelenleg nincs űreszköz a Naprendszerben sehol sem az L4 és L5 pontok körül. Mindkét pont átszálló állomás lehet a Marsra vagy más bolygókra indított űrexpedíciók számára. A Kordylewski-porhold dinamikájának vizsgálata fontos az űrhajózás biztonsága szempontjából is, hogy elkerülhessük űreszközeinknek a porhold részecskéivel történő ütközéseit - írták a kutatók.
