Újratemetnék Franco-t, de nincs hova vinni a testét

Publikálás dátuma
2018.10.30. 20:36
Franco jelenlegi sírja.
Fotó: Ana Lázaro / DPA
A spanyol kormány nem akarja, hogy fasiszták zarándokhelye legyen a diktátor sírja. A Franco-család viszont Madrid belvárosában egy katedrálisba vitetné a testet.
Ellentmondásba keveredett a spanyol kormány és a Vatikán az egykori spanyol diktátor, Francisco Franco (1892-1975) tervezett exhumálása és újratemetése miatt kedden - írja az MTI. Míg Carmen Calvo spanyol miniszterelnök-helyettes azt nyilatkozta: a szentszékkel megállapodtak és közösen keresnek megoldást arra, hogy Franco földi maradványai ne a madridi Almudena katedrálisba kerüljenek, Greg Burke vatikáni szóvivő közleményben cáfolta ezt. A szóvivő szerint a politikus hétfőn valóban találkozott a szentszéki államtitkárral, aki azonban nem nyilvánított véleményt az újratemetés helyszínével kapcsolatban.
Ugyanakkor a vatikáni szóvivő szerint is "célszerű" a felvetés, hogy a kormány a Franco családdal egyeztetve találjon egy másik helyet a katedrális helyett.
A spanyol parlament szeptember közepén szavazta meg a szocialista kormány előterjesztését, hogy a néhai diktátor testét eltávolítsák a Madrid melletti Elesettek Völgyében található mauzóleumból. A család számára felkínálták a lehetőséget, hogy megnevezze: hol kívánja újratemetni a tábornokot. A hozzátartozók pedig a Madrid belvárosában, a királyi palota mellett található, impozáns Almudena katedrális választották. A Franco család tulajdonában van ott egy kripta, ahová a diktátor tavaly elhunyt lányát is temették.
A spanyol kormány attól tart, hogy a katedrális zarándokhellyé válhat az európai fasiszták számára.

Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája. Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, legalább 30 ezer embert kivégeztek. Az Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről észrevehető Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült, több ezer fogoly rabszolgamunkájával. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagyra sikerült a fasiszták halottjai számára, Franco titokban a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteivel töltette azt fel. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban ezt a számot 60 ezerre teszik.
A spanyol állam az elmúlt több mint egy évtizedben többször tett kísérletet arra, hogy megfeleljen a múlttal való szembenézés társadalmi igényének, azonban ennek eddig kevés kézzelfogható eredménye volt. Sem a polgárháború, sem a Franco-diktatúra megítélése nem egységes, az áldozatok rehabilitálásának ügye még mindig viharokat kavar. A diktátor exhumálása felélesztette a közéleti vitát arról, hogy vajon ez a lépés valóban a megbékélést szolgálja-e vagy csupán a sebeket tépi fel.
Szerző

Börtönben gyilkolták meg a leghírhedtebb bostoni maffiavezért, 89 éves korában

Publikálás dátuma
2018.10.30. 20:03
A kép egy 2011-es sajtótájékoztatón készült, amit Bulger elfogásakor tartottak
Fotó: KEVORK DJANSEZIAN / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP
James “Whitey” Bulger egyetlen napot ült abban a börtönben, ahol végeztek vele. Tucatnyi ember kivégzéséért kétszeres életfogytiglanra ítélték, életműve egy bostoni maffia-birodalom volt.
Meggyilkolták Boston leghírhedtebb bűnözőjét, James “Whitey” Bulgert kedden egy nyugat-virginiai börtönben - írja a Boston Globe. A 89 éves férfi halálának körülményeit még vizsgálják a hatóságok, de állítólag egy másik elítélt maffiózó végzett vele. Bulgert előző nap szállították át a szóban forgó börtönbe, ahol kétszeres életfogytiglan tartó büntetését töltötte, 11 rábizonyított gyilkosság miatt.
Ehhez képest meglepő lehet, hogy 2011-ig szabadlábon volt, békésen éldegélt élettársával egy tengerparti apartmanban. 1995-ben vádolták meg, ám mielőtt elfoghatták volna, egy korrupt FBI-ügynök figyelmeztette. A 2 millió dolláros nyomravezetői díj ellenére 16 évig volt szökésben.
Bulger bűnlajstroma nem csekély: már egész fiatalon lopásból élt, regényes körülmények között, egy nála jóval idősebb sztriptíztáncosnővel. Később bankot rabolt, felgyújtotta egy amerikai elnök szülőhelyét, több háztartásban több családja volt, és míg rutinszerűen vallatott és végzett ki embereket, egyedül az állatok szenvedése hatotta meg. A '70-es és '90-es évek között egy Bostont kábítószerrel elárasztó maffia-birodalom felépítéséig jutott, amit részben FBI-ügynökök lefizetésével, részben más maffiózók feladásáért kapott hatósági támogatással tudott egyben tartani. Szolgált az Egyesült Államok hadseregében, ült többek közt az Alcatraz börtönben, és élete végéig rémálmok gyötörték, miután egy LSD-vel végzett titkos kísérletben vett részt, hogy hamarabb szabadulhasson. Testvére politikusként eközben Massachusetts állam szenátusának elnöki székéig jutott.
Szerző

Merényletre készülhetett az iráni titkosszolgálat Dániában

Publikálás dátuma
2018.10.30. 18:04
Teheráni utcakép Ali Hámenei "legfelső vezető" portréjával és két kiállított ballisztikus rakétával.
Fotó: ATTA KENARE / AFP
Múlthéten Franciaország utasított ki egy bombamerényletet szervező iráni diplomatát, most pedig a dán hatóságok jelentették be, merénylet szervezésén érték Iránt.
Az iráni titkosszolgálat próbált meg merényletet végrehajtani Dániában, közölték kedden dán hatóságok a Reuters szerint. Az ügyben Svédországban vettek őrizetbe egy norvég állampolgárságú, Iránhoz köthető személyt október 21-én.
A tervezett támadás célpontjai Dánia szerint az országban élő iráni ellenzékiek voltak, köztük egy a perzsa vezetés ellen etnikai alapon felkelést szervező arab szeparatista csoport vezetője. Az üggyel összefügghet, hogy ugyanennek a csoportnak egy tagját 2017-ben Hollandiában agyonlőtték. Irán ugyanakkor tagadja, hogy gyilkosságra készült volna dán földön.
Múlthéten Francia hatóságok jelentették be, hogy kiutasítottak egy iráni diplomatát, aki robbantásos merényletre készült iráni ellenzékiek egy Párizs környéki gyűlésén.
Szerző