Azonnal megfojtották a szaúdi újságírót, amint betette lábát a főkonzulátusra

Publikálás dátuma
2018.10.31. 16:03

Fotó: AFP
Ezt most írásba adta az isztambuli főügyészség. De azt is, hogy azért nem minden világos. A szaúdi főügyész nem akar levelezni török kollégájával, inkább Rijádba invitálja egy második személyes találkozóra.
Előre kitervelt módon azonnal megfojtották Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságírót, mihelyt október 2-án belépett Isztambulban hazája főkonzulátusára, közölte nyilatkozatban az isztambuli főügyészség. Mint írták: Hasogdzsi holttestét - szintén az előre kitervelt módon - a gyilkosságot követően feldarabolták, majd megsemmisítették. A főügyészség azután adott ki közleményt, hogy a Hasogdzsi-ügyet illetően eljáró szaúdi főügyész, Szaúd bin Abdallah al-Muadzsib szerdán háromnapos isztambuli tartózkodása végére ért. A szaúdi főügyész ez idő alatt megbeszéléséket folytatott isztambuli kollégájával, Irfan Fidannal, valamint felkereste a gyilkosság helyszínét, a szaúdi főkonzulátust, illetve ellátogatott szerda hajnalban a török hírszerzés isztambuli regionális igazgatóságára is. A török főügyészség szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta: a török és a szaúdi hatóságok egyetértettek abban, hogy az eset alapos kivizsgálását követően minden részletet nyilvánosságra kell hozni, a végrehajtókat és a megrendelőket pedig bíróság elé kell állítani. A közlemény egyúttal aláhúzta: a főügyészek találkozói "az igazság felfedését célzó, jó szándékú erőfeszítések ellenére" konkrét eredményt nem hoztak. Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az isztambuli főügyész hétfőn felajánlotta szaúdi kollégájának az ügy Szaúdi-Arábiában letartóztatott 18 gyanúsítottjának törökországi felelősségre vonását, miután az incidens Isztambulban történt. Erdogan azt is elmondta: Fidan egyúttal megkérdezte al-Muadzsibtól, hogy ki küldte Isztambulba a gyilkosság napján, október 2-án a végrehajtókat, valamint, hogy mégis ki az az állítólagos "helyi kapcsolat", akinek a szaúdi ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi holttestét átadták. Az isztambuli főügyészség közleményében megerősítette, hogy ezeket a kérdéseket tették fel a másik félnek. Hozzátették ugyanakkor: a szaúdi főügyész a kérdésekre kedden választ ígért, majd szerdán levelet küldött Fidan részére, amelyben meghívta őt és küldöttségét Szaúd-Arábiába. Al-Muadzsib írásában úgy fogalmazott: mindezen kérdésekre, továbbá a holttest hollétére a választ majd a Szaúd-Arábiában együttesen végzett kihallgatások eredményeként határozzák meg. Mindazonáltal al-Muadzsib nyomatékosította: a rijádi hatóságok hivatalosan nem tettek kijelentést az állítólagos "helyi kapcsolatot" illetően. Az isztambuli főügyészség "előre kitervelt és különös kegyetlenséggel végrehajtott szándékos emberölés" bűntette miatt már múlt pénteken kérelmezte a 18 gyanúsított kiadatását. Szombaton Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter azonban kijelentette, hogy a bűnrészes embereket Szaúd-Arábiában fogják bíróság elé állítani. Miközben Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn egy isztambuli sajtótájékoztatón hasznosnak nevezte, hogy a török és a szaúdi főügyész megosztja egymással a két fél párhuzamosan folytatott vizsgálatainak információit, a Yeni Safak török kormányközeli napilap kedden arról írt, hogy bár al-Muadzsib a török hatóságok kezében lévő tárgyi bizonyítékok, hang- és videofelvételek átadását kérte a hétfői találkozó során, kérését visszautasították. Fidan csak a kihallgatott főkonzulátusi alkalmazottak vallomásait osztotta meg kollégájával - számolt be róla a Yeni Safak. A napilap úgy értesült, hogy a szaúdi főügyész - a szaúdi külügyminiszterhez hasonlóan - leszögezte: a 18 gyanúsítottat Szaúd-Arábiában fogják bíróság elé állítani. Al-Muadzsib ugyanakkor megígérte, hogy Rijád "egészséges" eljárást folytat majd a gyanúsítottak ellen. Abdulkadir Selvi, a Hürriyet tekintélyes török napilap publicistája szerdán arról írt: ahelyett, hogy al-Muadzsib megosztotta volna a rendelkezésére álló információkat - egyebek között a 18 szaúdi gyanúsított vallomásait - tárgyalásai során egyre csak Hasogdzsi telefonjához akart hozzájutni. Ahhoz a készülékhez, amelyet Hasogdzsi a menyasszonyának adott, mielőtt belépett a külképviseletre, és amelyről a nő a török hatóságokat vőlegénye eltűnéséről értesítette. Az NTV török televízió szerdán arról számolt be, hogy a török főügyészség a telefon átadását is megtagadta al-Muadzsibtól. A szaúdi monarchiát élesen bíráló 59 éves Dzsamál Hasogdzsit, aki egyebek mellett a The Washington Post című amerikai napilap munkatársa is volt, október 2-án gyilkolták meg azután, hogy bement országa isztambuli nagykövetségére, hogy a török menyasszonyával való házasságkötéséhez szükséges iratokat beszerezze. Rijád először azt mondta, hogy az újságíró élve hagyta el a konzulátust, majd nyomásra beismerte, hogy "dulakodás közben" meghalt, majd újabb, egymásnak ellentmondó magyarázatokkal állt elő. A szaúdi főügyész a múlt héten jelentette ki először, hogy a gyilkosság "előre eltervelt" volt. Erdogan török elnök a közelmúltban egyenesen úgy fogalmazott,hogy az újságíró halála előre eltervezett politikai gyilkosság volt. .
Szerző
Frissítve: 2018.10.31. 18:24

Magyarország után Ausztria is kiugrott az ENSZ menekültügyi egyeztetéséből

Publikálás dátuma
2018.10.31. 15:24

Fotó: Askin Kiyagan / AFP
Az osztrák kancellár a nemzeti szuverenitás miatt aggódik, a német kormány szerint pont az nincs veszélyben.
Ausztria kilép az ENSZ globális migrációs csomagja elfogadásának folyamatából, és nem csatlakozik a világszervezet egyezményéhez" – közölte az osztrák jobboldali kormány. „A szerződés több pontját élesen bíráljuk, nevezetesen azt, hogy összemossa a védelmet kérőket a megélhetési bevándorlókkal” – indokolta Sebastian Kurz kancellár, akinek álláspontja szerint a Földközi-tengerből kimentett bevándorlókat nem kellene egyenesen Európába szállítani. Így Ausztria nem küld követet a szerződés aláírására, és távol marad az ENSZ-közgyűlésében jövőre tartandó szavazástól is a határozat tervezete szerint. A német kormány szerint sajnálatos, hogy Ausztria kilép az ENSZ globális migrációs csomagja elfogadásának folyamatából, hiszen a tervezett megállapodás éppen az illegális migráció visszaszorítására irányul, és nem érinti a világszervezet tagállamainak nemzeti szuverenitását. Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón Rainer Breul, a külügyminisztérium szóvivője kérdésre válaszolva azt mondta: a megállapodás „szükséges és fontos ahhoz, hogy rendezett mederbe tereljük a migrációt”, ezért sajnálatos, hogy nem kívánják aláírni „különböző országok”, amik között Németországgal „szoros partneri” kapcsolatban lévő államok is vannak. A német kormány továbbra is a megállapodás elfogadására és végrehajtására biztatja a nemzetközi közösség tagjait. Steffen Seibert kormányszóvivő szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tervezett megállapodás nem nemzetközi jogi szerződés, nem teremt jogi kötelezettségeket az aláíró országoknak, és „kimondottan nem érinti a nemzeti szuverenitást”.  Emlékeztetőül: az ENSZ 193 tagállama két éve döntött egy nem kötelező érvényű migrációs csomag elfogadásáról, aminek a célja a bevándorlás biztonságossá és legálissá tétele. Trump Amerikája nem vett részt a folyamatban, a magyar kormány pedig júliusban kilépett belőle, és ezt tervezi Lengyelország is.

Hja, ez volt a kampányígéret

Ausztria a 2015-ös menekültváltság idején a lakossága 1 százalékával megegyező számú bevándorlót fogadott be. 2015-ben több mint 1 millióan utaztak Európába, többségükben a háború és a szegénység elől menekültek a Közel-Keletről, Afrikából és máshonnan. A menekültválság volt a tavalyi osztrák parlamenti választás fő témája, és ez segítette hatalomba a menekültáradat megismétlődésének megakadályozását ígérő Sebastian Kurzot, a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusát. Az ÖVP a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kormányoz együtt.

Szerző

Románia szapora léptekkel halad a magyar és lengyel úton

Publikálás dátuma
2018.10.31. 11:00

Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Már nemcsak a lakosság, az Európai Unió is aggódik az igazságügyi törvények módosítása és a korrupcióellenes fellépés akadályoztatása miatt. Kérdés, hogy ilyen körülmények között miként lesz képes az ország ellátni az EU soros elnökségét.
A Romániában dúló „totális politikai háború” közepette Románia nincs felkészülve arra, hogy átvegye az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét – állította a napokban Calin Popescu Tariceanu korábbi miniszterelnök, aki jelenleg a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) és egyben a szenátus elnöke. Márpedig ha ezt az ország második számú tisztségviselője jelenti ki, akkor minden bizonnyal valós az aggodalom. Mindeddig még nem történt olyan, hogy egy országtól elvegyék a soros elnökséget, ámde amilyen iramban rohan saját vesztébe a szociáldemokrata többségű bukaresti kormány, bármi megtörténhet. Tariceanu ezért pártközi megállapodást javasolt az igazságszolgáltatás függetlenségéről, hiszen az igazságügyi törvények módosítása miatt szakadt ketté eddig soha nem tapasztalt módon a román politika és társadalom. Ezt kifogásolják a nemzetközi szervezetek is, attól tartva, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a liberális ALDE kormányzat elsődleges célja nem annyira a hatályos törvények EU-kompatibilissá tétele, mintsem elsősorban Liviu Dragnea PSD elnök és a PSD több más, büntetőjogi eljárás alatt lévő politikusának a felmentése. A 2017 februárja óta tartó időnként felerősödő lakossági tiltakozás, a nemzetközi és európai uniós többszöri figyelmeztetés ellenére a PSD-s többség rendre olyan intézkedések sorozatát foganatosítja, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy Dragneaék már képtelenek visszafordulni a magyar és lengyel kormányok által kitaposott útról. 
Bukarestben most újra „áll a bál”, ezúttal több okból is. A Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA nemzetközi szinten sikeresnek tartott és elismert főügyésze, Laura Codruta Kövesi júniusi leváltása után most Augustin Lazar főügyész visszahívását jelentette be Tudorel Toader igazságügyi miniszter. A bírák és ügyészek minden szakmai szervezete, Klaus Johannis államfő, több civil szervezet, és nyilván az ellenzéki pártok is hiába kérik álláspontja megváltoztatására a szaktárca vezetőjét, egyelőre hajthatatlan. Ugyanakkor a kabinet azt is közölte, hogy csak részben hajlandó figyelembe venni a Velencei Bizottság ajánlásait az igazságügyi törvények módosítása ügyében, és igencsak botrányos körülmények között, megismételt szavazással múlt héten elfogadott egy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvényt, amely teljességgel ellehetetleníti a civil szervezetek munkáját és adatvédelmi aggályokra is okot ad, hiszen a civil szervezeteket arra kötelezi, hogy bejelentsék a támogatások haszonélvezőit. Ez esetben is ugyanaz történik, mint az igazságügyi reform során – a szükséges módosítások mellett olyanok jelennek meg, amelyek jogállamisági alapértékeket sértenek, és arra emlékeztetnek, hogy Dragnea előszeretettel Soros Györgyben látja minden bajok forrását, a nyáron egyenesen arról beszélt, hogy az amerikai milliárdos filantróp bérgyilkosokkal akarta őt eltétetni láb alól. És bár a migránsozásig még nem jutott el, a civil szervezeteket Dragnea is ellenségnek tekinti, az ügyészséget pedig az úgynevezett „párhuzamos”, a titkosszolgálatok által uralt és irányított állam meghosszabbított kezének, eszközének tartja. Az kétségtelen, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és Kövesi több éves tevékenysége nem annyira makulátlan, mint amilyennek az a nemzetközi médiából visszaköszön, a DNA és a titkosszolgálatok összefonódását a titkos protokollok nyilvánosságra hozatala óta nem lehet tagadni. A visszaélések és a megkérdőjelezhető tisztaságú bizonyítékok alapján hozott ítéletek sem csupán Dragnea pártelnök védekező retorikájában léteznek, ám az ezek kijavítását célzó új kormányzati intézkedések között ugyanolyan kétségtelenül jelen van az igazságszolgáltatás függetlenségét felszámolni igyekvő törekvés is. Tariceanu javaslata, miszerint pártközi megállapodásra lenne szükség a soros elnökség feladatainak sikeres ellátása érdekében koalíciós feszültséget is sejtet. Dragnea azt állítja, „nem érti”, mire utal a kisebbik kormánypárt vezetője. Noha Tariceanu azt hangsúlyozta, hogy figyelmeztetését a tizenkettedik órában intézi a politikusokhoz, elsősorban Románia elnökéhez és az ellenzéki pártok vezetőihez, úgy tűnik, nemcsak az ellenzék és az ellenzék legnagyobb pártjának soraiból jövő Klaus Johannis államfő, hanem koalíciós társa sem az együttműködésben látja a kiutat az egyre terebélyesedő belpolitikai káoszból. Johannis múlt héten konzultációra hívta a parlamenti pártokat az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatban, egyelőre kevés sikerrel. Azzal ugyan szavak szintjén mindenki egyetért, hogy az igazságügyi rendszernek függetlennek és stabilnak kell lennie, a hatályos igazságügyi törvényeket módosítani kell, ehhez viszont az igazságügyi rendszerbe vetett bizalmat és általában a jogállam intézményeibe, mindenekelőtt a parlamentbe vetett bizalmat kellene visszaállítani, az ehhez szükséges pártközi konszenzusra való hajlandóság változatlanul hiánycikk. A román pártok és maga az államfő is már a jövő évi Európai Parlamenti választásra és a jövő év végén sorra kerülő elnökválasztásra hangol. Hogy ilyen körülmények között miként lesz képes az ország ellátni az EU soros elnökségét, az egyelőre talány. Mint ahogy az is, hogy megtörténhet az, hogy egy soros elnökséget ellátó ország ellen is jogállamisági eljárást indítson az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament. Az EP-ben októberben már tartottak egy vitát a román helyzetről az igazságügyi törvények miatt, a bukaresti kormánytöbbség ennek ellenére azóta határozott a Velencei Bizottság ajánlásainak szelektív figyelembevételéről, a főügyész menesztéséről és szavaztatta meg a civil szervezetek működését ellehetetlenítő törvényt.

Önmaga csapdájában az RMDSZ

Kelemen Hunor RMDSZ elnök a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezettel kapcsolatos szavazásról pedig azt mondta, „disznóság volt” megismételtetni a szavazást. Az RMDSZ először nem szavazta meg, másodjára pedig tiltakozásképpen kivonult. A magyar képviseletnek ugyanaz nem tetszik, amit minden civil is kifogásol – a jogszabály azt is előírja, hogy az egyesületeknek és alapítványoknak kötelező módon be kell jelenteniük az illetékes állami intézményeknek a támogatások haszonélvezőit. A magyar civil társadalom részéről azonban különösebb támogatásra mégsem számíthat az RMDSZ és Kelemen, hiszen, amikor az Orbán-rezsim civiltörvénye miatt erdélyi értelmiségiek és szervezetek is tiltakoztak, az RMDSZ-nek egyetlen bíráló szava sem volt. Pedig akkor is nyilvánvaló volt, hogy ha Bukarest elkezdi e téren is másolni Budapestet, az elsősorban a külföldről-Magyarországról valóban támogatott magyar civilszférát sújtja leginkább. 

Meghajol-e Varsó az EU előtt?

Hónapok óta zajlik a háború az Európai Bizottság és Lengyelország között az úgynevezett igazságügyi reform miatt, amellyel a kormányzat de facto átveszi az irányítást az igazságszolgáltatás fölött. Múlt héten a lengyel kormány első ízben adta jelét annak, hogy hajlandó eleget tenni Brüsszel elvárásainak. Mindezt azt követően, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a kormánynak lehetővé kell tennie a munkavégzést az elbocsátott bírák számára. A Legfelsőbb Bíróság bíráinak mintegy harmadát bocsátották el az év eleje folyamán a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt törvénye nyomán. A PiS arra hivatkozva fogadta el a reformot, hogy nem elég hatékony a lengyel igazságügyi rendszer, s a kommunizmus óta nem reformálták meg. A kormány bírálói szerint azonban a cél a politikai ellenérzés átvétele az igazságszolgáltatás felett. Az Európai Bíróság úgy döntött Lengyelországnak le kell állítania a reformot. Marcin Warchol igazságügyi miniszterhelyettes az RMF FM rádiónak ígéretet tett arra, hogy átültetik a gyakorlatba a bíróság döntését. Arra a kérdésre, ez a törvény átdolgozását jelenti-e, egyértelmű igennel felelt, de hozzátette, a jogi procedúráért nem ő felel. Ezért azzal kapcsolatban sem bocsátkozott részletekbe, mit tartalmaz majd az új jogszabály. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter múlt hétfőn lehetségesnek nevezte az elbocsátott bírák visszatérését. Ugyanakkor alighanem a lengyel kormánypárton belül nincs erről teljes egység, amit a PiS egyik képviselője, Stanislaw Piotrowicz megnyilvánulása jelez. „Csak nem gondolják, hogy Varsó bármit is átdolgoz” - jelentette ki.

Szerző
Témák
Románia
Frissítve: 2018.11.02. 15:27