Cafetéria - Csak a kiválasztottakkal állt szóba a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.02 08:30
Varga Mihály
Fotó: / Molnár Ádám
A pénzügyminiszter fogadta a Liga Szakszervezetek, illetve a Munkástanácsok elnökét, de a a négy másik szakszervezeti konföderációt elfelejtették meghívni.
Az érdekegyeztetés sajátos módja, ha a kormányoldal kizárólag a „baráti” szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni a cafetéria szabályainak változásáról, illetve a munkavállalókat érintő más kérdésekről – jelentette ki a Népszava kérdésére Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis a hivatalában fogadta Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek, illetve Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét. Kordás álláspontja szerint az ilyen tárgyalásból nem lehetne kirekeszteni a négy másik szakszervezeti konföderációt, valamint a munkaadói oldal képviselőit sem. Varga Mihály az MTI tudósítása szerint közölte: amennyiben a szakszervezetek javaslattal élnek a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására vonatkozóan, a kormány kész megvizsgálni azokat. A tanácskozáson szó esett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is, amelynek kapcsán a miniszter jelezte, hogy az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk. Ennek érdekében a pénzügyminiszter kezdeményezni fogja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mielőbbi összehívását. Ezt Kordás is fontosnak tartja, ám emlékeztetett arra, hogy a kormány a cafetéria rendszerének átalakítása kapcsán korábban semmiféle egyeztetést nem tartott szükségesnek. Így egy már elfogadott törvénymódosítás szerint megszűnt például a lakhatási és a munkába járási, valamint a munkaadók által befizetett nyugdíjpénztári támogatás adómentessége is. Az elnök mellesleg furcsának tartja, hogy éppen most, a november 6-ára meghirdetett szakszervezeti demonstráció előtt áll szóba Varga Mihály az érdekképviseletekkel. Ezt azonban a MASZSZ elnöke szerint elég nehéz a szociális partnerek közötti érdemi egyeztetésnek minősíteni. Kordás elfogadhatatlannak tartja, hogy bárkit kirekesszenek, most pedig ez történt. Egyébként a a cafetéria-juttatásokból a mintegy húszezer cégnél foglalkoztatott nagyjából kétmillió munkavállaló részesül, és a változó szabályok miatt az érintett dolgozók évente átlagosan kilencvenezer forintot is veszíthetnek.
Szerző
2018.11.02 08:30
Frissítve: 2018.11.02 09:56

Huawei-termékeket tiltanának be az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.17 08:42

Fotó: AFP/ WANG ZHAO
Amerikai törvényhozók egy csoportja kétpárti törvényjavaslatot nyújtott be a kínai telekommunikációs óriásvállalat gyártotta chipek és egyes alkatrészek forgalmazási tilalmáról.
Az MTI összefoglalója szerint a törvényhozók javaslata nemcsak a Huawei, hanem a ZTE és más kínai vállalatok olyan termékeire is vonatkozik, amelyek forgalmazása amerikai szankciókat, törvényt vagy exportellenőrzési szabályokat sért. A törvényjavaslatot szinte egy időben nyújtották be a Wall Street Journal című lap értesülésének nyilvánosságra hozásával: a lap szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) bűnügyi nyomozást folytat a Huawei ellen ipari titkok eltulajdonításának gyanúja miatt. Úgy tudják, a Huawei ipari-kereskedelmi titkokat lop el amerikai üzleti partnereitől, köztük például a német T-Mobile amerikai leányvállalatától. A lap konkrétan a T-Mobile okostelefonjainak tesztelésére használt technológiának az ellopását említette. A nyomozás a lap szerint részben egy polgári peres eljárásnak köszönhetően indult meg: az északnyugati Seattle városában egy esküdtszék felelősnek találta a Huaweit a T-Mobile egyik üzeme robottechnológiájának eltulajdonításában. Sem az amerikai igazságügyi minisztérium, sem a Huawei szóvivője nem kommentálta a Wall Street Journal értesüléseit.
A Huawei a világ legnagyobb telekommunikációs berendezéseket gyártó cége, és a világon a második legnagyobb okostelefon-gyártó. Tevékenységét az Egyesült Államokban régóta behatóan vizsgálják, és az amerikai kormány hatékony lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza a Huawei-berendezések rácsatlakozását a nagy amerikai hálózatokra. Washington – más országokhoz hasonlóan – attól tart, hogy a Huawei berendezéseivel a kínai hatóságok kémkednek. A Washington Free Beacon című konzervatív portál szerdán írt hosszas elemzést arról, hogy az amerikai hírszerzés szerint a Huaweinek szoros kapcsolatai vannak a Kínai Kommunista Párttal és a kínai polgári és katonai hírszerző szervekkel. A hét elején sencseni keltezésű tudósításában a brit Financial Times című lap arról számolt be, hogy Zsen Cseng-fej, a cég idős és a nyilvánosság elől elzárkózó alapítója újságírók előtt kijelentette: a vállalat „soha, egyetlen kormánytól sem kapott megkeresést információk átadására”. Majd hozzátette, hogy támogatja a Kínai Kommunista Pártot, de – ahogyan fogalmazott – „nem okoznék kárt egyetlen más országnak sem”.

Sorozatos bírálatok

A Huawei az utóbbi időben Csehországban is kiváltotta a titkosszolgálatok érdeklődését, ahol biztonsági kockázatnak minősítették a kínai cég technológiáit, és ilyen értelemben nyilvánosan figyelmeztetést adtak ki azok használatával kapcsolatban. Milos Zeman cseh államfő csütörtökön bírálta a cseh titkosszolgálati intézmények vezetőségét, szerinte a jelentésük nem hiteles, az ügy nyomán pedig Kína válaszintézkedéseket készíthet elő Csehország ellen. December 7-én Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa is úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak (EU) aggódnia kell a Huawei kínai távközlési óriásvállalat és más kínai technológiai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve. Ezt az állítást a Huawei következetesen visszautasítja. Svéd távközlési szolgáltatók december közepén jelezték, hogy egyikük sem kíván lemondani a kínai Huawei Technologies mobil hálózati berendezéseinek a használatáról a nemrégiben felmerült biztonsági aggodalmak miatt. December 6-án az amerikai hatóságok kérésére Kanadában letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát. Sajtóértesülések szerint a kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe. A letartóztatás heves tiltakozást váltott ki Peking részéről, és megtorlásként őrizetbe vettek Kínában két kanadai állampolgárt. 

2019.01.17 08:42

321,55 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: a svájci frankhoz képest erősödött, de az euróval, a dollárral és a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 321,55 forinton forgott reggel hét órakor, 15 fillérrel emelkedett a közös európai pénz árfolyama a szerda este hét órakor jegyzett 321,40 forinthoz képest. A dollár árfolyama 281,82 forintról 282,37 forintra erősödött, míg a svájci franké 284,83 forintról 284,73 forintra gyengült. A jent 2,5927 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5875 forinttal. Az euró 1,1387 dolláron forgott, 0,09 százalékkal gyengült az árfolyama a szerdai záráshoz képest. A svájci frankhoz képest napi szinten 0,07 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1290 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9916 frankot kértek, 0,16 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,11 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 108,96 jent ért. Az angol font árfolyama 0,08 százalékkal 1,1305 euróra erősödött, illetve 0,05 százalékkal 1,2875 dollárra gyengült.
Szerző
2019.01.17 07:31