Cafetéria - Csak a kiválasztottakkal állt szóba a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.02 08:30
Varga Mihály
Fotó: / Molnár Ádám
A pénzügyminiszter fogadta a Liga Szakszervezetek, illetve a Munkástanácsok elnökét, de a a négy másik szakszervezeti konföderációt elfelejtették meghívni.
Az érdekegyeztetés sajátos módja, ha a kormányoldal kizárólag a „baráti” szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni a cafetéria szabályainak változásáról, illetve a munkavállalókat érintő más kérdésekről – jelentette ki a Népszava kérdésére Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis a hivatalában fogadta Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek, illetve Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét. Kordás álláspontja szerint az ilyen tárgyalásból nem lehetne kirekeszteni a négy másik szakszervezeti konföderációt, valamint a munkaadói oldal képviselőit sem. Varga Mihály az MTI tudósítása szerint közölte: amennyiben a szakszervezetek javaslattal élnek a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására vonatkozóan, a kormány kész megvizsgálni azokat. A tanácskozáson szó esett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is, amelynek kapcsán a miniszter jelezte, hogy az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk. Ennek érdekében a pénzügyminiszter kezdeményezni fogja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mielőbbi összehívását. Ezt Kordás is fontosnak tartja, ám emlékeztetett arra, hogy a kormány a cafetéria rendszerének átalakítása kapcsán korábban semmiféle egyeztetést nem tartott szükségesnek. Így egy már elfogadott törvénymódosítás szerint megszűnt például a lakhatási és a munkába járási, valamint a munkaadók által befizetett nyugdíjpénztári támogatás adómentessége is. Az elnök mellesleg furcsának tartja, hogy éppen most, a november 6-ára meghirdetett szakszervezeti demonstráció előtt áll szóba Varga Mihály az érdekképviseletekkel. Ezt azonban a MASZSZ elnöke szerint elég nehéz a szociális partnerek közötti érdemi egyeztetésnek minősíteni. Kordás elfogadhatatlannak tartja, hogy bárkit kirekesszenek, most pedig ez történt. Egyébként a a cafetéria-juttatásokból a mintegy húszezer cégnél foglalkoztatott nagyjából kétmillió munkavállaló részesül, és a változó szabályok miatt az érintett dolgozók évente átlagosan kilencvenezer forintot is veszíthetnek.
Szerző
2018.11.02 08:30
Frissítve: 2018.11.02 09:56

Zavaros áramszünet-magyarázattal odázta el a hűtő- és mosogépcsere-pályázatot a kormányzat

Publikálás dátuma
2018.11.19 14:09

Fotó: MTI/
Beadási lehetőség helyett áramzavarokkal kapcsolatos, ködös üzenetek fogadták az energiatámogatási honlapon a jelentkezni próbáló közép-magyarországiakat. Szerdán új kör.
Meglepő üzenet fogadta az állami hűtő- és mosógépcsere-támogatást lebonyolító állami NFSI honlapján azokat, akik élni kívántak a közép-magyarországiak – így a fővárosiak – számára eredetileg ma 10 és 14 óra közötti idősávban meghirdetett lehetőséggel. Eszerint a „Mai napon az ELMŰ-ÉMÁSZ karbantartási munkálatai miatt áramszünet lesz, ezért a közép-magyarországi régió lakosai részére a pályázatbeadás egy későbbi időpontban lesz lehetséges. Együttműködésüket köszönjük!” Röviddel 11 óra után az NFSI-t felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) már módosított magyarázattal jelentkezett. Eszerint „Technikai okok miatt megváltozik az Otthon Melege Program utolsó fordulójának időpontja. A közép-magyarországi régióban a korábban tervezett, november 19. 10-14 órai pályázati időpont helyett egy későbbi időpontban pályázhatnak a Budapesten és Pest megyében élők. A változás oka, hogy a közép-magyarországi régióban a mai napon is áramszünettel járó karbantartási munkálatokat végez az ELMŰ-ÉMÁSZ. Így vannak olyan területei a régiónak, ahol az adott időszakban a pályázók nem tudják használni számítógépeiket. A pályázatbeadás ezért egy későbbi időpontban lesz, hogy senkit ne érjen hátrány. A pályázatbenyújtás új időpontja 2018. november 21. 16.30 – 20.30.” Hamar a honlapon közzétett szöveg is hasonlóra változott. Az Elmű-ÉMÁSZ ellátási területén rendszeresen hajt végre karbantartásokat – tájékoztatta az ügy kapcsán lapunkat Boross Norbert szóvivő. Ez rendszerint néhány utcát érint. A mai napon se történt a közép-magyarországi térségben kiemelt, nagyobb területet érintő karbantartás, éppígy jelentős üzemzavarról se értesültek. Kérdésünkre visszaigazolta: november 9-én, amikor az NFSI 10 és 14 óra között Észak-Magyarország lakossága számára biztosította a jelentkezés lehetőségét, az ÉMÁSZ szintén végzett a területen szokásosnak mondható karbantartásokat. Az áramszolgáltató eme munkálatokról az érintett háztartásokat legkésőbb azok megkezdése előtt 15 nappal kiértesíti, így lehetőséget biztosítva a felkészülésre. (Igény esetén térítés ellenében aggregátorokat is rendelkezésre bocsátanak.) Az ügy kapcsán a társaság előzetesen semminemű megkeresést nem kapott az NFSI-től – szögezte le. November 21-én 16 óra 30 perc, vagyis munkaidő után viszont már valóban jóval kevesebb eséllyel zajlanak a társaság ellátási területén előre ütemezett karbantartási műveletek – valószínűsítette Boross Norbert. A helyzet jelenleg teljesen érthetetlen. Míg az első közleményből arra lehetett következtetni, hogy az áramkarbantartás magát az NFSI-t (ügyvitelét, szerverei működését) akadályozza, a második szerint már azért aggódnak, mert az érintett térség hárommillió lakosából néhány száznál – előre ismert módon – nincs áram. (Ebből a szempontból az NFSI eredeti közleményéből az a téves következtetés is levonható lenne, hogy karbantartás miatt az egész térség sötétségbe borult, ami szintén nem felel meg a valóságnak.) A pályázatbeadási honlapon cikkünk írásakor csak a közlemény volt olvasható, se továbblépési lehetőséget, se elérhetőségeket, se pályázati dokumentumokat nem kínálnak fel. Kísérleteinkre a Google memóriából kibányászott, eredeti honlapon szereplő hat ügyfélszolgálati telefonszám mindegyike foglaltat jelzett. Azóta eme adatokat visszahelyezték a kezdőlapra. Feszítő kérdés, hogy vajon hány lehetséges jelentkező szenvedett tényleges hátrányt az - előre tudható - áramszünet miatt ahhoz a kárhoz képest, ami a váratlan lépéssel a beadást tervezőket érte.    Tisztázó jellegű kérdéseinkkel írásban kerestük úgy az NFSI-t, mint az ITM-et; esetleges válaszukról szintén tájékoztatjuk olvasóinkat. Mindazonáltal az eddigi jelekből erőteljesen valószínűsíthető, hogy a kiírt magyarázat nem fedi a halasztás valós okait. Így az pusztán az Orbán-kabinet egy újabb kommunikációs kamuja. Nem ez az első eset, hogy Fidesz-KDNP-kormányzás alatt az energiatámogatási rendszer összeomlik. 2014 októberében a kazán-, nyílászáró- és hűtőcsere-pályázat se indult el az ígért időpontban . Akkori – valósnak bizonyult – hivatkozásuk szerint informatikai rendszerük nem bírt a jelentkezők rohamával. Kétségtelen: szakértők szerint a térségenként felkínált néhány százmillió forint támogatási keret rendkívül lényegében csak jelzésértékű a lakosság tényleges igényeihez képest. Ennek nyomán a biztosított összeget rendszerint néhány óra alatt lejegyzik. Nagy valószínűséggel a szerverösszeomlásokra vezethető vissza az az akkor született döntés is, hogy az egész ország helyett térségenként nyitják meg az online lehetőséget. (Azt viszont, hogy a beadási ablak az érdeklődők számára tényleg csak néhány órán át áll nyitva, most szentesítették először.) Bár akkor felelősöket nem neveztek meg – a galibát sokak egy fontos pozícióba ültetett rokon rossz döntéseire vezették vissza -, a lebonyolítást az állami ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-től az e célra alapított állami NFSI vette át. Az elmúlt évek során a pályáztatás ebből a szempontból - egy 2015-ös "hálózati üzemzavart leszámítva - nyugodt mederben zajlott. (Szakértők szerint nagy számú, egyidejű online megkeresés kezelése az informatika világában régóta megoldott.) Míg a jelentkezési ablakot korábban hajnali 0 órától nyitották meg, két éve átálltak a reggel 8-ra. Az értelemszerűen ekkor induló áramhálózati karbantartások mindeddig mégse merültek fel a pályáztatást akadályozó tényezőként. Az Orbán-kormány parlamenti választások utáni átszabása jelentős törést hozott a tavalyra egyre inkább felfutó, vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági támogatások terén. Így az új fenntarthatósági államtitkár, Weingartner Balázs csak október közepén hirdette meg a tavalyi háztartásinagygépcsere-pályázat folytatását, vagyis a keret kétmilliárd forintos feltöltését. Eszerint az állam a listából kiválasztott hűtő, fagyasztó vagy mosógép árából annak energiahatékonysági mutatói alapján 25-45 ezer forintot térít meg. A jelentkezéseket a hét térség érdeklődői szokás szerint november 5-től mostanáig más-más napokon adhatták fel, rendre 10 és 14 óra között. A messze legnagyobbnak számító, ezúttal összesen 612 millió forintra érdemesült közép-magyarországi térséget ezúttal utolsóra hagyták. A korábban illetékes nemzeti fejlesztési tárcától eltérően az ITM mindeddig nem adott ki közleményt a jelentkezők térségenkénti számáról és a beadott igényekről.
2018.11.19 14:09
Frissítve: 2018.11.19 15:35

A borzasztó drága Budapest miatt egyre jobb biznisz az agglomerációban is lakást kiadni

Publikálás dátuma
2018.11.19 13:24
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
Még mindig olcsóbban lehet lakást vagy házat bérelni a fővárosi agglomerációban, mint a belső kerületekben, ám a különbség egyre csökken.
Többnyire még mindig jobb feltételekkel lehet lakást vagy házat bérelni az agglomerációban: a fővároshoz közeli településeken a budapesti Belvároshoz képest átlagosan 70-80, a külső kerületekhez viszonyítva 20-30 százalékkal kerül kevesebbe a lakásbérlet.  A főváros külső budai és pesti körzeteiben, illetve a szomszédos agglomerációs városokban található kiadó családi házak esetében viszont már kisebb a különbség a bérleti díjakban, mint a lakásoknál – derül ki az az Otthontérkép.hu elemzéséből, amely 15 agglomerációs település kiadó ingatlanait vizsgálta. Ennek oka, hogy a cégek egyre nagyobb arányban keresik ezeket a házakat cégközpont céljából vagy vezetőik számára. Az agglomerációs bérleti piacon egyébként növekszik a kereslet, mivel egyre többen költöznek oda. A KSH november elején közzé tett jelentése szerint Pest megye vándorlási egyenlege - a 2000-es évek elején és közepén tapasztalt nagy költözési hullám 2010 körüli lassulását követően - ismét meredeken emelkedik, azaz folyamatosan híznak az agglomerációs települések.  Budapesten már elviselhetetlenül magasak az árak és nagy a zsúfotság, ezért egyre erősödik a fővárosból való kivándorlás. A keleti-délkeleti országrészekből pedig azért érkeznek egyre többen a főváros környéki településekre, mert ott sokkal jobbak a munkalehetőségek, mint a hátrahagyott országrészekben. A bérleti kínálat azonban nem tart lépést ezzel a népességszámnövekedéssel: a viszonylag kevés lakás gyorsan elkel, főképp, ha jó a közlekedés az általában fővárosi munkahelyhez – mutatott rá Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. Hozzátette: a jövőben az agglomerációs bérleti piac további aktivizálódása várható. Felgyorsulhat ugyanis a kisebb, 4-8 lakásos társasházak bérbeadási célú építése, valamint egyes új lakóparkokban a családi házak megjelenése a kínált bérlemények között. Egy-két településen - például Gyálon vagy Vecsésen - már kialakítottak olyan épületeket, ahol kifejezetten átmeneti bérleményeket kínálnak jó felszereltséggel. A folyamatos betelepülés miatt Szigetszentmiklóson és Dunakeszin is várható hasonló. A portál kutatása alapján egyébként az elmúlt három évben  a legtöbb kiadó lakást vagy házat a nyugati és délnyugati agglomerációs városokban jegyezték fel. Érd, Budaörs vezeti a sort, ezekben a városokban eleve fejlettebb ez a piac, mint más fővárosközeli településeken. Mivel viszonylag nagy a választék, az árak ezeken a településeken már kissé csökkentek is az elmúlt három évben. A vizsgált időszakban leggyorsabban Gyálon nőttek a bérleti díjak: csaknem kétszer annyit kérnek egy átlagos méretű házért, mint 2016 elején, körülbelül 140-160 ezer forintot havonta. Ami pedig a bérlőket illeti: sokan keresik a 40-50 négyzetméteres lakásokat, valamint a 200 négyzetméternél nagyobb házakat, házrészeket. A nagyobb területű ingatlanokat többgyerekes vagy összeköltöző családok, valamint vállalkozások szemelik ki.        
Szerző
2018.11.19 13:24