Az érdekegyeztetés sajátos módja, ha a kormányoldal kizárólag a „baráti” szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni a cafetéria szabályainak változásáról, illetve a munkavállalókat érintő más kérdésekről – jelentette ki a Népszava kérdésére Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis a hivatalában fogadta Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek, illetve Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét. Kordás álláspontja szerint az ilyen tárgyalásból nem lehetne kirekeszteni a négy másik szakszervezeti konföderációt, valamint a munkaadói oldal képviselőit sem.
Varga Mihály az MTI tudósítása szerint közölte: amennyiben a szakszervezetek javaslattal élnek a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására vonatkozóan, a kormány kész megvizsgálni azokat. A tanácskozáson szó esett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is, amelynek kapcsán a miniszter jelezte, hogy az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk. Ennek érdekében a pénzügyminiszter kezdeményezni fogja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mielőbbi összehívását.
Ezt Kordás is fontosnak tartja, ám emlékeztetett arra, hogy a kormány a cafetéria rendszerének átalakítása kapcsán korábban semmiféle egyeztetést nem tartott szükségesnek. Így egy már elfogadott törvénymódosítás szerint megszűnt például a lakhatási és a munkába járási, valamint a munkaadók által befizetett nyugdíjpénztári támogatás adómentessége is.
Az elnök mellesleg furcsának tartja, hogy éppen most, a november 6-ára meghirdetett szakszervezeti demonstráció előtt áll szóba Varga Mihály az érdekképviseletekkel. Ezt azonban a MASZSZ elnöke szerint elég nehéz a szociális partnerek közötti érdemi egyeztetésnek minősíteni. Kordás elfogadhatatlannak tartja, hogy bárkit kirekesszenek, most pedig ez történt. Egyébként a a cafetéria-juttatásokból a mintegy húszezer cégnél foglalkoztatott nagyjából kétmillió munkavállaló részesül, és a változó szabályok miatt az érintett dolgozók évente átlagosan kilencvenezer forintot is veszíthetnek.
