Nem engednek a lengyelek a 743 milliárd eurós német jóvátételből

Konfliktusos témák – így például a lengyelek világháborús jóvátételi igényei – uralták pénteken az immár 15. alkalommal megtartott lengyel-német kormányközi konzultációt. De napirendre került az orosz földgáz és a 7. cikk szerinti uniós eljárás is.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök ugyan kitüntetett szívélyességgel fogadta a Kijevből Varsóba érkező Angela Merkel kancellárt, de nem hagyott kétséget afelől, hogy lengyel részről továbbra is napirenden tartják a második világháború után szerintük még mindig nyitva maradt jóvátételi kérdést, és 743 milliárd eurót követelnek a német kormánytól a lengyel állampolgárok elpusztításáért, az anyagi javakban okozott károkért. Német álláspont szerint a követelésnek nincs jogalapja.

Egy másik vitatémát a tervezett Északi Áramlat 2 elnevezésű gázvezeték adja, amelyet a tenger mélyén fektetnének le, és azon keresztül orosz földgázt juttatnának Németországba. Lengyelország mellett Ukrajna is erőteljesen bírálja ezt a német-orosz ügyletet, mondván, az túlságosan függővé teszi Európát az orosz energiaszolgáltatási hajlandóságtól. Az ukránoknak emellett pénzügyi szempontból is húsbavágó problémáról van szó: az Ukrajnát elkerülő csővezeték jelentős gáztranzitbevételtől fosztaná meg az állandóan pénzzavarban levő Kijevet.

A mérleg másik serpenyőjében találhatók azok az ellenérzések, amelyeket Berlinben keltett a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának, a PiS-nek, illetve a PiS által uralt kőkonzervatív lengyel kormánynak az erőszakos hatalomgyakorlása, a bírák kényszernyugdíjazása, illetve több más, a jogállamiságot sértő lépés. Az Európai Bizottság az uniós alapszerződés 7. cikke alapján az EU alapértékeinek veszélyeztetettsége miatt eljárást is indított a lengyel kormány ellen.

A német kormány azt is helyteleníti, hogy a lengyel vezetés – miként a magyar is – teljes mértékben elzárkózik az Európába érkezett menekültek akár csak jelképes mértékű befogadásától, a tehermegosztás és szolidaritás ezen formájától.

Angela Merkel ragaszkodott ahhoz, hogy a lengyel-német kormányközi konzultáció mellett varsói tartózkodását felhasználja két jobbközép irányzatú – vagyis saját pártjához, a CDU-hoz eszmeileg közel álló – lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform, illetve a Lengyel Néppárt vezetőivel való találkozóra. Varsó előtt a német kancellár az ukrán fővárosban tett rövid látogatást. Ott közölte, hogy Németország támogatja az Oroszországgal szembeni európai uniós gazdasági szankciók meghosszabbítását.

„Mindig is azt mondtuk, hogy a szankciók összefüggnek a minszki megállapodások teljesítésével. Ha lesz valamilyen előrehaladás, akkor lehet beszélni bizonyos mérséklésről. Jelenleg viszont az látszik, hogy a minszki megállapodások nem teljesülnek, ezért Németország a szankciók folytatása mellett van” – szögezte le Angela Merkel. Hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az ENSZ békefenntartó missziót küldjön a kelet-ukrajnai Donyec-medencébe, ahol az oroszpárti szakadárok néznek farkasszemet az ukrán hadsereggel.

Az Európai Unió a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai agresszív orosz fellépés miatt vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben.