Kormányalakítási svédcsavar

Publikálás dátuma
2018.11.07 11:30
A svéd demokraták kormányalakítását a Svéd Demokraták szélsőséges párt előretörése nehezíti
Fotó: AFP/ FREDRIK PERSSON/SCANPIX SWEDEN
Jövő héten szavaz a stockholmi parlament az új miniszterelnök személyéről. Igencsak kétes a voksolás végkimenetele.
Svédországban általában hamar dűlőre jutnak a pártok az egyes választások után az új kormány megalakításáról. A „belga modell”, amikor erre éveket kell várni, mindez idáig nem fenyegetett. A szeptember 9-én megrendezett voksolást követően azonban olyan erőviszonyok alakultak ki, amelynek nyomán képtelenség stabil kabinetet életre hívni. Sem a bal-, sem a jobboldali blokk nem tett szert abszolút többségre, a jobboldali radikális Svéd Demokraták annyival növelték támogatottságukat (4,7 százalékkal, összesen 62 mandátumot szerezve a 349 tagú törvényhozásban), hogy politikai patthelyzetet idéztek elő. Azóta két kísérlet történt a kormányalakításra. Először a jobbközép Mérsékelt pártot irányító Ulf Kristersson próbálkozott meg a lehetetlennel. Tőle nem állna távol az a megoldás sem, hogy megállapodjék a Svéd Demokratákkal arról: a populisták kívülről támogassák a kabinetet, a liberális Centrumpárt és a Zöldek azonban hallani sem akartak semmiféle, a szélsőségesekkel való együttműködésről. Kristerssonnak vissza is kellett adnia a kormányalakítási megbízást. Ezután Stefan Löfven, hivatalban lévő szociáldemokrata miniszterelnök tehetett kísérletet az új kabinet létrehozására. A különbség mindössze annyi volt az előző próbálkozáshoz képest, hogy ez esetben fel sem merült a populistákkal való együttműködés lehetősége, ő a liberálisok felé akart nyitni. A bal- és a jobboldali blokk azonban annyira egységes, hogy semmiféle átjárás sincs közöttük, így Löfven sem tudott élni a lehetőséggel. Hétfőn aztán új fordulat történt, az azonban nem világos, hogy ez miért hozna bármilyen kedvező változást. Andreas Norlen, a svéd parlament elnöke bejelentette, ismételten Ulf Kristerssont jelöli ki kormányalakításra. A formális megbízás jövő hétfőn, november 12-én történik majd meg, az új miniszterelnökről való szavazást pedig két nappal később, szerdán tartják meg. Norlen az egyes politikai erők között próbált meg közvetíteni. Kristersson azt közölte, elfogadja a megbízást, s „minden körülmények között” vállalja a bizalmi szavazást a parlamentben, ami arra utal, ő maga sincs meggyőződve a sikerről. Nincs előírt időkorlátja annak, meddig tarthatnak az új kormányról való tárgyalások, gyors siker azonban biztosan nem kecsegtet, hiszen a Svéd Demokratákhoz fűződő viszony különböző megítélése miatt a jobboldali blokk sem egységes. Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője szerint fel kell gyorsítani a kormányalakítási tárgyalásokat, ő ugyanis nyilvánvalóan abban érdekelt, hogy előrehozott választásokat írjanak ki. Felmérések tanúsága szerint ugyanis pártja a választás óta eltelt két hónap alatt is tovább erősödött, 19 százalékon áll, sőt olyan felmérés is megjelent, amelyben már 20 százalék fölé került, megelőzve a Mérsékelt pártot. Szeptember elején még 17,53 százalékot szereztek Akessonék. A svéd sajtóban előzőleg felröppent a lehetősége annak, hogy Kristersson és Löfven hiábavaló próbálkozásai után a parlament elnöke a Centrumpárt vezetőjét, Annie Loofot bízza meg a kabinet életre hívásával. Norlen elmondta, ennek a lehetőségét is számba vette, ám a szintén a jobboldali tömbhöz tartozó kereszténydemokraták ezt hevesen ellenezték. Loof az Instagramon fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy nem kapta meg az esélyt. Ugyanakkor hozzátette, „természetesen a jövőben is kész vagyok aktív és konstruktív szerepet játszani azért, hogy az országnak stabil kormánya legyen”.
Frissítve: 2018.11.07 11:30

Véres merénylet a hollandiai Utrechtben (videó)

Publikálás dátuma
2019.03.18 14:21

Fotó: AFP/ RICARDO SMIT
Egy fegyveres kezdett lövöldözni hétfőn délelőtt, 10 óra 45 perckor a hollandiai Utrecht egyik villamosán, az Október 21. nevű állomásnál, amely a város külső kerületében található. Egy ember meghalt, kilencen megsérültek. A villamos ablaküvegei szilánkosra törtek. Az illető ezután egy feltehetően vörös színű Renault Clio gépkocsival menekült el a helyszínről. Ezt követően a rendőrség leállította a villamosközlekedést a városban, az iskolákat, pályaudvarokat, metróállomásokat, a mecseteket pedig evakuálta és lezárta. Szigorították a biztonsági intézkedéseket az ország repülőterein is. A rendőrség azt közölte, „nem zárható ki”, hogy terrorakció történt. Az utrechti, később pedig a rotterdami rendőrség (mintegy 40 kilométer választja el a kélt várost), figyelmeztetést adott ki a Twitteren. Később rendőrségi helikopterek jelentek meg a helyszín felett. A terrorellenes egységek is megjelentek – közölte az RTV Utrecht regionális televízió.
Az egyik szemtanú, Jimmy De Koster a De Telegraaf című lapnak elmondta: a téren épp a gyalogos jelzőlámpánál állt, amikor egy a földön fekvő nőre lett figyelmes. „Szerintem 20 és 35 év közötti lehetett. Azt kiabálta, »Nem csináltam semmit«”. Ezután hárman-négyen siettek felé, hogy biztonságba helyezzék, de a fegyveres ismét tüzet nyitott rá. A rendőrségnek nem tudta megmondani, hogy a lövöldöző egyedül hajtotta-e végre tettét, vagy koordinált terrortámadásról volt szó. Egy másik férfi arról számolt be, hogy egy vérző nőt vitt el a helyszínről, amikor a rendőrök megérkeztek, már nem volt eszméleténél. Mark Rutte holland kormányfő megszakította a kormány ülését, mint mondta, megdöbbentették a történések, s válságülést hívott össze. Hozzátette, rendkívül aggasztóak a fejlemények, s megerősítették a hágai intézmények védelmét is. Elítélte a merényletet Jan van Zanen, Utrecht polgármestere. Mint fogalmazott, együtt érez az áldozatokkal. Kifejtette, folyamatos kapcsolatban áll a rendőrséggel és az ügyészséggel. Pieter-Jaap Aalbersberg, az utrechti rendőrség terrorellenes egységeinek koordinátora azt közölte, mindent elkövetnek a tettes kézre kerítéséért. Mint mondta, nem kizárt, hogy nem magányos merénylőről volt szó, s tettestársai is voltak.

Az egyik legbékésebb város

Abból a szempontból hasonló a múlt heti christchurchi terrorakció az utrechtihez, hogy két rendkívül békés városról van szó, ahol senki sem számított hasonló lövöldözésre. A festői szépségű Utrecht igazi ékszerdoboz, csatornák szelik át, állandó lakosainak száma 350 ezer. Hollandia negyedik legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam és Hága után. Ugyanakkor jóval kevesebb itt a turista, mint Amszterdamban. A város a 8. század óta vallási központ szerepét töltötte be. Ma az utrechti érsek, a legfontosabb holland római katolikus vezető székhelye. Utrecht egyben az ókatolikus egyház központja és holland protestáns egyház hivatalainak székhelye is. Hollandia legnagyobb egyeteme, az Utrechti Egyetem mellett a város több más felsőoktatási intézménynek is otthont ad. Mintegy 70 ezer diák tanul Utrechtben. Az országon belüli központi helyzetének köszönhetően fontos vasúti és közúti csomópont. Kulturális rendezvények számát tekintve a második helyet foglalja el Hollandiában, Amszterdam után – írja a Wikipédia.

Vadászgépeket ad el Egyiptomnak Oroszország

Publikálás dátuma
2019.03.18 12:53
Egy Szu 35-ös, ilyen gépeket vásárol Moszkvától Kairó is
Fotó: Vitalij Ankov
Szu 35-ösökkel erősítik az enélkül is impozáns egyiptomi légierőt. A bevásárlás nem fog tetszeni az orosz fegyvereladást korlátozni próbáló Egyesült Államoknak.
Oroszország mintegy 2 milliárd dollárért húsznál több Szu-35-ös típusú multifunkcionális nehéz harci gépet ad el Egyiptomnak - közölte hétfőn a Kommerszant című orosz gazdasági napilap. A légi harc eszközeivel felszerelt repülők egyiptomi megvásárlásáról a lap szerint 2018-ban állapodtak meg, a szállítás a tervek szerint már 2020-2021-ben megkezdődik. A Kommerszant forrásai szerint a megrendelés lehetővé teszi a gyártó kapacitások több évi teljes leterhelését Komszomolszk-na-Amúrban. Az orosz légierő, amely idén és jövőre mintegy húsz Szu-35-öst kap, a lap szerint eddig tíz ilyen gépet állított hadrendbe - írja az MTI.
Az amerikai kormányzat szeptemberben büntetőintézkedéssel sújtotta a védelmi technológiák beszerzésével foglalkozó Equipment Development Department (EDD) kínai hadiipari ügynökséget, amely Szu-35-ös vadászbombázókat és Sz-400-as légvédelmi rendszerhez tartozó felszereléseket vásárolt az orosz állami Roszoboronekszport vállalattól, megsértve ezzel a 2017 végén Oroszország ellen hozott amerikai korlátozásokat.  Washington akkor első ízben léptetett életbe szankciókat Oroszországtól fegyvert vásárló külföldi vállalat ellen.