Kormányalakítási svédcsavar

Publikálás dátuma
2018.11.07 11:30
A svéd demokraták kormányalakítását a Svéd Demokraták szélsőséges párt előretörése nehezíti
Fotó: AFP/ FREDRIK PERSSON/SCANPIX SWEDEN
Jövő héten szavaz a stockholmi parlament az új miniszterelnök személyéről. Igencsak kétes a voksolás végkimenetele.
Svédországban általában hamar dűlőre jutnak a pártok az egyes választások után az új kormány megalakításáról. A „belga modell”, amikor erre éveket kell várni, mindez idáig nem fenyegetett. A szeptember 9-én megrendezett voksolást követően azonban olyan erőviszonyok alakultak ki, amelynek nyomán képtelenség stabil kabinetet életre hívni. Sem a bal-, sem a jobboldali blokk nem tett szert abszolút többségre, a jobboldali radikális Svéd Demokraták annyival növelték támogatottságukat (4,7 százalékkal, összesen 62 mandátumot szerezve a 349 tagú törvényhozásban), hogy politikai patthelyzetet idéztek elő. Azóta két kísérlet történt a kormányalakításra. Először a jobbközép Mérsékelt pártot irányító Ulf Kristersson próbálkozott meg a lehetetlennel. Tőle nem állna távol az a megoldás sem, hogy megállapodjék a Svéd Demokratákkal arról: a populisták kívülről támogassák a kabinetet, a liberális Centrumpárt és a Zöldek azonban hallani sem akartak semmiféle, a szélsőségesekkel való együttműködésről. Kristerssonnak vissza is kellett adnia a kormányalakítási megbízást. Ezután Stefan Löfven, hivatalban lévő szociáldemokrata miniszterelnök tehetett kísérletet az új kabinet létrehozására. A különbség mindössze annyi volt az előző próbálkozáshoz képest, hogy ez esetben fel sem merült a populistákkal való együttműködés lehetősége, ő a liberálisok felé akart nyitni. A bal- és a jobboldali blokk azonban annyira egységes, hogy semmiféle átjárás sincs közöttük, így Löfven sem tudott élni a lehetőséggel. Hétfőn aztán új fordulat történt, az azonban nem világos, hogy ez miért hozna bármilyen kedvező változást. Andreas Norlen, a svéd parlament elnöke bejelentette, ismételten Ulf Kristerssont jelöli ki kormányalakításra. A formális megbízás jövő hétfőn, november 12-én történik majd meg, az új miniszterelnökről való szavazást pedig két nappal később, szerdán tartják meg. Norlen az egyes politikai erők között próbált meg közvetíteni. Kristersson azt közölte, elfogadja a megbízást, s „minden körülmények között” vállalja a bizalmi szavazást a parlamentben, ami arra utal, ő maga sincs meggyőződve a sikerről. Nincs előírt időkorlátja annak, meddig tarthatnak az új kormányról való tárgyalások, gyors siker azonban biztosan nem kecsegtet, hiszen a Svéd Demokratákhoz fűződő viszony különböző megítélése miatt a jobboldali blokk sem egységes. Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője szerint fel kell gyorsítani a kormányalakítási tárgyalásokat, ő ugyanis nyilvánvalóan abban érdekelt, hogy előrehozott választásokat írjanak ki. Felmérések tanúsága szerint ugyanis pártja a választás óta eltelt két hónap alatt is tovább erősödött, 19 százalékon áll, sőt olyan felmérés is megjelent, amelyben már 20 százalék fölé került, megelőzve a Mérsékelt pártot. Szeptember elején még 17,53 százalékot szereztek Akessonék. A svéd sajtóban előzőleg felröppent a lehetősége annak, hogy Kristersson és Löfven hiábavaló próbálkozásai után a parlament elnöke a Centrumpárt vezetőjét, Annie Loofot bízza meg a kabinet életre hívásával. Norlen elmondta, ennek a lehetőségét is számba vette, ám a szintén a jobboldali tömbhöz tartozó kereszténydemokraták ezt hevesen ellenezték. Loof az Instagramon fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy nem kapta meg az esélyt. Ugyanakkor hozzátette, „természetesen a jövőben is kész vagyok aktív és konstruktív szerepet játszani azért, hogy az országnak stabil kormánya legyen”.
2018.11.07 11:30
Frissítve: 2018.11.07 11:30

Letartóztattak egy iráni tévés műsorvezetőt az Egyesült Államokban

Publikálás dátuma
2019.01.17 06:32
Fotó: Facebook
Fotó: /
Letartóztatták az angol nyelven sugárzó iráni állami Press TV egyik műsorvezetőjét az Egyesült Államokban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai.
Marzieh Hashemi újságírónőt a Missouri állambeli St. Louis városban tartóztatták le még vasárnap, de az ügy csak szerdán került nyilvánosságra. Éppen a Black Lives Matter (a Feketék Élete is Értékes) nevű afroamerikai mozgalomról készülő dokumentumfilmjéhez forgatott. Előtte a louisianai New Orleansban járt családlátogatáson. Az FBI e-mailben azt válaszolta az ügyben érdeklődő AP hírügynökség munkatársainak, hogy nem akarja őket tájékoztatni Melanie Franklin ügyéről. Marzieh Hashemi ugyanis ezen a néven született New Orleansban, és 25 éve dolgozik az iráni állami televíziónak. Ideje felét Iránban, felét pedig Coloradóban tölti, ahol a gyermekei is élnek. Egyik fia, Hossein Hashemi elmondta amerikai újságíróknak, hogy édesanyját akkor tartóztatták le, amikor St. Louisban fel akart szállni egy Denverbe induló repülőgépre. Az FBI Washingtonba vitte, ott tartják őrizetben.  "Még mindig nem tudjuk, mi történt" - mondta Hossein Hashemi, hozzátéve, hogy tudomása szerint édesanyjának nincs köze semmilyen bűncselekményhez, és mindenképpen együtt akar működni az FBI munkatársaival. Azt is elmondta, hogy ő és testvérei büntetés terhe melletti idézést kaptak az egyik denveri vádesküdtszéktől. A Press TV Teheránban sajtókonferenciát tartott, amelyen Paiman Dzsebeli, a televízió helyettes vezetője bejelentette: minden jogi eszközt igénybe vesznek munkatársuk védelmében. A televízió megszólaltatta Bahran Ghaszemit, az iráni külügyminisztérium szóvivőjét, aki arról beszélt, hogy a letartóztatás jól érzékelteti a Trump-kormányzat "rasszista és apartheid-politikáját". A szóvivő hozzátette: "reméljük, hogy ezt az ártatlan embert feltételek nélkül szabadlábra helyezik". A letartóztatott nő amerikai állampolgár. Újságírást tanult a louisianai állami egyetemen Baton Rouge-ban (a déli állam fővárosában), majd 1982-ben, miután 22 évesen megismerkedett Hossein Hashemivel, egy Denverben tanuló iráni diákkal, áttért a muszlim hitre. Összeházasodott a férfival, két fiuk és egy lányuk született, de Marzieh - Melanie Franklin - azóta megözvegyült. Az ügyről megjelent első amerikai kommentárok emlékeztetnek arra, hogy Teherán a múlt héten erősítette meg: fogva tartja Michael R. White veterán amerikai tengerészgyalogost. 
Szerző
2019.01.17 06:32

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32