Kormányalakítási svédcsavar

Publikálás dátuma
2018.11.07 11:30
A svéd demokraták kormányalakítását a Svéd Demokraták szélsőséges párt előretörése nehezíti
Fotó: AFP/ FREDRIK PERSSON/SCANPIX SWEDEN
Jövő héten szavaz a stockholmi parlament az új miniszterelnök személyéről. Igencsak kétes a voksolás végkimenetele.
Svédországban általában hamar dűlőre jutnak a pártok az egyes választások után az új kormány megalakításáról. A „belga modell”, amikor erre éveket kell várni, mindez idáig nem fenyegetett. A szeptember 9-én megrendezett voksolást követően azonban olyan erőviszonyok alakultak ki, amelynek nyomán képtelenség stabil kabinetet életre hívni. Sem a bal-, sem a jobboldali blokk nem tett szert abszolút többségre, a jobboldali radikális Svéd Demokraták annyival növelték támogatottságukat (4,7 százalékkal, összesen 62 mandátumot szerezve a 349 tagú törvényhozásban), hogy politikai patthelyzetet idéztek elő. Azóta két kísérlet történt a kormányalakításra. Először a jobbközép Mérsékelt pártot irányító Ulf Kristersson próbálkozott meg a lehetetlennel. Tőle nem állna távol az a megoldás sem, hogy megállapodjék a Svéd Demokratákkal arról: a populisták kívülről támogassák a kabinetet, a liberális Centrumpárt és a Zöldek azonban hallani sem akartak semmiféle, a szélsőségesekkel való együttműködésről. Kristerssonnak vissza is kellett adnia a kormányalakítási megbízást. Ezután Stefan Löfven, hivatalban lévő szociáldemokrata miniszterelnök tehetett kísérletet az új kabinet létrehozására. A különbség mindössze annyi volt az előző próbálkozáshoz képest, hogy ez esetben fel sem merült a populistákkal való együttműködés lehetősége, ő a liberálisok felé akart nyitni. A bal- és a jobboldali blokk azonban annyira egységes, hogy semmiféle átjárás sincs közöttük, így Löfven sem tudott élni a lehetőséggel. Hétfőn aztán új fordulat történt, az azonban nem világos, hogy ez miért hozna bármilyen kedvező változást. Andreas Norlen, a svéd parlament elnöke bejelentette, ismételten Ulf Kristerssont jelöli ki kormányalakításra. A formális megbízás jövő hétfőn, november 12-én történik majd meg, az új miniszterelnökről való szavazást pedig két nappal később, szerdán tartják meg. Norlen az egyes politikai erők között próbált meg közvetíteni. Kristersson azt közölte, elfogadja a megbízást, s „minden körülmények között” vállalja a bizalmi szavazást a parlamentben, ami arra utal, ő maga sincs meggyőződve a sikerről. Nincs előírt időkorlátja annak, meddig tarthatnak az új kormányról való tárgyalások, gyors siker azonban biztosan nem kecsegtet, hiszen a Svéd Demokratákhoz fűződő viszony különböző megítélése miatt a jobboldali blokk sem egységes. Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője szerint fel kell gyorsítani a kormányalakítási tárgyalásokat, ő ugyanis nyilvánvalóan abban érdekelt, hogy előrehozott választásokat írjanak ki. Felmérések tanúsága szerint ugyanis pártja a választás óta eltelt két hónap alatt is tovább erősödött, 19 százalékon áll, sőt olyan felmérés is megjelent, amelyben már 20 százalék fölé került, megelőzve a Mérsékelt pártot. Szeptember elején még 17,53 százalékot szereztek Akessonék. A svéd sajtóban előzőleg felröppent a lehetősége annak, hogy Kristersson és Löfven hiábavaló próbálkozásai után a parlament elnöke a Centrumpárt vezetőjét, Annie Loofot bízza meg a kabinet életre hívásával. Norlen elmondta, ennek a lehetőségét is számba vette, ám a szintén a jobboldali tömbhöz tartozó kereszténydemokraták ezt hevesen ellenezték. Loof az Instagramon fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy nem kapta meg az esélyt. Ugyanakkor hozzátette, „természetesen a jövőben is kész vagyok aktív és konstruktív szerepet játszani azért, hogy az országnak stabil kormánya legyen”.
2018.11.07 11:30
Frissítve: 2018.11.07 11:30

Hasogdzsi-ügy – Németország belépési tilalmat rendel el szaúdiakkal szemben

Publikálás dátuma
2018.11.19 13:14
Heiko Maas német külügyminiszter
Fotó: AFP/ Frank Augstein
„Még mindig több a kérdés, mint a válasz” – hangsúlyozta a német külügyminiszter.
Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt – jelentette be Heiko Maas német külügyminiszter Brüsszelben. Az MTI összefoglalója szerint a miniszter a német adatvédelmi szabályok miatt nem közölte az érintettek nevét a sajtótájékoztatón, mindössze annyit mondott, hogy jelentős szerepük lehetett a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán október elején végrehajtott gyilkosságban. Rámutatott, hogy a Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztetett büntetőintézkedések nyomán ezen személyek nem léphetnek be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
„Akárcsak korábban, még mindig több a kérdés, mint a válasz a bűncselekmény körülményeivel és azzal kapcsolatban, hogy kik állhatnak mögötte”
– fogalmazott.
Berlin előző héten „hatékony és átlátható” vizsgálatot sürgetett az ügyben, miután Szaúd-Arábiában vádat emeltek tucatnyi ember ellen, viszont semmilyen módon nem találták felelősnek Mohamed bin Szalmán trónörököst, pedig sajtóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint is ő rendelte el a gyilkosságot. Az Egyesült Államokban élő Dzsamál Hasogdzsit október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. A török hatóságok szerint az újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson.
Szerző
2018.11.19 13:14
Frissítve: 2018.11.19 13:14

Iain Lindsay: Maradhatnak az Egyesült Királyságban élő magyarok

Publikálás dátuma
2018.11.19 12:40

Fotó: / Szalmás Péter
„2020 végéig minden magyar és más uniós állampolgárnak biztosítjuk a jogait, és ezeket a jogokat a jövőben is megtartják” – hangsúlyozta.
„Azoknak a magyaroknak, akik jövő március 29-én az Egyesült Királyságban tartózkodnak, nem kell elhagyniuk az országot. Mindössze annyit kérünk a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgároktól, hogy nagyon egyszerűen igényeljenek letelepedési engedélyt”
– mondta Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete az RTL Klub híradójának. Hozzátette: ha egy magyar állampolgár jövő március 29-e és 2020 vége között megy az Egyesült Királyságba, ugyanúgy letelepedési engedélyt kell majd kérnie, és 2020 végén nem kell elhagynia az országot. A javaslat szerint 2020 után is lehet látogatóként utazni az országba, de ezután új bevándorlási szabályok lesznek, amelyek „az emberek tehetségére, képzettségére alapulnak és nem arra, hogy ki honnan érkezik” – tette hozzá.
„Tehát alapvetően 2020 végéig minden magyar és más uniós állampolgárnak biztosítjuk a jogait, és ezeket a jogokat a jövőben is megtartják”
– hangsúlyozta a nagykövet.
Kitért arra is: biztos benne, hogy a magyar kormány méltányos szabályokat alkot majd a jövőben Magyarországra jönni akaró britekre vonatkozóan.    Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a brit parlament nemet mond az egyezségre, közölte: ha elutasítják, akkor nincs megállapodás.
„Őszintén szólva, nem nagyon látom, lehet-e más megoldást találni december és március vége között”
–fogalmazott.
Iain Lindsay hozzátette: ezért érvelt azzal Theresa May, hogy ha nem támogatják ezt a tervezetet, akkor az a forgatókönyv, hogy megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból vagy elmarad a Brexit.

Uniós miniszterek: Nem nyithatók újra a tárgyalások

Nem nyithatók újra a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás tervezetéről, annál jobb kompromisszumot ugyanis nem lehet elérni – jelentette ki az MTI összefoglalója szerint több bennmaradó európai uniós tagállam szakminisztere is Brüsszelben.
„A mostaninál nem lehet jobb egyezséget kötni”
– szögezte le Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter a huszonhetek képviselőinek Brexit-ügyi egyeztetése előtt.
Az ugyancsak a belga fővárosban tartózkodó Peter Altmaier német gazdasági miniszter szintén elvetette a tárgyalások újranyitásának lehetőségét. Ales Chmelar EU-ügyekért felelős cseh államtitkár ennél enyhébben fogalmazott, amikor reményének adott hangot, hogy már nem kell visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője azt mondta,
„bármilyen megállapodás jobb, mint a rendezetlen kiválás”.
Asselborn rámutatott, hogy utóbbi elkerülése mindkét félnek érdeke, a legfőbb vitás kérdésnek számító ír-északír határellenőrzés ügyére nem létezik jobb megoldás. Hozzátette: a brit kormányfőt elismerés illeti, amiért feladta korábbi véleményét, és immár úgy látja, hogy bármilyen egyezség jobb a megállapodás nélküli Brexitnél. Hasonló véleményének adott hangot többek között még Didier Reynders belga és Stef Blok holland külügyminiszter is, és mindketten egy ambiciózus jövőbeli viszony kialakításának szükségességéről beszéltek. Arra a kérdésre, hogy „túléli-e” a megállapodástervezet ezt a hetet, Reynders azt válaszolta, Brüsszelben igen, Londonban nem biztos. Gernot Blümel, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria képviselője hangsúlyozta: a technikai szinten már elfogadott szöveg a lehető legjobb kompromisszum, ezért erősen bízik a megállapodás parlamenti jóváhagyásában. Kiemelte, nem számít a jövő év március 29-re tervezett brit kilépési dátum meghosszabbítására.
„Fájdalmas hét kezdődik az európai politikában. Az asztalon vannak a válási papírok, a végéhez közeledik 45 évnyi bonyolult házasság”
– jelentette ki.
Az Európai Bizottság keddre le akarja zárni a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat véglegesítését, amelyet a kiválási szerződéshez fognak csatolni. A tagállamoknak ezután még lenne 48 órájuk kiértékelni, a vasárnapi rendkívüli Brexit-ügyi uniós csúcstalálkozón pedig ezt is aláírnák a tervek szerint. A tervezetről majd még a brit parlamentnek is szavaznia kell, ennek kimenetele viszont egyelőre közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek.
2018.11.19 12:40
Frissítve: 2018.11.19 12:41