Verhofstadt mozgó plakáttal szól vissza Orbánnak

Publikálás dátuma
2018.11.06. 10:57

Fotó: ALDE Communication
Az üzenetet kedden a brüsszeli EU-negyed döntéshozóihoz próbálja eljuttatni.
„Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét!”

– olvasható a felirat azon a mozgó plakáton, amelyet az Európai Parlament liberális frakciója készíttetett, mintegy válaszul a magyar kormány EU-ellenes kampányaira. A magyar és angol nyelvű posztert egy teherautóra rögzítették, amely kedden a brüsszeli EU-negyed döntéshozóihoz próbálja eljuttatni az üzenetet, mi szerint Orbán Viktornak csak az Unió pénze kell, és nem kér annak értékeiből. A tervek szerint a jármű megáll az Európai Bizottság és az Európai Tanács épülete előtt, felkeresi az Európai Néppárt székházát, a magyar Állandó Képviseletet valamint az Unió soros elnökségét betöltő Ausztria EU-nagykövetségét. Az akció 1500 euróba kerül, meg sem közelíti a magyar kormány plakáthadjáraianak költségét. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető rögtönzött sajtóértekezletet tartott a guruló molinó indulása előtt. Mint elmondta, az EU túl sokáig hallgatott, a liberális demokráciát folyamatosan támadó magyar kormányfőt, akit csak a saját és családja gazdagodása érdekel, meg kell állítani. A gépjárműre szerelt üzenet mindenkinek szól, magyaroknak és brüsszelieknek egyaránt, de elsősorban a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártnak, amely mindeddig fedezte Orbán Viktort – fejtegette. Kérdés azonban, hogy a mozgó plakát eljut-e Magyarországra. A Momentum politikusa, a Brüsszelben dolgozó Benedek Márton derűlátóan nyilatkozott a sajtónak, szerinte néhány napon belül a brüsszeli üzenet átlépheti a magyar határt. A jelek nem biztatóak, a liberálisok által eddig megkeresett magyar vállalkozók egyike sem vállalta, hogy egy Orbánt gúnyoló poszterrel végighajtson a magyarországi és a budapesti utakon.
Frissítve: 2018.11.06. 13:29

Eltűntek egy afgán bázis katonái, Irán befolyását sejtik a háttérben

Publikálás dátuma
2018.11.06. 10:49
Járőröző afgán katonák - illusztráció.
Fotó: ZAKERIA HASHIMI / AFP
A kedden megtámadott bázison 50-en voltak, és legalább 20-an meghaltak, mielőtt megszakadt evlük a kapcsolat. Csak szeptemberben 500 kormánykatona vesztette életét a tálibokkal folytatott harcokban, hétfőn is meghaltak 13-an.
Legalább 20 katona vesztette életét kedden, mikor a tálibok rajtaütöttek egy a nyugat-afganisztáni határnál lévő állomáson - írja a Reuters. A katonák a támadás előtt 50-en voltak, a halottak mellett sok sérült is van köztük, és a harcok kezdete után néhány órával teljesen megszakadt velük a kapcsolat, nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő tiszt.
A támadásért a tálibok vállalták a felelősséget. Szerintük 30 emberrel végeztek, elfoglalták a bázist, és rengeteg fegyvert és lőszert szereztek meg.
Afgán tisztviselők közül többen Irán ténykedését vélik felfedezni a vereség mögött. Teherán a gyanú szerint Afganisztán nyugati részét szeretné befolyása alá vonni, ennek érdekében pedig pénzeli és fegyverrel látja el a tálibokat. Az iráni vezetés tagadja a feltételezést.
Az Iránnal szomszédos, gyéren lakott Farah régióban súlyos harcok dúlnak az utóbbi hónapokban, rendőrök és katonák százai vesztették életüket. Csak szeptemberben 500 halálos áldozatot követeltek a harcok. Hétfőn a közép-afganisztáni Ghazni városán ütöttek rajta fegyveresek, akkor a kormányerők 13 tagjával végeztek. Májusban arra is volt esély, hogy a tálibok a tartományi fővárost is elfoglalják.
Szerző

Ha May nem tud egyezséget kötni, kemény határ lesz és kemény kilépés

Publikálás dátuma
2018.11.06. 10:11
Valószínűtlen az újabb népszavazás a Brexitről
Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Hogy mit gondol az EU a brexitet lezáró kilépési megállapodás sikeréről azt jól jelzi, hogy a közösség már azt gyakoroltatja diplomatáival, mi a teendő alku nélküli kilépés esetén.
Ismét felcsillant a remény, hogy jövő márciusban Nagy-Britanniának sikerül alkuval elhagynia az Európai Uniót. A The Sunday Times értesülései szerint Theresa May brit kormányfő minden fél számára kielégítő megoldást talált az észak-ír határ problémájára: az Egyesült Királyság teljes területére kiterjedne a majdani vámegyüttműködési megállapodás az Európai Unióval, ugyanakkor szerepelne egy "kilépési záradék" is, amely garantálná, hogy a partnerség csak átmeneti. A kompromisszum értelmében az áru vámkezelését nem a határon, hanem a piacon, tehát a gyárakban, üzletekben végeznék.
A vita arról szól, hogy a Brexit után mi történjen az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az uniós tag Ír Köztársaság mintegy ötszáz kilométeres közös határával, hogyan lehetne elkerülni, hogy szabad átjárás helyett újra ellenőrzésekkel terhelt úgynevezett kemény határ jöjjön létre? London álláspontja, hogy nem hajlandó különalkukra, mert az csorbítaná az Egyesült Királyság egységét, Brüsszel szerint viszont az egységes piac és vámunió sérülhet.
Ha helytállóak a The Sunday Times értesülései, Theresa May új terveit most kellene megvitatnia a kabinetnek, előrelépés esetén pedig még lenne remény villámgyorsan összetrombitálni egy Brexit-ügyi uniós csúcsot. Csakhogy a szivárogtatás utáni reakciókból nagyon úgy tűnik, nem lesz ebből semmi. Simon Coveney ír külügyminiszter Twitter-üzenetben máris leszögezte, hogy Dublin és az EU számára elfogadhatatlan bármiféle átmeneti megoldás, amit aztán a bizottság Brexit-ügyi főtárgyaló-helyettese, Sabine Weyand is megerősített. Közben már a The Guardian arról írt, hogy az EU-ban is az alku nélküli kilépésre készülnek, például szemináriumokat szerveznek a diplomaták számára.
Ahogy fogy az idő egyre valószínűtlenebb, mégis máig terítéken van egy újabb népszavazás kiírásának lehetősége is. Az ország 1400 vezető jogásza most olyan levelet juttatott el a miniszterelnökhöz, melyben amellett érvelnek, hogy a parlamentet semmivel jobban nem kötelezi jobban a kilépésről szóló 2016-os népszavazás, mint a korábban rendezett 1975-ös. Sőt, mint írják akkor már előre letárgyalt, ismert feltételekről voksolhattak, míg két évvel ezelőtt az ismeretlenbe ugrottak, ráadásul a kampány tele volt álhírekkel. A Politico és a Channel 4 tegnap publikált közvélemény-kutatásai is arra jutottak, hogy a többség elutasítja az alku nélküli kilépést, és támogatna egy újabb referendumot, ahol a maradás mellett is lehet voksolni. 
Szerző