Döntött az uniós bíróság: örökölhető a ki nem vett szabadság

Publikálás dátuma
2018.11.06. 14:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Pénzbeli megváltást igényelhetnek a volt munkáltatótól az elhunyt munkavállalók örökösei a ki nem vett szabadságok után – állapította meg az Európai Unió Bírósága. A munkavállalók pedig nem veszíthetik el automatikusan fizetett szabadságukhoz való jogukat, csak mert nem kérték annak kivételét.
Az elhunyt munkavállaló ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltásához való joga átszállhat az örökösökre, mivel az uniós jog szerint a munkavállaló halála nem szünteti meg a fizetett éves szabadsághoz való jogot – mondta ki kedden az Európi Unió Bírósága (EUB). Az ítélet előzménye, hogy a németországi M. E. Bauer és M. Brossonn pénzbeli megváltást kértek elhunyt férjeik munkáltatóitól - a németországi Wuppertal várostól, illetve V. Willmerothtól - az elhunytak ki nem vett fizetett szabadságáért. A munkáltatók ezt megtagadták, ezért M. E Bauer és M. Brossonn a német munkaügyi bíróságokhoz fordult. A hasonló jogvitákban eljáró német szövetségi munkaügyi bíróság (Bundesarbeitsgericht) pedig az Európai Bíróságtól kérte: értelmezze az említett eset kontextusában az uniós jogot, amely szerint minden munkavállalót megillet legalább négy hét fizetett éves szabadság, és e jog nem helyettesíthető annak fejében nyújtott pénzbeli megváltással, a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve. A Bundesarbeitsgericht emlékeztetett arra, hogy az EUB 2014-ben már megállapította: a munkavállaló halálával nem szűnik meg a fizetett éves szabadsághoz való joga, ugyanakkor kérdéses, hogy ugyanez-e a helyzet, ha a nemzeti jog, ahogyan a német jog, kizárja, hogy az ilyen pénzbeli megváltás az örökség részévé váljon. A német szövetségi munkaügyi bíróság emellett az is megjegyezte: a fizetett éves szabadság célja – a munkavállalónak legyen lehetősége a pihenésre, kikapcsolódásra - az érintett elhalálozásával többé nem érhető el. Az EUB az ügy kapcsán kedden hozott ítéletében megerősítette: az uniós jog szerint a munkavállaló halála nem szünteti meg a fizetett éves szabadsághoz való jogát. A luxemburgi testület azt is megállapította: az elhunyt munkavállaló örökösei pénzbeli megváltást igényelhetnek az említett munkavállaló által ki nem vett fizetett éves szabadságért. Az EUB szerint ugyanis - bár a munkavállaló halálának valóban az az elkerülhetetlen következménye, hogy e személy többé nem élvezheti a fizetett szabadság révén pihenésre és kikapcsolódásra szánt időt - az időbeli aspektus a fizetett éves szabadsághoz való alapvető jog két alkotórésze közül csupán az egyik. Ezen alapvető jog ugyanis magában foglalja a szabadságért járó bér kifizetéséhez való jogot is, valamint annak a jogát, hogy a munkaviszony megszűnésekor ki nem vett éves szabadságért pénzbeli megváltást nyújtsanak. Márpedig e pénzügyi alkotórész szigorúan vagyoni jellegű, vagyis annak be kell kerülnie az érintett vagyonába, elhalálozásakor tehát az örökösöket nem lehet megfosztani a fizetett éves szabadsághoz való jog e vagyoni alkotórészének tényleges élvezetétől – indokol az Európai Unió Bírósága.
Az EUB kimondta azt is: ha a nemzeti szabályozást - mint amilyen az alapügyek tárgyát képező német szabályozás - nem lehetséges az uniós joggal összhangban értelmezni, akkor annak alkalmazását a jogvitában eljáró nemzeti bíróságnak mellőznie kell, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az elhunyt munkavállaló örököse a munkáltató terhére pénzbeli megváltásban részesüljön az elhunyt ki nem vett fizetett éves szabadságáért. Szintén egy német ügyben, és szintén a ki nem vett fizetett szabadságokkal kapcsolatban egy másik döntést is hozott kedden az EUB. Eszerint a munkavállaló automatikusan nem veszítheti el  a megszerzett, fizetett éves szabadsághoz való jogát azért, mert nem kérte a szabadság kivételét. Az uniós joggal ugyanakkor nem ellentétes e jog elvesztése, a munkaviszony megszűnése esetén pedig a pénzbeli megváltás megtagadása, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a munkavállaló szándékosan nem vette ki szabadságát, holott azt lehetővé tették számára. Az ítélet előzménye, hogy S. W. Kreuziger a berlini szövetségi tartománynál volt gyakorlaton, de nem vette ki fizetett éves szabadságát. A gyakorlatot követően ennek pénzbeli megváltását kérte, amit a szövetségi tartomány elutasított. S. W. Kreuziger ezt a német közigazgatási bíróságok előtt vitatta. Egy másik munkavállaló, T. Shimizu pedig a Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften alkalmazottjaként – a munkaviszony megszűnése előtt 2 hónappal - a munkáltató kérése ellenére csak két napot vett ki fennmaradó szabadságából. A ki nem vett napok után pénzbeli megváltást kért, amit a Max-Planck-Gesellschaft elutasított. T. Shimizu ezért a német munkaügyi bíróságokhoz fordult. A berlin-brandenburgi közigazgatási felsőbíróság (Oberverwaltungsgericht Berlin-Brandenburg) és a szövetségi munkaügyi bíróság számára ezekben az ügyekben az volt kérdéses, hogy az uniós joggal ellentétes-e az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja a ki nem vett, fizetett éves szabadság és az e szabadság után járó pénzbeli megváltás elvesztését, amennyiben a munkavállaló a munkaviszony megszűnése előtt nem nyújtott be kérelmet a szabadság kiadása iránt. Arra kérték tehát az EUB-ot: értelmezze e tekintetben az uniós jogot, amely szerint a munkavállalónak a legalább négy hét időtartamú, fizetett éves szabadsághoz való joga kizárólag a munkaviszony megszűnésének esetén helyettesíthető pénzbeli megváltással. Keddi ítéletében az EUB kimondta: az uniós joggal ellentétes, hogy a munkavállaló automatikusan elveszíti fizetett éves szabadság napjait, valamint ehhez kapcsolódóan a ki nem vett, fizetett éves szabadság után járó pénzbeli megváltáshoz való jogát pusztán azért, mert a munkaviszony megszűnése előtt (vagy a referencia-időszak alatt) nem kérte a szabadság kivételét. A fizetett szabadsághoz kapcsolódó jogok csak akkor szűnhetnek meg, ha a munkáltató ténylegesen lehetőséget biztosított a munkavállaló számára, hogy a szabadságot megfelelő időben kivegye. Ezt viszont a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkavállalót kell ugyanis a munkaszerződésben szereplő gyengébb félnek tekinteni, akit különösen az tántoríthat el jogainak munkáltatójával szembeni érvényesítésétől, hogy e jogok követelésével – vagyis a szabadság kivételével - olyan munkáltatói intézkedések meghozatalát kockáztatja, amelyek a munkaviszonyt az ő kárára befolyásolhatják – magyarázza ez EUB.   Ha viszont a munkáltató bizonyítani tudja, hogy a munkavállaló szándékosan nem vette ki a szabadságát, akkor nem ellentétes a fizetett szabadsághoz, illetve annak pénzbeli megváltásához való jogának elvesztése. Összeegyeztethetetlen lenne ugyanis a fizetett éves szabadsághoz való jog céljaival az uniós jog olyan értelmezése, amely arra ösztönözhetné a munkavállalót, hogy járandóságainak növelése érdekében, szándékosan tartózkodjon a szabadság kivételétől – szögezte le az EUB.
Munkás és fia szobra Berlinben
Fotó: Manuel Cohen / AFP

A nemzeti bíróságokat köti az EUB határozata

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EUB elé – emlékeztet az EUB fenti ítéletek nyomán kiadott sajtóközleménye. Az EUB nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, hiszen a nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet az EUB határozata alapján elbírálja. A határozat azonban a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.   

Szerző

321,89 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.06. 07:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben keddre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Hétfőn este hét órakor az euró322,17 forinton jegyezték, majd kedden reggel már kissé alacsonyabban, 321,89 forinton. A dollár jegyzése a hétfő esti 282,70 forintról 282,13-ra, a svájci franké pedig 281,35-ről 280,91 forintra csökkent kedd reggelre.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Még Kína is olcsónak tartja a magyar munkaerőt, az áruinkból viszont nem kér

Publikálás dátuma
2018.11.06. 07:30

Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki sajtóiroda
Az a helyzet, hogy hiába vezet elő Orbán győzelmi jelentést, egyoldalúak a kínai-magyar kapcsolatok, és persze, hogy a keleti birodalom javára.
A keleti nyitás jegyében Orbán Viktor néhány minisztertársa kíséretében, a sanghaji, első Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE) megnyitása alkalmából tegnap Hszi Csin-ping kínai államfővel is tárgyalt. Orbán Viktor úgy fogalmazott: minden várakozást felülmúlt Magyarország és Kína kapcsolatainak fejlődése az utóbbi egy évtizedben.  A miniszterelnök a magyarországi nagy kínai befektetők közül a Huawei cég vezetőivel találkozott. A társaság 2005-ös indulása óta 1,2 milliárd dollárt fektetett be Magyarországon, 3500 embernek ad munkát, s elindította az európai távközlési felhőszolgáltatásait segítő központját, ahol most 30 mérnök dolgozik.  A Huaweinek a régió szinte minden országában van érdekeltsége - mondta a Népszava érdeklődésére Szunomár Ágnes, az MTA KRTK kutató csoportvezetője. A kínaiak számára kedvelt befektetési célpontot jelentenek a közép-kelet-európai országok, miután még mind olcsónak tartják az itteni munkaerőt. A keleti nyitás ugyanakkor nem adott különösebb lendületet a két ország közötti kapcsolatoknak - fűzte hozzá a szakember. A magyar exportot nem sikerült érdemlegesen növelni, az a bővülés, ami végbement enélkül is realizálódott volna. Jelenleg az ázsiai országba irányuló kivitel a magyar kivitelnek mindössze 5-6 százaléka, amely nagyjából megfelel a gazdasági világválság előtti szintnek. Az az elképzelés, hogy a keleti nyitás valamennyit kiváltson az uniós országokkal lebonyolított forgalomból nem teljesült, az továbbra is 80 százalék körül alakul. Bővülést csak az agrárexportban lehet felfedezni - elsősorban a húsbeviteli engedélyeknek köszönhetően -, de itt szinte nulláról indultunk. A gazdasági projektek közül a Orbán Viktor megbeszélésein kiemelték a Belgrád-Budapest vasútvonal ügyének előremozdítását is. Erről Szunomár Ágnes azt mondta, hogy Magyarországon még semmilyen érdemi munka nem történt, csupán egy részterületre írtak ki közbeszerzési pályázatot. A szerbek valamivel előrébb tartanak, igaz, a vágányok lefektetése még ott sem történt meg. Nálunk talán jövő ősszel indulhatnak meg a munkák. Úgy tervezik, hogy 2023-ra végeznek, de már 2026-os teljesítésről is hallani. 2019 nyártól a világ hetedik legnagyobb légitársasága, a China Eastern várhatóan heti négy alkalommal közvetlen repülőjáratot indít Sanghai és Budapest között – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői sanghaji megbeszélései után.  A tárcavezető kifejtette: Kína a világ legnagyobb turistaküldő országává vált, az ötéves előrejelzések szerint pedig az Európába irányuló kínai turizmus 70 százalékkal fog bővülni, ráadásul a kínaiak a legtöbbet költő turisták.  Megfigyelők szerint Orbán Viktor most úgy tesz, mintha Sanghaiban főszereplő lenne, holott ott ez nem más, mint Budapesten egy nagy nemzetközi vásár.  Egyébként Magyarország az esemény díszvendége. 
Szerző
Témák
Kína