Szuperligát akarnak: 220 millió eurós bevétellel kalkulálhatnának

Publikálás dátuma
2018.11.07 12:30
Napjainkban nincs rangosabb klubtrófea a Bajnokok Ligája serlegénél, a meghatározó klubok azonban ennél is többre vágynak
Fotó: AFP/
Saját Szuperligát szerveznek Európa meghatározó labdarúgócsapatai, a tervek szerint 2021-ben induló sorozat résztvevői négyszeresére növelnék jelenlegi bevételeiket.
A futballban előforduló visszaélések feltárásával foglalkozó Football Leaks nevű szervezet több hónapos nyomozás után adta át bizonyítékait a Der Spiegel című hetilapnak. Az anyagból a derült ki, hogy a Szuperliga elindításának élharcosa a Bayern München, ami azért rendkívül érdekes, mert a bajor klub elnöke, Karl-Heinz Rummenigge a vezetője az Európai Klubok Szövetségének, amelynek minden profi csapat a tagja és ez a szervezet a kisebb klubok érdekeinek képviseletét látja el a Bajnokok Ligája és Európa-liga versenykiírásának tárgyalása során.
A Szuperliga elindítása esetén a kontinens meghatározó klubjai – többek között a Bayern München, a Barcelona, a Real Madrid, a Juventus, az AC Milan vagy a Manchester United. – kiszállnának a jelenleg zajló európai kupasorozatokból és hazájuk bajnokságában sem vennének tovább részt. A mezőnyt tizennyolcasra töltenék fel, keddi, szerdai és szombati játéknapokkal. A Szuperliga lenne a sztárcsapatok bajnoksága, „minden mérkőzés rangadó” mottóval oda-vissza összesen harmincnégy fordulós alapszakaszt követné az oda-visszavágós, egyenes kieséses rájátszás a bajnoki címért.
A Szuperliga jogi hátterét Michael Gerlinger, a Bayern München ügyvédje a New York-i székhelyű Cleary Gottlieb Steen&Hamilton ügyvédi irodával közösen készítette elő. A Football Leaks birtokába került anyagokból kiderült, már megvan a belépési nyilatkozat, amit a Szuperliga résztvevőinek alá kell írni.
Az új sorozat üzleti terve szerint a résztvevők szezononként több mint 220 millió eurós bevétellel kalkulálhatnának, a szerződéseket előkészítették a közvetítési jogok értékesítéséről. A Bajnokok Ligája legjobb együttesei 50-60 millió eurót keresnek idényenként. Az amerikai ügyvédi iroda elemzést készített az új sorozat előnyeiről és hátrányairól. Az előnyök között emelte ki, hogy a Szuperligában pályára lépő csapatokat az UEFA nem tudja pénzbüntetéssel sújtani, mert a klubok csak arról nyilatkoznak a BL- és El-szezon előtt, hogy elfogadják a versenykiírást, de nem ígérnek örök hűséget. Viszont azt megteheti az UEFA, hogy a Szuperligában szereplő játékosokat, játékvezetőket eltiltja a válogatottól, illetve nem engedi be őket a saját rendezvényeire, például az Európa-bajnokságra sem. A nemzetközi szövetség (FIFA) pedig a világbajnokságról zárhatja ki a Szuperliga szereplőit. Ami nehézséget jelenthet: ha az UEFA és a FIFA nem ismeri el a Szuperligát – amit biztosra lehet venni -, akkor nem lehet futballbajnokságként működtetni. A Szuperliga ezért csak üzleti vállalkozás lehet, ahol viszont nem alkalmazhatók a sporteseményekre érvényes átigazolási szabályok. A játékosokat szabad munkavállalónak kell tekinteni, akik átigazolási díj fizetése nélkül elvileg annyiszor válthatnak klubot, ahányszor akarnak, ami komolytalanná teheti a sorozatot. Ez egy olyan megoldásra váró kulcskérdés, amelynek rendezése nélkül nem indítható el az új liga.
A ZDF német állami televízió megkérdezte Rummeniggét: tényleg kiszáll a Bayern München a Bundesligából a Szuperliga miatt? A sportvezető azt mondta, amíg ő a bajor klub elnöke, addig erre nem kerül sor. Azt nem tette hozzá, hogy a mandátuma 2019-ben lejár.

A biztos résztvevők névsora

Az alábbi tizenhat együttes lenne biztos résztvevője az új sorozatnak, ha tényleg elindul: Real Madrid, Barcelona, Atlético Madrid, Bayern München, Dortmund, Juventus, Milan, Internazionale, AS Roma, Manchester United, Manchester City, Arsenal, Chelsea, Liverpool, PSG, Marseille. Később döntenének arról, kiket kérnek még fel a részvételre, az még kérdéses, hogy lesz-e másodosztály is, kiesőkkel, feljutókkal. A Football Leaks bizonyítékai szerint a résztvevők elszántak, és végig akarják vinni ezt a projektet. Az első, 2016-os titkos londoni találkozóról a The Sun című bulvárlapban megjelentek fényképek, másodszor Budapesten egyeztettek a klubok a Szuperligáról.

2018.11.07 12:30
Frissítve: 2018.11.07 12:30

Vereség Norvégiától, távol a tokiói olimpiától

Publikálás dátuma
2019.01.23 20:37

Fotó: MTI/ Illyés Tibor
Az északiaktól szerdán 35-26-ra kikapó magyar férfi kézilabda-válogatott lemaradt az ötkarikás kvalifikációval kecsegtető helyosztóról.
A papírformának megfelelően alakult a szerdai játéknap első mérkőzése Herningben a dán-német közös rendezésű világbajnokság II. csoportjában, ahol a társrendező dánok az utolsó forduló eredményétől függetlenül továbbjutottak, mögöttük viszont Svédország és Norvégia az elődöntőt érő második pozícióért, Egyiptom és Magyarország pedig a helyosztót, egyúttal a 2020-as ötkarikás játékokra utat jelentő selejtezőtornát érő hetedik helyért versengett. 
Azzal, hogy délután a Telekom Veszprémet is felkészítő edző, David Davis által edzett egyiptomiak 30-23-ra verték Tunéziát, a 18 órakor kezdődő norvég–magyar előtt pontosan ismert volt a nyerő képlet: a magyar csapathoz hasonlóan három ponttal álló Davisék gólaránya -6, míg a magyaroké -1 volt, azaz előzetesen úgy tűnt, hogy akár egy 4-5 gólos vereség is jó eredmény lehet Magyarország számára Norvégia ellen. Jellemző volt a helyzetre, hogy a kezdődobás előtt az sem volt kizárható, hogy adott végeredmény (29-24-es norvég siker) esetén sorsolás útján dől majd el a továbbjutás sorsa.
Az olimpiai álmok szempontjából sorsdöntőnek is nevezhető párharc aztán a megnyugtató kezdés után hamar rémálomszerűvé lett. 
Huszonnégy másodperc elteltével Bánhidi Bence révén még Magyarországnál volt az előny, a nyolcadik minutumban viszont már eggyel Norvégia vezetett. Aztán kettővel, hárommal, majd negyed óra után néggyel – Csoknyai István szövetségi kapitány ekkor nyomta meg először az időkérést jelző gombot, rendezni kellett a sorokat.
A torna korábbi szakaszaival ellentétben ezúttal legjobbjaival – Bodó Richárddal, Balogh Zsolttal, Lékai Mátéval vagy éppen a 37 éves Nagy Lászlóval – kiálló magyar együttes a folytatásban mélypontra került, a 21. percben  13-8-as vesztésre állt, ezzel Egyiptom előzött a virtuális tabellán. Az első játékrész hajrájában aztán többször is emberelőnybe került a magyar együttes, amely 16-13-ra felzárkózott, de egyáltalán nem nyughatott meg.
A térfélcserét követően Bodó, tehát ismét a magyar csapat volt először eredményes, ám a kétgólos hátrányból alig másfél perccel később öt lett. A szélről betörő Bóka Bendegúz ekkor a kapusba lőtt, a rivális viszont nem hibázott, hat lett a differencia. Csoknyai újra játékmegszakítást kért, az egyiptomiak pedig a látottak alapján dörzsölték a tenyerüket.
A folytatásban nagyon hiányoztak a magyar gólok, a norvég játékosok pedig többször is úgy mentek át a Csoknyai-csapaton, mint kés a vajon, villámgyors lerohanásaik végén folyamatosan növelni tudták a fórjukat. Nem állt jól a magyarok szénája, a 42. percben 26-16-nál már egészen távolinak tűnt a hibahatáron belüli vereség, a kiutazás előtt megcélzott hetedik hely elérése és vele együtt Tokió is. 
A végül 35-26-ra kikapó nemzeti csapat becsületére legyen mondva, hogy a végjátékban sem adta fel, de fordítani már nem tudott: a tornát tizedikként záró Nagy Lászlóék számára véget ért a világbajnokság, Norvégia sorsa pedig a lapzártánk után befejeződő dán–svéd után dőlt el. A csoport negyedik helyén végző Egyiptom játszhat szombaton a hetedik pozícióért, a legalább ezt a helyezést megcélzó Magyarország képtelen volt teljesíteni a kiutazás előtt kitűzött célt.

A szerdai eredmények

Középdöntő I. csoport Brazília–Izland 32-29 Franciaország–Horvátország 20-23 Németország–Spanyolország lapzártánk után ért véget Az állás: 1. Németország (4 mérkőzésen) 7 pont, 2. Franciaország (5) 7, 3. Horvátország (5) 6, 4. Spanyolország (4) 4, 5. Brazília (5) 4, 6. Izland (5) 0. II. csoport Tunézia–Egyiptom 23-30 Norvégia–Magyarország 35-26 Dánia–Svédország lapzártánk után ért véget Az állás: 1. Dánia (4 mérkőzésen) 8 pont, 2. Norvégia (5) 8, 3. Svédország (4) 6 4. Egyiptom (5) 3, 5. Magyarország 3, 6. Tunézia 0 

2019.01.23 20:37
Frissítve: 2019.01.23 20:38

Feladta álmát Usain Bolt

Publikálás dátuma
2019.01.23 16:20

Fotó: /
Már nem akar profi labdarúgóvá válni a nyolcszoros olimpiai bajnok sprinter Usain Bolt. A 32 éves jamaicai világsztár bejelentése szerint sportolói pályafutását lezártnak tekinti, a továbbiakban civil életére akar koncentrálni, s üzletemberként képzeli el a jövőjét.
A 100 és 200 méteres síkfutás világcsúcstartója a 2017-es visszavonulása után döntött úgy, hogy futballistaként sportolna tovább, s először Németországban a Borussia Dortmundnál, majd Norvégiában a Stromsgodsetnél is tréningezett élvonalbeli csapattal, tavaly augusztusban pedig hosszabb próbajátékon vett részt az ausztrál Central Coast Mariners együttesénél.
Bolt felkészülési mérkőzésen pályára lépett a csapatban, gólokat is szerzett, majd a Mariners októberben támogatókat keresett ahhoz, hogy meg tudjon állapodni vele. A tárgyalások viszont november elejére megrekedtek, s az ausztrál klub bejelentette, hogy Bolt távozik. Az villámléptű sportoló az elmúlt hónapokban állítólag számtalan ajánlatot kapott - köztük a máltai Valletta csapatával -, ám alapvető kérdésekben nem tudott megegyezni a klubokkal.
„Nem azt mondom, hogy nem kezeltük jól a helyzetet, de rámenősek voltunk, ami aztán visszaütött. Tanultunk a hibából, értékes tapasztalatot gyűjtöttünk. Élveztem, hogy egy csapat tagja lehetek, ez teljesen más volt, mint az atlétika. Remek élmény volt” – mondta a jamaicai szupersztár - aki 2009 óta tartja a 100 és 200 méteres síkfutás világcsúcsát 9.58, illetve 19.19 másodperccel - az Ausztráliában töltött nyolc hétről.
Szerző
Témák
Usain Bolt
2019.01.23 16:20
Frissítve: 2019.01.23 16:25