Szuperligát akarnak: 220 millió eurós bevétellel kalkulálhatnának

Saját Szuperligát szerveznek Európa meghatározó labdarúgócsapatai, a tervek szerint 2021-ben induló sorozat résztvevői négyszeresére növelnék jelenlegi bevételeiket.

A futballban előforduló visszaélések feltárásával foglalkozó Football Leaks nevű szervezet több hónapos nyomozás után adta át bizonyítékait a Der Spiegel című hetilapnak. Az anyagból a derült ki, hogy a Szuperliga elindításának élharcosa a Bayern München, ami azért rendkívül érdekes, mert a bajor klub elnöke, Karl-Heinz Rummenigge a vezetője az Európai Klubok Szövetségének, amelynek minden profi csapat a tagja és ez a szervezet a kisebb klubok érdekeinek képviseletét látja el a Bajnokok Ligája és Európa-liga versenykiírásának tárgyalása során.

A Szuperliga elindítása esetén a kontinens meghatározó klubjai – többek között a Bayern München, a Barcelona, a Real Madrid, a Juventus, az AC Milan vagy a Manchester United. – kiszállnának a jelenleg zajló európai kupasorozatokból és hazájuk bajnokságában sem vennének tovább részt. A mezőnyt tizennyolcasra töltenék fel, keddi, szerdai és szombati játéknapokkal. A Szuperliga lenne a sztárcsapatok bajnoksága, „minden mérkőzés rangadó” mottóval oda-vissza összesen harmincnégy fordulós alapszakaszt követné az oda-visszavágós, egyenes kieséses rájátszás a bajnoki címért.

A Szuperliga jogi hátterét Michael Gerlinger, a Bayern München ügyvédje a New York-i székhelyű Cleary Gottlieb Steen&Hamilton ügyvédi irodával közösen készítette elő. A Football Leaks birtokába került anyagokból kiderült, már megvan a belépési nyilatkozat, amit a Szuperliga résztvevőinek alá kell írni.

Az új sorozat üzleti terve szerint a résztvevők szezononként több mint 220 millió eurós bevétellel kalkulálhatnának, a szerződéseket előkészítették a közvetítési jogok értékesítéséről. A Bajnokok Ligája legjobb együttesei 50-60 millió eurót keresnek idényenként. Az amerikai ügyvédi iroda elemzést készített az új sorozat előnyeiről és hátrányairól. Az előnyök között emelte ki, hogy a Szuperligában pályára lépő csapatokat az UEFA nem tudja pénzbüntetéssel sújtani, mert a klubok csak arról nyilatkoznak a BL- és El-szezon előtt, hogy elfogadják a versenykiírást, de nem ígérnek örök hűséget. Viszont azt megteheti az UEFA, hogy a Szuperligában szereplő játékosokat, játékvezetőket eltiltja a válogatottól, illetve nem engedi be őket a saját rendezvényeire, például az Európa-bajnokságra sem.

A nemzetközi szövetség (FIFA) pedig a világbajnokságról zárhatja ki a Szuperliga szereplőit. Ami nehézséget jelenthet: ha az UEFA és a FIFA nem ismeri el a Szuperligát – amit biztosra lehet venni -, akkor nem lehet futballbajnokságként működtetni. A Szuperliga ezért csak üzleti vállalkozás lehet, ahol viszont nem alkalmazhatók a sporteseményekre érvényes átigazolási szabályok. A játékosokat szabad munkavállalónak kell tekinteni, akik átigazolási díj fizetése nélkül elvileg annyiszor válthatnak klubot, ahányszor akarnak, ami komolytalanná teheti a sorozatot. Ez egy olyan megoldásra váró kulcskérdés, amelynek rendezése nélkül nem indítható el az új liga.

A ZDF német állami televízió megkérdezte Rummeniggét: tényleg kiszáll a Bayern München a Bundesligából a Szuperliga miatt? A sportvezető azt mondta, amíg ő a bajor klub elnöke, addig erre nem kerül sor. Azt nem tette hozzá, hogy a mandátuma 2019-ben lejár.