Szuperligát akarnak: 220 millió eurós bevétellel kalkulálhatnának

Publikálás dátuma
2018.11.07 12:30
Napjainkban nincs rangosabb klubtrófea a Bajnokok Ligája serlegénél, a meghatározó klubok azonban ennél is többre vágynak
Fotó: AFP
Saját Szuperligát szerveznek Európa meghatározó labdarúgócsapatai, a tervek szerint 2021-ben induló sorozat résztvevői négyszeresére növelnék jelenlegi bevételeiket.
A futballban előforduló visszaélések feltárásával foglalkozó Football Leaks nevű szervezet több hónapos nyomozás után adta át bizonyítékait a Der Spiegel című hetilapnak. Az anyagból a derült ki, hogy a Szuperliga elindításának élharcosa a Bayern München, ami azért rendkívül érdekes, mert a bajor klub elnöke, Karl-Heinz Rummenigge a vezetője az Európai Klubok Szövetségének, amelynek minden profi csapat a tagja és ez a szervezet a kisebb klubok érdekeinek képviseletét látja el a Bajnokok Ligája és Európa-liga versenykiírásának tárgyalása során.
A Szuperliga elindítása esetén a kontinens meghatározó klubjai – többek között a Bayern München, a Barcelona, a Real Madrid, a Juventus, az AC Milan vagy a Manchester United. – kiszállnának a jelenleg zajló európai kupasorozatokból és hazájuk bajnokságában sem vennének tovább részt. A mezőnyt tizennyolcasra töltenék fel, keddi, szerdai és szombati játéknapokkal. A Szuperliga lenne a sztárcsapatok bajnoksága, „minden mérkőzés rangadó” mottóval oda-vissza összesen harmincnégy fordulós alapszakaszt követné az oda-visszavágós, egyenes kieséses rájátszás a bajnoki címért.
A Szuperliga jogi hátterét Michael Gerlinger, a Bayern München ügyvédje a New York-i székhelyű Cleary Gottlieb Steen&Hamilton ügyvédi irodával közösen készítette elő. A Football Leaks birtokába került anyagokból kiderült, már megvan a belépési nyilatkozat, amit a Szuperliga résztvevőinek alá kell írni.
Az új sorozat üzleti terve szerint a résztvevők szezononként több mint 220 millió eurós bevétellel kalkulálhatnának, a szerződéseket előkészítették a közvetítési jogok értékesítéséről. A Bajnokok Ligája legjobb együttesei 50-60 millió eurót keresnek idényenként. Az amerikai ügyvédi iroda elemzést készített az új sorozat előnyeiről és hátrányairól. Az előnyök között emelte ki, hogy a Szuperligában pályára lépő csapatokat az UEFA nem tudja pénzbüntetéssel sújtani, mert a klubok csak arról nyilatkoznak a BL- és El-szezon előtt, hogy elfogadják a versenykiírást, de nem ígérnek örök hűséget. Viszont azt megteheti az UEFA, hogy a Szuperligában szereplő játékosokat, játékvezetőket eltiltja a válogatottól, illetve nem engedi be őket a saját rendezvényeire, például az Európa-bajnokságra sem. A nemzetközi szövetség (FIFA) pedig a világbajnokságról zárhatja ki a Szuperliga szereplőit. Ami nehézséget jelenthet: ha az UEFA és a FIFA nem ismeri el a Szuperligát – amit biztosra lehet venni -, akkor nem lehet futballbajnokságként működtetni. A Szuperliga ezért csak üzleti vállalkozás lehet, ahol viszont nem alkalmazhatók a sporteseményekre érvényes átigazolási szabályok. A játékosokat szabad munkavállalónak kell tekinteni, akik átigazolási díj fizetése nélkül elvileg annyiszor válthatnak klubot, ahányszor akarnak, ami komolytalanná teheti a sorozatot. Ez egy olyan megoldásra váró kulcskérdés, amelynek rendezése nélkül nem indítható el az új liga.
A ZDF német állami televízió megkérdezte Rummeniggét: tényleg kiszáll a Bayern München a Bundesligából a Szuperliga miatt? A sportvezető azt mondta, amíg ő a bajor klub elnöke, addig erre nem kerül sor. Azt nem tette hozzá, hogy a mandátuma 2019-ben lejár.

A biztos résztvevők névsora

Az alábbi tizenhat együttes lenne biztos résztvevője az új sorozatnak, ha tényleg elindul: Real Madrid, Barcelona, Atlético Madrid, Bayern München, Dortmund, Juventus, Milan, Internazionale, AS Roma, Manchester United, Manchester City, Arsenal, Chelsea, Liverpool, PSG, Marseille. Később döntenének arról, kiket kérnek még fel a részvételre, az még kérdéses, hogy lesz-e másodosztály is, kiesőkkel, feljutókkal. A Football Leaks bizonyítékai szerint a résztvevők elszántak, és végig akarják vinni ezt a projektet. Az első, 2016-os titkos londoni találkozóról a The Sun című bulvárlapban megjelentek fényképek, másodszor Budapesten egyeztettek a klubok a Szuperligáról.

Frissítve: 2018.11.07 12:30

Az első lépések Köln felé – Négyes döntőbe juthatnak a magyar csapatok a kézilabda BL-ben

Publikálás dátuma
2019.04.24 13:10

Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
A Veszprém szerdán Németországban, a Szeged pedig csütörtökön Észak-Macedóniában kezdi meg szereplését a férfi kézilabda BL negyeddöntőjében.
Ami a női Bajnokok Ligájában nem sikerült, a férfiak mezőnyében még összejöhet, hiszen mindkét magyar csapatnak reális esélye van arra, hogy bejusson a legjobb négy közé, azaz a kölni négyes döntőbe (a hölgyeknél ez csak a címvédő Győrnek sikerült, a Ferencvárosnak nem). Különböző okokból úgy alakult, hogy a magyar bajnok és kupagyőztes MOL-Pick Szeged és a tavalyi bajnoki ezüstérmes Telekom Veszprém is hétközi mérkőzést játszik: a veszprémiek azért szerdán lépnek pályára a Flensburg-Handewitt elleni első, flensburgi mérkőzésen, mert a németeknek vasárnap meccse lesz a helyi ligában, míg a Szeged azért játszik csütörtökön, mert ellenfele, az észak-macedón Vardar Szkopje az ortodox húsvét miatt nem szeretett volna a hétvégén pályára lépni.
A nehéz ősz után – a várakozásokat alulmúló eredmények miatt még a vezetőedzőt, Ljubomir Vranjest is menesztették – a szezon tavaszi felében újra magára találó, hat idei BL-meccséből hatot megnyerő Veszprém ellenfele Németországban abszolút dominál, 27 bajnoki mérkőzéséből csupán egyet veszített el, tehát jó eséllyel 2019-ben is bajnok lesz. A csoportkörben kétszer találkozott a Szegeddel az őszi idényben, Magyarországon kettővel kikapott, vendéglátóként viszont 27-25-re nyert. A két együttes eddig tízszer mérte össze erejét tétmeccsen, két döntetlen mellett a Veszprém ötször, a Flensburg háromszor nyert. 
„Kemény ellenfelünk védekezése és dinamikus a támadása. Ez teszi a Flensburgot igazán veszélyes csapattá”
– jellemezte a riválist a magyar klub honlapján a Veszprém vezetőedzője, David Davis, aki tanítványaitól magabiztos játékot vár, de nehéz összecsapásra számít.
Mióta a férfi BL végjátékát négyes döntős rendszerben rendezik (2010 volt az első alkalom), a veszprémi kézilabdacsapat 2014 és 2017 között megszakítás nélkül négyszer jutott be a végjátékba, ahova a tavalyi nyolcaddöntős kudarc után jutna el ismét. A bakonyi gárda az elmúlt években kétszer is az aranyéremért játszhatott, ám 2015-ben a 28-23-ra nyerő Barcelona, egy évvel később pedig a hetesek után győzedelmeskedő Kielce happolta el a serleget a veszprémiek elől. Utóbbi vereség azért volt különösen fájó, mert a rendes játékidő vége előtt 14 perccel még kilenc góllal vezetett a Veszprém.
A Szegedre csütörtökön az európai férfi kézilabdázás legutóbbi éveinek meghatározó csapata vár a Vardar Szkopje személyében, sokan mégis úgy tartják, hogy az első kölni szereplésére pályázó, Magyarországon is mind dominánsabb Szeged számára most jött el a nagy esély az áttörésre. A szegediek helyzetét javíthatja, hogy a legutóbbi két négyes döntőbe eljutó, jelenleg likviditási problémákkal küzdő Vardar orosz tulajdonosa, Szergej Szamszonyenko pénteken jelentette be, hogy hét sikeres év után idén nyártól nem támogatja tovább a klubot, amelynek életét bizonyára felforgatta a bizonytalanná váló helyzet.
A szegediek ünnepe egyébként munkával telt, a kézilabdázók szombaton, vasárnap és hétfőn is edzettek, szerdán utaznak el a párharc első mérkőzésének helyszínére.

Négy között a Veszprém és a Szeged is

Az Európai Kézilabda-szövetség legfrissebb, hétfőn közölt listáján a szakírók a Telekom Veszprémet a harmadik, a MOL-Pick Szegedet pedig a negyedik helyre rangsorolták a még versenyben lévők közül. Első a Paris Saint-Germain, második a Barcelona, míg a Vardar ötödik, a Flensburg hatodik. A Veszprém kapcsán kiemelték, hogy a Vranjest váltó David Davis érkezésével „új élet” köszöntött be a csapatnál, amelynek a szurkolók támogatására is szüksége lesz a Flensburg vendégeként, míg a veszprémieket legutóbb a kupadöntőben is legyőző Szegedről azt írták, hogy álomszezont fut. 

A negyeddöntők programja

Szerda Flensburg–Telekom Veszprém 19.00 (tv: Sport1) Visszavágó: május 4., Veszprém Nantes–Barcelona 20.45 Visszavágó: május 4., Barcelona Csütörtök Vardar Szkopje–Mol-Pick Szeged 20.00 (tv: Sport1) Visszavágó: május 5., Szeged Szombat Kielce–Paris Saint-Germain 18.00 (tv: Sport1) Visszavágó: május 5., Párizs

Frissítve: 2019.04.24 13:10

Álom a tavasz a magyaroknak az európai klubtornán

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Negyvenöt éve az Újpest elődöntőt játszott a labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BL elődje), azóta egyszer sem élték meg a tavaszt a magyar klubok ebben a sorozatban.
Csatoljuk be az öveket, és még így is fogóddzunk meg: negyvenöt esztendeje történt meg legutóbb, hogy magyar labdarúgó-klubcsapat megérte a tavaszt az első számú európai klubtornán. A mindmáig utolsó magyar érdekeltségű BEK- vagy BL-mérkőzés szomorú jubileumát ma üljük: 1974. április 24-én (ahogyan most, akkor is szerda volt) rendezték a Bayern–Újpest visszavágót Münchenben. 
Egyáltalán nem mellesleg: a döntőbe jutásért.
De gyászos hangulatban, mert egy héttel azelőtt Dortmundban az NSZK válogatottja 5-0-ás csapást mért címeres mezes honfitársainkra úgy, hogy Grabowski tizenegyesét Mészáros kapus kivédte. 
Abban az évben a világbajnokságot is a szövetségi köztársaságban rendezték, ám immár másodszor fordult elő az, ami 1970-ig egyszer sem történt meg: a nemzeti együttes, bár nevezett, nem kvalifikálta magát a vb-re. Hogy a selejtezőcsoportban veretlen maradt, az senkit sem érdekelt, és Puskás Ferenc keserűen állapította meg 1973-ban, a kiesés után: „A magyar labdarúgás mélyponton van. Hihetetlen, hogy a válogatott, amelyet 1954-ben csak egy hajszál választott el a világbajnoki címtől, most sem tudott bejutni a legjobb tizenhat közé.” Igaz, Baróti Lajos már 1971 novemberében azt mondta: „Magyarországon jelen pillanatban mélyponton van a futballjáték.” 
A Magyar Nemzetben pedig ez jelent meg: „Marseille után, 1969-ben emlegettük először, hogy mélyponton van a magyar labdarúgás. Az értelmező szótár szerint a mélypont »valamire vonatkoztatva a legalacsonyabb fok, mérték, helyzet«. Olyasmi, mint az abszolút nulla, a mínusz 273 fok, amelynél lejjebb már nem lehet menni. A mi labdarúgásunk úgy mozdult el a mélypontról, hogy még lejjebb süllyedt. Hol voltunk 1969-ben az igazi mélyponttól?!” 
A süllyedés során 1972-ben sikerült bekerülni az Európa-bajnokság legjobb négy csapata közé, míg 1974-ben BEK-elődöntőt vívni és utánpótlás Eb-aranyérmet nyerni. (Aztán hetvenötben az FTC KEK-döntőt játszott.) Az Újpest ebben az összetételben kezdett a bajor városban: Szentmihályi – Kellner, Harsányi, Horváth, Noskó – Dunai III, Zámbó, Tóth András – Fazekas, Bene, Nagy László. (Fekete „Golyó” csere volt.) 
A Megyeri úti szurkolók nemrégiben megválasztották az utóbbi harminc év legjobb lila-fehér tizenegyét. Ez így néz ki: Balajcza – Fehér, Urbán, Sebők, Szlezák – Véber, Erős, Tóth Norbert – Kovács, Rajczi, Kabát. Mit gondolnak, hány poszton „nyernének” az utódok?
Az elődök – a pesti 1-1 után – 3-0-ra kikaptak Münchenben. Mindkét találkozónak 80 ezer nézője volt. S a súlyos kritikák ellenére hagymázas álmokban sem került elő, hogy negyvenöt abszolút nullás tavasz következik a BEK-ben. 
Az elődöntő tizenötödik évfordulóján már a legrosszabbat is lehetett sejteni. Ez látott napvilágot 1989-ben: „Húsz évvel Marseille után továbbra is egy helyben topogunk, s közben mind több ország hagy bennünket állva. Két évtized távlatából megállapítható: a kezdeti sokk után minden maradt a régiben.” Majd 1993-ban azt írták a magyar futballról: „Tetőponton a válság, mélyponton a színvonal.” A rozoga szánkó felgyorsult a dermesztő lejtőn. Sárközy Tamás professzor 2007-ben kijelentette: „A labdarúgás szakmai, gazdasági és erkölcsi válsága az egész magyar sportot devalválja a lakosság, az üzleti világ és a nemzetközi közvélemény előtt egyaránt.” 
Így érkeztünk el minden idők legnyomasztóbb évtizedéhez, a mostanihoz. Újabban már nemhogy jövő tavasz nincs, de – egy-két kivétellel – már a nyár végére nem marad magyar csapat az európai kupák selejtezőiben. E dekádhoz fűződik minden idők holtversenyes csúcsveresége, a 2013-ban elszenvedett hollandiai 1-8, amely után a Nemzeti Sport hatalmas betűkkel jelenítette meg a legutóbbi vb-szereplés, 1986 óta bekövetkezett kudarcokat, és valamennyi megrázó eredmény után azt a kérdést tette fel: „Mikor lesz itt futball?
Négy évvel később ugyanez a lap arról értekezett: „Csak három csapat égett így a világfutballban Magyarország előtt.” Merthogy ugyanabban az évben csupán Albánia, Fehéroroszország és Macedónia legjobbjai voltak képesek kikapni Andorra és Luxemburg válogatottjától. Meg hazánk fiai. Akik e szörnyűséget hamarosan „megfejelték” a kazahok elleni hazai vereséggel. Egri Viktor ez után írta: „A válogatott minden kétséget kizáróan szintet lépett lefelé. Az, hogy nanocsapatok technikai, fizikai és labdabirtoklásbeli dominanciára tesznek szert ellene, Luxemburggal kezdődött.
A tavasz meg – bizonyos értelemben, de annál hosszabb időre – 1974-ben ért véget.
Frissítve: 2019.04.24 12:00