Így manipulálja a kormány a közösségi médiát

Publikálás dátuma
2018.11.06. 14:18
Illusztráció
Fotó: Népszava
Először vizsgálták Magyarországot ebből a szempontból az oxfordi kutatók, hazai fejlesztésű álhírterjesztő birodalomról írnak.
Az oxfordi egyetemen 2016-ban indult és a tervek szerint 2020-ig tart a Computational Propaganda projekt, ami azt vizsgálja, hogy világszerte kormányok, politikai szereplők hogyan manipulálják a közvéleményt a közösségi médián keresztül, milyen fegyvereket és ki ellen vetnek be ebben a titkos információs háborúban – írja az Index. A portál összefoglalója szerint Magyarország most először szerepel a jelentésben, mivel eddig nem volt a vizsgált országok között (a tavalyi riport 28, az idei már 48 országot elemzett). A kutatók szerint a hazai szervezett közösségimédia-manipuláció 2010-ig nyúlik vissza, és egyedül a kormány csinálja nagyban; se pártoknál, se politikusoknál, se civil szervezeteknél, se ilyesmivel foglalkozó privát cégeknél nem találták nyomát. Ebben Örményországhoz, Iránhoz, Mianmarhoz és Észak-Koreához hasonlítunk – minden más vizsgált országban jóval szélesebb volt a paletta. A cikkben kiemelik:
a kutatás szerint a magyarországi internetes manipulációt körülbelül 2013-14-ig orosz befolyás jellemezte, orosz kötődésű weboldalak és Facebook-csoportok voltak a fő forrásai. 2015 körül aztán ezek elkezdtek visszahúzódni, és ma már a nyomuk is alig látszik; a helyüket átvette egy hazai fejlesztésű álhírterjesztő birodalom, ami a hivatalos kormánybarát médiával szoros szimbiózisban működik.

Az oxfordi kutatók tanulmánya azt állítja, a propaganda direkt orosz irányítás nélkül is jellemzően a Kreml narratíváját tolmácsolja, legyen szó a menekültválság kapcsán az indulatok szításáról, az általános nyugatellenességről vagy éppen Soros György démonizálásáról. Hogy hány embert foglalkoztat a magyar kormány ilyen feladattal, arról nem sikerült adatot szerezniük az oxfordi kutatóknak, mindenesetre úgy látják, hogy nemzetközi összehasonlításban a szervezettségük közepes, a kapacitásuk pedig alacsony.  A jelentés szerint nálunk csak emberi operátorok üzemeltette, mondhatni kézműves kamufelhasználók terjesztik a kormányzati propagandát a közösségi médiában, miközben a nemzetközi standard már kezd túllépni a sokkal nagyobb teljesítményű automatizált accountokon (ilyeneket 38 országban detektáltak) is. Az új hullámot a hibrid, emberi felügyelettel működtetett robotfelhasználók jelentik, ilyeneket alkalmaznak már többek között a németek, az oroszok, az amerikaiak és az irániak. Az Index összefoglalója szerint az oxfordi kutatók négy nagy kategóriájából három – a kormányt támogató üzenetek sulykolása, az ellenzék támadása, illetve a politikai ellenfelek elleni trollkodás, zaklatás, karaktergyilkosságok – is ott van a repertoárban. Egyedül a semleges, figyelemelterelésre használt hírek terjesztése maradt ki eddig a hazai információs háborúban. Az alkalmazott fegyverekben is tartjuk a lépést a világgal, az aktuális trend ugyanis az egyre vizuálisabb formába csomagolt propaganda, képek, mémek használata.
Szerző

Februárra napolták el Budaházy tárgyalását

Publikálás dátuma
2018.11.06. 13:37

Fotó: Népszava
Új védők kirendeléséről is intézkedett a bíróság.
Továbbra sem kezdődött el érdemben a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy György és társainak megismételt elsőfokú eljárása a Fővárosi Törvényszéken kedden, a tárgyalást februárra napolták el eljárási okok miatt. A megismételt elsőfokú tárgyalás szeptember 27-én kezdődött, de a bíróság akkor nem tudta megkezdeni a vádirat és az előző ítéletek ismertetését. A harmadrendű vádlott ugyanis szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ami a tárgyalás megtartásának akadálya. Kedden azért nem tudtak érdemben hozzákezdeni a vádlottak meghallgatásához, mert a bíróság több védőnek – köztük a harmadrendű vádlotténak – a kizárásáról rendelkezett, mivel az új büntetőeljárási törvény szerint nem lehet védő az, aki az ügyben tanú segítője volt. A bíróság intézkedett az új védők kirendeléséről is. A harmadrendű vádlott védője a tárgyalásra szóló idézést október 29-én vette át, és a törvény szerint ezután nyolc napnak el kell telnie a tárgyalásig, ez pedig csak kedden éjfélkor járna le. A tárgyalást akkor lehetett volna mégis megtartani, ha a vádlott ehhez hozzájárult volna. A bíróság így februárra napolta el a tárgyalássorozatot, amelynek első két napján ismertetik majd a tervek szerint a vádiratot, az elsőfokú és a hatályon kívül helyező másodfokú ítéletet, és meghallgatják a vádlottakat. A további hat tárgyalási napon tanúkat tervez meghallgatni a bíróság. A kedden kizárt védők és az érintett vádlottak fellebbezést nyújtottak be a kizárás ellen, ezekről a februári tárgyalásig dönt a Fővárosi Ítélőtábla. A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori szocialista-szabad demokrata-kormány politikáját. A szervezet célja az is volt, hogy félelmet keltsen a lakosság egyes csoportjaiban, például Molotov-koktélos támadásokat követtek el a kormányzó pártok, illetve kormánypárti politikusok ingatlanai ellen. A vádlottak javarészt tagadták bűnösségüket. A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki addigra már több évet töltött előzetes letartóztatásban. A tizenhét vádlott közül tizenötöt terrorcselekmény miatt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak. A Fővárosi Ítélőtábla idén áprilisban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította a törvényszéket. A tábla szerint az ítélet megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz, esetenként törvényellenesen zárták ki a tárgyalásról a nyilvánosságot, valamint sérültek a védelem jogai, amikor egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek. A tábla – amely minden vádlott kényszerintézkedését megszüntette – előírta az elsőfokú bíróságnak az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását, de leszögezte azt is, hogy csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást. A büntetőeljárásról szóló, július 1-jén hatályba lépett új törvény rendelkezései értelmében az ügyet – bírói tanács helyett – a törvényszék egy bírája tárgyalja.
Szerző

A Mészáros-gyerekek cégének pályáznia sem kell, hogy közpénzt kapjon

Publikálás dátuma
2018.11.06. 11:24
Illusztráció
Fotó: Népszava
Sokmilliárdos megbízásokat kapott a Fejér-B.Á.L. a Mészáros Lőrinc vezette felcsúti foci-alapítványtól. TAO-pénzekről volt szó, amik közpénznek számítanak, és a megbízások idején még a közbeszerzési törvény vonatkozott rájuk. A Transparency International lépéseket vár a kormánytól.
A felcsúti fociakadémiát működtető, Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) sok milliárd forintnyi közpénzről döntött nyilvános pályáztatás nélkül - hívja fel a figyelmet nyílt levelében a Transparency International (TI). Mint a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Gulyás Gergelyhez címzett levelet kiszúró Átlátszó összefoglalja: a Kúria jogerősen kimondta a látvány-csapatsportok - azaz például a foci - TAO-támogatásról, hogy közpénz, és a közbeszerzési törvény hatálya alól csak a felcsúti beruházások után vették ki a TAO-pénzeket. Így igen csak ködös, hogy mégis miért mellőzte a pályázatok kiírását a FUNA.
A Mészáros Lőrinc gyermekei által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt. sportcsarnokot és konferencia-központot épített Felcsúton. A beruházás 12,5 milliárd forintos költségét a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát (PFLA) működtető FUNA 30 százalékos önerő mellett TAO-támogatásból finanszírozta. Azaz nagyjából 8,7 milliárd forint közpénz volt a megbízásban, amit a Fejér-B.Á.L. közbeszerzés nélkül kapott a mészáros vezetése alatt álló alapítványtól.
Ehhez hasonló módon zajlott a közpénzköltés a korábbi FUNA / PFLA óriásberuházások esetében is: az egymilliárd forintos felcsúti kisvasútnál, és a 3,1 milliárd forintos, “Makovecz-stílusú” kazánház építésénél is. A kisvasút építését 600 millió forinttal támogatta az Európai Unió, a kazánházra pedig 2,5 milliárd forintnyi TAO-támogatást nyertek el, a Fejér B.Á.L. Zrt. pedig mindkét beruházásban részt vett kivitelezőként.
Az antikorrupciós szervezet arra kéri Gulyást: egyrészt törölje a közbeszerzési törvényből azt a fordulatot, amely kiveszi a TAO-támogatásokat a törvény hatálya alól; másrészt kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból annak érdekében, hogy a FUNA közbeszerzési jogállását tisztázzák, illetve 5 évre visszamenőleg vizsgálja meg a FUNA szerződéseit közbeszerzési szempontból.
Szerző