A legtöbb vizsgált mutató azt igazolja, hogy Magyarország felzárkózása az Európai Uniós átlaghoz valójában sikertelen volt az 1990 óta eltelt majdnem három évtizedben. Ez az egyik legfontosabb megállapítása a Tárki tizenötödik alkalommal megjelent Társadalmi riport című tanulmánygyűjteményének.
A 22 fejezetre tördelt kötet a magyar társadalomszerkezet, a demográfiai adatok, a gazdasági folyamatok, a humán infrastruktúra egyes ágainak elemzése mellett az idei országgyűlési választás és a választási rendszer értékelésére, az intézményekbe vetett bizalom alakulására, de még arra is kitér, hogy mit gondolnak a magyarok hazánk Oroszországhoz fűződő viszonyáról.
A megszokott GDP adatok értékelése mellett sokkal érdekesebb például a bruttó nemzeti jövedelem, a GNI alakulása alakulása. Míg a GDP az országhatáron belüli termelés alakulását mutatja, addig a GNI az ország állampolgárainak jövedelmét mutatja, beleértve a külföldön szerzett jövedelmeket is, s így egyértelműbben jelzi az életszínvonal változásait.
A Kolosi Tamás-Szívós Péter szerzőpáros az érthetőség kedvéért Ausztria, Portugália, Lengyelország, Románia és Magyarország adatait hasonlította össze, s így jutott arra a megállapításra, hogy a magyar fejlődési ütem az utóbbi negyed században alacsonyabb volt a lengyel és román dinamikánál, de magasabb két nyugati ország növekedési üteménél. A baj csak az, hogy ezzel együtt nem közeledtünk Európa nyugati feléhez a jövedelmi színvonalat vizsgálva. Ugyanez a helyzet a várható élettartam alakulásakor, sőt a felsőoktatásban tanulók arányait vizsgálva kifejezetten romlott a pozíciónk.
A Társadalmi riport 2018 azt is megmutatja, hogy a leggazdagabb felső tized jövedelmei és vagyona egyre nő, míg a magyar lakosság legszegényebb tíz százalékának helyzete a gazdasági válság lecsengése óta minimálisan javult, de ebből a „kasztból” ugyanolyan nehéz felfelé lépni, ahogy a leggazdagabb körből sem gyakori a lecsúszás. Ahogy Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója, a kötet egyik szerkesztője fogalmazott: tapad a padló és a plafon is.
A jelentős érdeklődés mellett megrendezett könyvbemutatón Kolosi Tamás, a Társadalomkutatási Intézet Zrt. alapítója és elnöke, a kötet másik szerkesztője kiemelte, hogy a kétévente megjelenő riport elemzései mára nemzetközi hírnevet vívtak ki maguknak, a Pennsylvániai Egyetem rangsorában a világ első ötven legjelentősebb társadalomtudományi kötete közt tartják számon – egyedüliként a posztkommunista országok hasonló elemzései közül.
