Minden várakozást felülmúlt már eddig is az idei kereskedelmi forgalom, s a tavalyi 10 ezer milliárd forintos bevétellel szemben már novemberben 9 ezer milliárd fölött voltak a költések. A szakemberek szerint év végig a karácsonyi rohammal elérhetik akár a 11 – 11,5 milliárd forintot is. A szektorban bejegyzett 183 ezer cég összesen 550 ezer embert foglalkoztat, s ebből közvetlenül több mint 300 ezren találkoznak a vevőkkel, naponta 10 millió interaktív kapcsolat révén - hangzott el az Európai Kereskedelem Napján, a szakma ünnepi rendezvényén. Az eseményen a szakmai és érdekvédelmi szervezetek által javasolt kereskedelmi dolgozók rangos elismeréseket vehettek át.
Az ünnepi hangulatot és a biztató adatokat azonban beárnyékolta, hogy a GDP 12 százalékát adó szektor egyre égetőbb munkaerőhiánnyal küzd, és támogatás nélkül mind nehezebb lesz fenntartani a kistelepüléseken a boltokat. A fizikai elárusítóhelyek számára kivívást jelent az online kereskedelem térnyerése is.
A boltokban átlagosan 33 százalékos az éves fluktuáció, vagyis a dolgozók egyharmada cserélődik. A témát tárgyaló kerekasztalbeszélgetés során Maczelka Márk, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) társelnöke megjegyezte, az egyik nagy kiskereskedelmi láncnál 2017-ben végzett felmérés szerint a fluktuáció 39 százalékos volt és a távozó munkatársak 70 százaléka egy éven belül hagyta el a céget. A kilépés okaként a válaszolók kétharmada a leterheltséget nevezte meg első helyen. Ezt a drámai elvándorlást béremelésekkel és egyéb intézkedésekkel idén sikerült az átlag alá, 32 százalékra mérsékelni.
A szakemberhiány enyhítését akadályozza, hogy kevés fiatal jelentkezik a kereskedelmi szakoktatásra és aki mégis jelentkezik, nem a legjobb képességű - fűzte hozzá Zs. Szőke Zoltán az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke. A felnőttképzés átszervezése egy jól, rosszul, de mégis működő rendszert számolt fel. A szakember úgy vélte, a korábbi gyakorlatban valóban voltak visszaélések, előfordult, hogy állami támogatásokat nyúltak le olyan tanfolyamok címén, amit meg sem tartottak, vagy csak papíron. Nem bizonyult jó megoldásnak, hogy a megyei szakképző központokhoz helyezték ezt a képzési módot - tette hozzá.
A szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselői felhívták a figyelmet, hogy önmagában az elmúlt két évben az ágazatban végrehajtott majd' 40 százalékos béremelés sem jelent elegendő megtartó erőt, ha a kereskedelmi munka társadalmi presztízsét nem sikerül a korábbi szintre emelni.
Azt azonban, ma még nem lehet tudni, hogy az elkövetkező 2-3 évben hol lesz a béremelések határa – jelezték a szakemberek, akik jövőre már nem számítanak a forgalom ideihez hasonló robbanásszerű emelkedésére.
A kormányzat viszont töretlen optimizmussal tekint a kereskedelem fejlődésére. Erős vállalatokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb öt országa közé kerüljön – rajzolt fel nagy ívű kormányzati elképzeléseket Weingartner Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára elmondta, kiemelten fontos például a reálbérek növekedésére épülő fogyasztás fenntarthatósága, és az, hogy a kereskedelmi tevékenységek kevésbé terheljék a környezetet.
Az ITM államtitkára megemlítette,a kormánynak szüksége van az együttműködésre, ezért szeretnének a gazdaság szereplőinek minél több fórumot biztosítani a közös célok eléréséhez. Erről az elmúlt nyolc évben ugyan többször is beszéltek kormányzati politikusok, de a gyakorlatban vagy egyáltalán nem egyeztettek a szektort érintő jogszabályok előkészítése során, vagy ha voltak is véleménycserék, akkor alig vagy egyáltalán nem vették figyelembe a szakma javaslatait – jegyezte meg egy kereskedelmi szakember.
