Ünnepeltek a kereskedők és közben panaszkodtak

Publikálás dátuma
2018.11.06 18:36

Fotó: /
Csúcsévet zárhat idén a kereskedelem, az ágazat szereplői mégis aggódnak: kitart-e a növekedés az elkövetkező években is.
Minden várakozást felülmúlt már eddig is az idei kereskedelmi forgalom, s a tavalyi 10 ezer milliárd forintos bevétellel szemben már novemberben 9 ezer milliárd fölött voltak a költések. A szakemberek szerint év végig a karácsonyi rohammal elérhetik akár a 11 – 11,5 milliárd forintot is. A szektorban bejegyzett 183 ezer cég összesen 550 ezer embert foglalkoztat, s ebből közvetlenül több mint 300 ezren találkoznak a vevőkkel, naponta 10 millió interaktív kapcsolat révén - hangzott el az Európai Kereskedelem Napján, a szakma ünnepi rendezvényén. Az eseményen a szakmai és érdekvédelmi szervezetek által javasolt kereskedelmi dolgozók rangos elismeréseket vehettek át. Az ünnepi hangulatot és a biztató adatokat azonban beárnyékolta, hogy a GDP 12 százalékát adó szektor egyre égetőbb munkaerőhiánnyal küzd, és támogatás nélkül mind nehezebb lesz fenntartani a kistelepüléseken a boltokat. A fizikai elárusítóhelyek számára kivívást jelent az online kereskedelem térnyerése is. A boltokban átlagosan 33 százalékos az éves fluktuáció, vagyis a dolgozók egyharmada cserélődik. A témát tárgyaló kerekasztalbeszélgetés során Maczelka Márk, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) társelnöke megjegyezte, az egyik nagy kiskereskedelmi láncnál 2017-ben végzett felmérés szerint a fluktuáció 39 százalékos volt és a távozó munkatársak 70 százaléka egy éven belül hagyta el a céget. A kilépés okaként a válaszolók kétharmada a leterheltséget nevezte meg első helyen. Ezt a drámai elvándorlást béremelésekkel és egyéb intézkedésekkel idén sikerült az átlag alá, 32 százalékra mérsékelni.  A szakemberhiány enyhítését akadályozza, hogy kevés fiatal jelentkezik a kereskedelmi szakoktatásra és aki mégis jelentkezik, nem a legjobb képességű - fűzte hozzá Zs. Szőke Zoltán az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke. A felnőttképzés átszervezése egy jól, rosszul, de mégis működő rendszert számolt fel. A szakember úgy vélte, a korábbi gyakorlatban valóban voltak visszaélések, előfordult, hogy állami támogatásokat nyúltak le olyan tanfolyamok címén, amit meg sem tartottak, vagy csak papíron. Nem bizonyult jó megoldásnak, hogy a megyei szakképző központokhoz helyezték ezt a képzési módot - tette hozzá. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselői felhívták a figyelmet, hogy önmagában az elmúlt két évben az ágazatban végrehajtott majd' 40 százalékos béremelés sem jelent elegendő megtartó erőt, ha a kereskedelmi munka társadalmi presztízsét nem sikerül a korábbi szintre emelni. Azt azonban, ma még nem lehet tudni, hogy az elkövetkező 2-3 évben hol lesz a béremelések határa – jelezték a szakemberek, akik jövőre már nem számítanak a forgalom ideihez hasonló robbanásszerű emelkedésére. A kormányzat viszont töretlen optimizmussal tekint a kereskedelem fejlődésére. Erős vállalatokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb öt országa közé kerüljön – rajzolt fel nagy ívű kormányzati elképzeléseket Weingartner Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára elmondta, kiemelten fontos például a reálbérek növekedésére épülő fogyasztás fenntarthatósága, és az, hogy a kereskedelmi tevékenységek kevésbé terheljék a környezetet.  Az ITM államtitkára megemlítette,a kormánynak szüksége van az együttműködésre, ezért szeretnének a gazdaság szereplőinek minél több fórumot biztosítani a közös célok eléréséhez. Erről az elmúlt nyolc évben ugyan többször is beszéltek kormányzati politikusok, de a gyakorlatban vagy egyáltalán nem egyeztettek a szektort érintő jogszabályok előkészítése során, vagy ha voltak is véleménycserék, akkor alig vagy egyáltalán nem vették figyelembe a szakma javaslatait – jegyezte meg egy kereskedelmi szakember.   

December 24-i nyitvatartás

Úgy tetszik kormányzati intézkedés nélkül is az élet megoldja a december 24-i nyitvatartás, korábbi zárás kérdését. A 24.hu körképe alapján az iparcikkeket, bútorokat áruló boltok, láncok jó része eleve ki sem nyit 24-én és 31-én, míg az élelmiszer és ajándékboltok hajlanak a kereskedelmi szakszervezet által szorgalmazott déli zárásra. A nem reprezentatív közönségszavazat szerint a kétharmad a 24-i teljes zárvatartást is támogatná.

2018.11.06 18:36
Frissítve: 2018.11.06 21:17

Újra csúcson az üzemanyagkereslet

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:36
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Tavaly 7,4 százalékkal 3,7 milliárd literre nőtt a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma – közölte a nagy hazai kőolajcégeket képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ).
Az érték adataink szerint újabb rekordot jelent. A növekedés üteme a válság óta csak 2015-ben állt magasabban, 2017-ben pedig mindössze 3,3 százalékra rúgott. Ezen belül a gázolajigények szaladtak meg igazán: a tavalyelőtti 3,4 százalékos értékhez képest a fogyasztás 2018-ban 8,9 százalékkal 2,3 milliárd literre ugrott, ami szintén történelmi rekord. A benzinforgalom 5 százalékkal 1,4 milliárd literre nőtt. Ez a bővülési ütem szintén történelmi rekord, bár a mennyiség még messze áll történelmi csúcsától. Mindehhez a jövedelmek emelkedése és a gazdasági fejlődés is hozzájárult. Tavaly már némiképp az árak is befolyásolták az igényeket: mint arra Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára felhívta a figyelmünket, a harmadik negyedév magasabb árai kissé már visszavetették a keresletet. Továbbra is határozott a prémiumbenzinek iránti igény élénkülése: forgalmuk tavaly 12 százalékos bővüléssel közel 100 millió literre nőtt. Az adalékolt dízelből 200 millió liter fogyott, ami csupán 2 százalékos emelkedést mutat. Ezt Grád Ottó azzal magyarázza, hogy prémium üzemanyagokat alapvetően a személygépjárművekbe tankolnak. Az országos forgalmat mérő Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból az a következtetés is levonható, hogy tavaly a mintegy kétezres hazai kútszámon belül körülbelül 1100 márkás töltőállomás forgalomnövekedése meghaladta a többiét. Vagyis a közlekedők körében kissé nőtt az ismert kútláncok népszerűsége.
Szerző
Témák
üzemanyag
2019.01.21 21:36

Tőkepótló hitel forintban, euróban

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A vállalkozások jelentős része hagyományos finanszírozási konstrukcióval nem képes olyan léptékű beruházások, akvizíciók megvalósítására, amelyek jelentősen növelnék a társaság versenyképességét.
Az MFB azt közölte lapunkkal, hogy a hétfőtől igénybe vehető, általuk kezelt, Versenyképességi Hitelprogramban, a hitelösszeg legfeljebb 40 százalékáig úgynevezett ballon típusú forrást biztosít, ezt az összeget csak a futamidő végén kell visszafizetni. A hitel egyébként a hagyományos beruházási célok mellett tartós forgóeszköz-finanszírozásra és akvizícióra (vállalati felvásárlásra) is fordítható. A hitelösszeg nagysága ügyfelenként legalább 1 milliárd, legfeljebb 10 milliárd forint lehet. Beruházási, akvizíciós és hitelkiváltó hitel esetén a futamidő legfeljebb 10 év, forgóeszközhitel esetén pedig ennek a fele. A legfeljebb 10 éves futamidő esetén a fix kamat 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. (Jelenleg a 3 havi BUBOR 0,14 százalékos.) A legfeljebb 5 éves futamidő esetén a forint alapú hitel igényelhető a teljes futamidő alatt fix 2,7 százalékos kamat mellett, vagy változó kamatozású konstrukcióban 3 havi BUBOR plusz 1,4 százalékos kamattal. Maximum 10 éves futamidő esetén a forint alapú, fix konstrukció 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. A program érdekessége, hogy euró alapon is igényelhető. Maximum 5 éves futamidő esetén fix 1,7 százalékos, vagy 3 havi EURIBOR plusz 1,6 százalékos változó kamattal, míg maximum 10 éves futamidő mellett fix 2,7 százalékos, illetve 3 havi EURIBOR plusz 2 százalékos változó kamat mellett kérhetik a vállalkozások. (A 3 hónapos EURIBOR jelenleg -0,31 százalékos.) Az új hitelprogram jól kiegészíti a Magyar Nemzeti Bank NHP Fix hitelét, ahol az igényelhető maximum összeg 1 milliárd forint, az MFB Versenyképességi Hitelprogramja e fölötti finanszírozási igényeket elégít ki.  A programban 100 milliárd forint áll az igénylők rendelkezésére, de kedvező piaci visszajelzések esetén az MFB kész bővíteni a keretösszeget. A konstrukció közvetlenül az MFB-nél igényelhető, a hitelkérelmeket 2022. december 30-ig nyújthatják be az ügyfelek. 
2019.01.21 20:34