Ünnepeltek a kereskedők és közben panaszkodtak

Publikálás dátuma
2018.11.06 18:36

Csúcsévet zárhat idén a kereskedelem, az ágazat szereplői mégis aggódnak: kitart-e a növekedés az elkövetkező években is.
Minden várakozást felülmúlt már eddig is az idei kereskedelmi forgalom, s a tavalyi 10 ezer milliárd forintos bevétellel szemben már novemberben 9 ezer milliárd fölött voltak a költések. A szakemberek szerint év végig a karácsonyi rohammal elérhetik akár a 11 – 11,5 milliárd forintot is. A szektorban bejegyzett 183 ezer cég összesen 550 ezer embert foglalkoztat, s ebből közvetlenül több mint 300 ezren találkoznak a vevőkkel, naponta 10 millió interaktív kapcsolat révén - hangzott el az Európai Kereskedelem Napján, a szakma ünnepi rendezvényén. Az eseményen a szakmai és érdekvédelmi szervezetek által javasolt kereskedelmi dolgozók rangos elismeréseket vehettek át. Az ünnepi hangulatot és a biztató adatokat azonban beárnyékolta, hogy a GDP 12 százalékát adó szektor egyre égetőbb munkaerőhiánnyal küzd, és támogatás nélkül mind nehezebb lesz fenntartani a kistelepüléseken a boltokat. A fizikai elárusítóhelyek számára kivívást jelent az online kereskedelem térnyerése is. A boltokban átlagosan 33 százalékos az éves fluktuáció, vagyis a dolgozók egyharmada cserélődik. A témát tárgyaló kerekasztalbeszélgetés során Maczelka Márk, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) társelnöke megjegyezte, az egyik nagy kiskereskedelmi láncnál 2017-ben végzett felmérés szerint a fluktuáció 39 százalékos volt és a távozó munkatársak 70 százaléka egy éven belül hagyta el a céget. A kilépés okaként a válaszolók kétharmada a leterheltséget nevezte meg első helyen. Ezt a drámai elvándorlást béremelésekkel és egyéb intézkedésekkel idén sikerült az átlag alá, 32 százalékra mérsékelni.  A szakemberhiány enyhítését akadályozza, hogy kevés fiatal jelentkezik a kereskedelmi szakoktatásra és aki mégis jelentkezik, nem a legjobb képességű - fűzte hozzá Zs. Szőke Zoltán az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke. A felnőttképzés átszervezése egy jól, rosszul, de mégis működő rendszert számolt fel. A szakember úgy vélte, a korábbi gyakorlatban valóban voltak visszaélések, előfordult, hogy állami támogatásokat nyúltak le olyan tanfolyamok címén, amit meg sem tartottak, vagy csak papíron. Nem bizonyult jó megoldásnak, hogy a megyei szakképző központokhoz helyezték ezt a képzési módot - tette hozzá. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselői felhívták a figyelmet, hogy önmagában az elmúlt két évben az ágazatban végrehajtott majd' 40 százalékos béremelés sem jelent elegendő megtartó erőt, ha a kereskedelmi munka társadalmi presztízsét nem sikerül a korábbi szintre emelni. Azt azonban, ma még nem lehet tudni, hogy az elkövetkező 2-3 évben hol lesz a béremelések határa – jelezték a szakemberek, akik jövőre már nem számítanak a forgalom ideihez hasonló robbanásszerű emelkedésére. A kormányzat viszont töretlen optimizmussal tekint a kereskedelem fejlődésére. Erős vállalatokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb öt országa közé kerüljön – rajzolt fel nagy ívű kormányzati elképzeléseket Weingartner Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára elmondta, kiemelten fontos például a reálbérek növekedésére épülő fogyasztás fenntarthatósága, és az, hogy a kereskedelmi tevékenységek kevésbé terheljék a környezetet.  Az ITM államtitkára megemlítette,a kormánynak szüksége van az együttműködésre, ezért szeretnének a gazdaság szereplőinek minél több fórumot biztosítani a közös célok eléréséhez. Erről az elmúlt nyolc évben ugyan többször is beszéltek kormányzati politikusok, de a gyakorlatban vagy egyáltalán nem egyeztettek a szektort érintő jogszabályok előkészítése során, vagy ha voltak is véleménycserék, akkor alig vagy egyáltalán nem vették figyelembe a szakma javaslatait – jegyezte meg egy kereskedelmi szakember.   

December 24-i nyitvatartás

Úgy tetszik kormányzati intézkedés nélkül is az élet megoldja a december 24-i nyitvatartás, korábbi zárás kérdését. A 24.hu körképe alapján az iparcikkeket, bútorokat áruló boltok, láncok jó része eleve ki sem nyit 24-én és 31-én, míg az élelmiszer és ajándékboltok hajlanak a kereskedelmi szakszervezet által szorgalmazott déli zárásra. A nem reprezentatív közönségszavazat szerint a kétharmad a 24-i teljes zárvatartást is támogatná.

Frissítve: 2018.11.06 21:17

Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző