Ünnepeltek a kereskedők és közben panaszkodtak

Publikálás dátuma
2018.11.06 18:36

Fotó: /
Csúcsévet zárhat idén a kereskedelem, az ágazat szereplői mégis aggódnak: kitart-e a növekedés az elkövetkező években is.
Minden várakozást felülmúlt már eddig is az idei kereskedelmi forgalom, s a tavalyi 10 ezer milliárd forintos bevétellel szemben már novemberben 9 ezer milliárd fölött voltak a költések. A szakemberek szerint év végig a karácsonyi rohammal elérhetik akár a 11 – 11,5 milliárd forintot is. A szektorban bejegyzett 183 ezer cég összesen 550 ezer embert foglalkoztat, s ebből közvetlenül több mint 300 ezren találkoznak a vevőkkel, naponta 10 millió interaktív kapcsolat révén - hangzott el az Európai Kereskedelem Napján, a szakma ünnepi rendezvényén. Az eseményen a szakmai és érdekvédelmi szervezetek által javasolt kereskedelmi dolgozók rangos elismeréseket vehettek át. Az ünnepi hangulatot és a biztató adatokat azonban beárnyékolta, hogy a GDP 12 százalékát adó szektor egyre égetőbb munkaerőhiánnyal küzd, és támogatás nélkül mind nehezebb lesz fenntartani a kistelepüléseken a boltokat. A fizikai elárusítóhelyek számára kivívást jelent az online kereskedelem térnyerése is. A boltokban átlagosan 33 százalékos az éves fluktuáció, vagyis a dolgozók egyharmada cserélődik. A témát tárgyaló kerekasztalbeszélgetés során Maczelka Márk, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) társelnöke megjegyezte, az egyik nagy kiskereskedelmi láncnál 2017-ben végzett felmérés szerint a fluktuáció 39 százalékos volt és a távozó munkatársak 70 százaléka egy éven belül hagyta el a céget. A kilépés okaként a válaszolók kétharmada a leterheltséget nevezte meg első helyen. Ezt a drámai elvándorlást béremelésekkel és egyéb intézkedésekkel idén sikerült az átlag alá, 32 százalékra mérsékelni.  A szakemberhiány enyhítését akadályozza, hogy kevés fiatal jelentkezik a kereskedelmi szakoktatásra és aki mégis jelentkezik, nem a legjobb képességű - fűzte hozzá Zs. Szőke Zoltán az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke. A felnőttképzés átszervezése egy jól, rosszul, de mégis működő rendszert számolt fel. A szakember úgy vélte, a korábbi gyakorlatban valóban voltak visszaélések, előfordult, hogy állami támogatásokat nyúltak le olyan tanfolyamok címén, amit meg sem tartottak, vagy csak papíron. Nem bizonyult jó megoldásnak, hogy a megyei szakképző központokhoz helyezték ezt a képzési módot - tette hozzá. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselői felhívták a figyelmet, hogy önmagában az elmúlt két évben az ágazatban végrehajtott majd' 40 százalékos béremelés sem jelent elegendő megtartó erőt, ha a kereskedelmi munka társadalmi presztízsét nem sikerül a korábbi szintre emelni. Azt azonban, ma még nem lehet tudni, hogy az elkövetkező 2-3 évben hol lesz a béremelések határa – jelezték a szakemberek, akik jövőre már nem számítanak a forgalom ideihez hasonló robbanásszerű emelkedésére. A kormányzat viszont töretlen optimizmussal tekint a kereskedelem fejlődésére. Erős vállalatokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb öt országa közé kerüljön – rajzolt fel nagy ívű kormányzati elképzeléseket Weingartner Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára elmondta, kiemelten fontos például a reálbérek növekedésére épülő fogyasztás fenntarthatósága, és az, hogy a kereskedelmi tevékenységek kevésbé terheljék a környezetet.  Az ITM államtitkára megemlítette,a kormánynak szüksége van az együttműködésre, ezért szeretnének a gazdaság szereplőinek minél több fórumot biztosítani a közös célok eléréséhez. Erről az elmúlt nyolc évben ugyan többször is beszéltek kormányzati politikusok, de a gyakorlatban vagy egyáltalán nem egyeztettek a szektort érintő jogszabályok előkészítése során, vagy ha voltak is véleménycserék, akkor alig vagy egyáltalán nem vették figyelembe a szakma javaslatait – jegyezte meg egy kereskedelmi szakember.   

December 24-i nyitvatartás

Úgy tetszik kormányzati intézkedés nélkül is az élet megoldja a december 24-i nyitvatartás, korábbi zárás kérdését. A 24.hu körképe alapján az iparcikkeket, bútorokat áruló boltok, láncok jó része eleve ki sem nyit 24-én és 31-én, míg az élelmiszer és ajándékboltok hajlanak a kereskedelmi szakszervezet által szorgalmazott déli zárásra. A nem reprezentatív közönségszavazat szerint a kétharmad a 24-i teljes zárvatartást is támogatná.

2018.11.06 18:36
Frissítve: 2018.11.06 21:17

Trükközött a Digi - megbüntették

Publikálás dátuma
2018.11.14 19:24
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Visszavonta a Digi Távközlési Kft. számára az Invitel Távközlési Zrt. felvásárlására kiadott májusi engedélyét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Indoklásuk szerint ugyanis hozzájárulásuk a Digi megtévesztő közlésén alapult. A hatósági közlemény szerint az eredeti határozatban kikötötték, hogy ama 23 településen, ahol - a Digi tájékoztatása szerint - i-TV nevű leányvállalatuk bérli a kábelhálózatot, a helyi verseny lehetőségének fenntartása érdekében e szerződéseket már ne lehessen meghosszabbítani. Az engedély kiadását követően viszont arról kaptak piaci jelzéseket, hogy az i-TV valójában 89 településen bérli a hálózatot. A hatóság ezért visszavonta engedélyét és 90 millió forintos bírsággal sújtotta a román hátterű távközlési szolgáltatót. Az ügylet így visszamenőlegesen jogellenessé vált: a GVH most az új adatok birtokában ismét megvizsgálja a fúzió lehetőségét. A felek gazdasági érdekeire és az előfizetői szolgáltatások folytonosságára tekintettel a hatóság a Digi kérelmére hozzájárult ahhoz, hogy az új eljárás lezárultáig a vállalkozás - ellenőrző biztos felügyelete mellett - fenntarthassa és folytathassa az összefonódás már megkezdett lépéseit, így például az Invitel-hálózat és -szolgáltatások átvételét, azok fejlesztését és a társaság beolvasztását. Az ügylet tavaly júliusi bejelentése szerint az akkor különböző nemzetközi pénzügyi befektetőkhöz kötött Invitel 43 milliárd forintba került.
Szerző
2018.11.14 19:24

322,4 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.14 19:18

Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 322,40 forintra csökkent este fél hét körül a reggel hét óra körül jegyzett 323,09 forintról.
Az euró szerdán 322,25 forint és 323,22 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 284,17 forintról 283,34 forintra, a dolláré pedig 286,21 forintról 285,62 forintra csökkent.
Az euró a reggeli 1,1288 dollár után este 1,1289 dolláron állt.
Szerző
2018.11.14 19:18