A szocialisták kezdeményezik, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága vizsgálja meg, hogy milyen felelősség terheli a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a devizahitelezés miatt, és miért nem lépett fel a jegybank, amikor látta a problémákat.
Mesterházy Attila, az ellenzéki párt parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban a Népszava érdeklődésére elmondta, a 2013-ban megszületett jegybanktörvény szerint az MNB alapvető feladata a többi között a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme, azaz fogyasztóvédelmi feladata is van. Ezt azonban a jegybank figyelmen kívül hagyta.
A szocialista politikus felidézte, hogy már a sorra bedőlő devizahitelek ismerete ellenére, 2015-ben Nagy Márton, a MNB alelnöke egyik előadásában arról beszélt, hogy 2008-ig nem voltak jelentős kilengések a forint árfolyamában - ami egyébként tény -, majd hozzáfűzte, hogy "a bankok nem adtak megfelelő tájékoztatást a kockázatokról."
Mesterházy Attila véleménye szerint ebből a kijelentésből egyértelműen kiderül, hogy a jegybank nem látta el a felügyeleti jogköréből adódó ellenőrző szerepét. Ez is az oka annak, hogy az érintettek sorra elbukják pereiket a bíróságokon, hiszen az MNB állásfoglalásában úgy hárította el a maga felelősségét, hogy "nem lehet megállapítani az árfolyam irányát."
Az ellenzéki politikus álláspontja az, hogy nem volt megfelelő a bankok tájékoztatása. Ezért, ha nem vezették volna félre a pénzintézetek az embereket, akkor nem indult volna be a családok kilakoltatási hulláma.
Mesterházy Attila elmondta, hogy írásbeli kérdéseket nyújtott be Matolcsy Györgyhöz, az MNB elnökéhez arról, hogy a jegybank hány közérdekű keresetet indított, és hányat nyert meg a bankokkal szemben? Ha egyet sem, akkor ez annak a bizonyítéka lehet, hogy az MNB nem független intézmény, a bankok zsebében van.
Ugyancsak keddi hír, hogy egy kormánypárti módosító javaslat lehetővé tenné a jövőben, hogy a bajba jutott devizahitelesek Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlanjai után, az önkormányzati tulajdonú bérlakásokban élők részére is ingyenessé váljon a kéményseprés, amennyiben ezt elfogadja az Országgyűlés.
