Felelősségre vonnák a jegybankot a szocialisták

Publikálás dátuma
2018.11.06. 20:11

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A szocialisták kezdeményezik, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága vizsgálja meg, hogy milyen felelősség terheli a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a devizahitelezés miatt, és miért nem lépett fel a jegybank, amikor látta a problémákat. Mesterházy Attila, az ellenzéki párt parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban a Népszava érdeklődésére elmondta, a 2013-ban megszületett jegybanktörvény szerint az MNB alapvető feladata a többi között a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme, azaz fogyasztóvédelmi feladata is van. Ezt azonban a jegybank figyelmen kívül hagyta. A szocialista politikus felidézte, hogy már a sorra bedőlő devizahitelek ismerete ellenére, 2015-ben Nagy Márton, a MNB alelnöke egyik előadásában arról beszélt, hogy 2008-ig nem voltak jelentős kilengések a forint árfolyamában - ami egyébként tény -, majd hozzáfűzte, hogy "a bankok nem adtak megfelelő tájékoztatást a kockázatokról."  Mesterházy Attila véleménye szerint ebből a kijelentésből egyértelműen kiderül, hogy a jegybank nem látta el a felügyeleti jogköréből adódó ellenőrző szerepét. Ez is az oka annak, hogy az érintettek sorra elbukják pereiket a bíróságokon, hiszen az MNB állásfoglalásában úgy hárította el a maga felelősségét, hogy "nem lehet megállapítani az árfolyam irányát." Az ellenzéki politikus álláspontja az, hogy nem volt megfelelő a bankok tájékoztatása. Ezért, ha nem vezették volna félre a pénzintézetek az embereket, akkor nem indult volna be a családok kilakoltatási hulláma.  Mesterházy Attila elmondta, hogy írásbeli kérdéseket nyújtott be Matolcsy Györgyhöz, az MNB elnökéhez arról, hogy a jegybank hány közérdekű keresetet indított, és hányat nyert meg a bankokkal szemben? Ha egyet sem, akkor ez annak a bizonyítéka lehet, hogy az MNB nem független intézmény, a bankok zsebében van. Ugyancsak keddi hír, hogy egy kormánypárti módosító javaslat lehetővé tenné a jövőben, hogy a bajba jutott devizahitelesek Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlanjai után, az önkormányzati tulajdonú bérlakásokban élők részére is ingyenessé váljon a kéményseprés, amennyiben ezt elfogadja az Országgyűlés.
Szerző

Nem csobbanhat a Balatonba, de mehet sokat stadionba

Publikálás dátuma
2018.11.06. 19:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Adómentes jegyvásárlással továbbra is támogatná a stadionok fenntartását, és a korábbiaknál többet adna kulturális belépőkre a parlament gazdasági bizottságának kormánypárti többsége.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága - a kormánypárti képviselők támogatásával - olyan, a részletes vitát lezáró módosító javaslatot adott be az őszi adócsomaghoz, hogy a munkáltató által a sportrendezvényekre, illetve kulturális eseményekre (kiállításokra, színházi, zenei, közművelődési rendezvényekre) ingyenesen vagy kedvezményesen juttatható jegyek, illetve bérletek, könyvtári beiratkozási díjak összeghatárát a korábbi 50 ezer forintról a minimálbért meg nem haladó értékére módosítanák, külön-külön. A kormányzat azt várja a jövő év elején hatályba lépő törvénytől, hogy a sportjegyek áránál a felső határ csökken, míg a kulturális eseményeknél nő. Ugyanakkor az ellenzéknek a hatályos cafeteria-rendszert megtartó módosító javaslatát a gazdasági bizottság kormánypárti többsége elutasította. Ezzel szemben kedden úgy döntött a bizottság, hogy a tao-törvényből törlik az előadó-művészeti szervezetek támogatásának lehetőségét 2019. január 1-jétől. A munkáltatói lakáshitel szabályai változnak: maximum 10 millió forintig lehet adómentesen ilyet nyújtani, viszont újdonság, hogy minden négyzetméter-korlátozás megszűnik. A gazdasági bizottság egyik szocialista tagja, Bangóné Borbély Ildikó frakcióvezető-helyettes úgy véli, hogy a kormánypártok az elmúlt évek során, a tao mintegy 400 milliárd forintjából megépült stadionok a fenntartáshoz szükséges hozzájáruláshoz teremtenek forrást, úgy hogy azt  a belépőjegyet váltó dolgozóikon keresztül a munkaadókkal fizettetik meg. A munkáltatók ezt a juttatást továbbra is adómentesen nyújthatják. Bangóné megjegyezte, hogy már 2014-ben döntés született 25 sportcélokat szolgáló terem, és ugyancsak 25 tanuszoda megépítéséről, ám ezekből még egy sem készült el. Ami a tao-val történik, az az ellenzéki politikus szerint nettó lopás. Felháborítónak nevezte, hogy ugyanakkor az egészségügy vagy az oktatás nem jut ilyenfajta támogatáshoz.
Szerző

Ünnepeltek a kereskedők és közben panaszkodtak

Publikálás dátuma
2018.11.06. 18:36

Csúcsévet zárhat idén a kereskedelem, az ágazat szereplői mégis aggódnak: kitart-e a növekedés az elkövetkező években is.
Minden várakozást felülmúlt már eddig is az idei kereskedelmi forgalom, s a tavalyi 10 ezer milliárd forintos bevétellel szemben már novemberben 9 ezer milliárd fölött voltak a költések. A szakemberek szerint év végig a karácsonyi rohammal elérhetik akár a 11 – 11,5 milliárd forintot is. A szektorban bejegyzett 183 ezer cég összesen 550 ezer embert foglalkoztat, s ebből közvetlenül több mint 300 ezren találkoznak a vevőkkel, naponta 10 millió interaktív kapcsolat révén - hangzott el az Európai Kereskedelem Napján, a szakma ünnepi rendezvényén. Az eseményen a szakmai és érdekvédelmi szervezetek által javasolt kereskedelmi dolgozók rangos elismeréseket vehettek át. Az ünnepi hangulatot és a biztató adatokat azonban beárnyékolta, hogy a GDP 12 százalékát adó szektor egyre égetőbb munkaerőhiánnyal küzd, és támogatás nélkül mind nehezebb lesz fenntartani a kistelepüléseken a boltokat. A fizikai elárusítóhelyek számára kivívást jelent az online kereskedelem térnyerése is. A boltokban átlagosan 33 százalékos az éves fluktuáció, vagyis a dolgozók egyharmada cserélődik. A témát tárgyaló kerekasztalbeszélgetés során Maczelka Márk, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) társelnöke megjegyezte, az egyik nagy kiskereskedelmi láncnál 2017-ben végzett felmérés szerint a fluktuáció 39 százalékos volt és a távozó munkatársak 70 százaléka egy éven belül hagyta el a céget. A kilépés okaként a válaszolók kétharmada a leterheltséget nevezte meg első helyen. Ezt a drámai elvándorlást béremelésekkel és egyéb intézkedésekkel idén sikerült az átlag alá, 32 százalékra mérsékelni.  A szakemberhiány enyhítését akadályozza, hogy kevés fiatal jelentkezik a kereskedelmi szakoktatásra és aki mégis jelentkezik, nem a legjobb képességű - fűzte hozzá Zs. Szőke Zoltán az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke. A felnőttképzés átszervezése egy jól, rosszul, de mégis működő rendszert számolt fel. A szakember úgy vélte, a korábbi gyakorlatban valóban voltak visszaélések, előfordult, hogy állami támogatásokat nyúltak le olyan tanfolyamok címén, amit meg sem tartottak, vagy csak papíron. Nem bizonyult jó megoldásnak, hogy a megyei szakképző központokhoz helyezték ezt a képzési módot - tette hozzá. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselői felhívták a figyelmet, hogy önmagában az elmúlt két évben az ágazatban végrehajtott majd' 40 százalékos béremelés sem jelent elegendő megtartó erőt, ha a kereskedelmi munka társadalmi presztízsét nem sikerül a korábbi szintre emelni. Azt azonban, ma még nem lehet tudni, hogy az elkövetkező 2-3 évben hol lesz a béremelések határa – jelezték a szakemberek, akik jövőre már nem számítanak a forgalom ideihez hasonló robbanásszerű emelkedésére. A kormányzat viszont töretlen optimizmussal tekint a kereskedelem fejlődésére. Erős vállalatokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország 2030-ra Európa legélhetőbb öt országa közé kerüljön – rajzolt fel nagy ívű kormányzati elképzeléseket Weingartner Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára elmondta, kiemelten fontos például a reálbérek növekedésére épülő fogyasztás fenntarthatósága, és az, hogy a kereskedelmi tevékenységek kevésbé terheljék a környezetet.  Az ITM államtitkára megemlítette,a kormánynak szüksége van az együttműködésre, ezért szeretnének a gazdaság szereplőinek minél több fórumot biztosítani a közös célok eléréséhez. Erről az elmúlt nyolc évben ugyan többször is beszéltek kormányzati politikusok, de a gyakorlatban vagy egyáltalán nem egyeztettek a szektort érintő jogszabályok előkészítése során, vagy ha voltak is véleménycserék, akkor alig vagy egyáltalán nem vették figyelembe a szakma javaslatait – jegyezte meg egy kereskedelmi szakember.   

December 24-i nyitvatartás

Úgy tetszik kormányzati intézkedés nélkül is az élet megoldja a december 24-i nyitvatartás, korábbi zárás kérdését. A 24.hu körképe alapján az iparcikkeket, bútorokat áruló boltok, láncok jó része eleve ki sem nyit 24-én és 31-én, míg az élelmiszer és ajándékboltok hajlanak a kereskedelmi szakszervezet által szorgalmazott déli zárásra. A nem reprezentatív közönségszavazat szerint a kétharmad a 24-i teljes zárvatartást is támogatná.

Szerző
Frissítve: 2018.11.06. 21:17