Magbank mentheti meg a vadon élő növényeket

Publikálás dátuma
2018.11.08 10:09
Illusztráció
Fotó: AFP / Science Photo Library / Wladimir Bulgar/
Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában.
Világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok: minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás - írta az MTI a kutatást ismertető BBC alapján. John Dickie, a nyugat-sussexi Wakehurstben működő Kew's Millennium Magbank tudósa szerint az új módszer biztosítékot nyújthat a vadon élő növények megőrzésére. A magbank bomba-, áradás- és sugárzásbiztos tárolást nyújt a növényfajoknak. Egy kitűzött cél szerint 2020-ig a veszélyeztetett növényfajok 75 százalékát akarják elhelyezni a bankban, ám az előrejelzések szerint ez valószínűleg nem teljesül, mivel sok magot nem lehet a megszokott módon tárolni. A Nature Plant folyóiratban közölt tanulmány szerint a növényfajok 36 százaléka esik ebbe a kategóriába, ebből 33 százalékot tesznek ki a fák és 10 százalékot a gyógynövények. 
"Nem minden növény szárított magja tárolható fagyasztóban, például a tölgyeknek és a gesztenyének olyan érzékeny magja van, hogy ha ezt kiszárítjuk, el is pusztul a növény
- mutatott rá Daniel Ballesteros, a Millennium Magbank krioprezervációs (fagyasztva tárolt) rendszerének munkatársa.
 A mélyhűtéses megőrzés során kiemelik a növény embrióját a magból, majd folyékony nitrogénben hűtik le nagyon alacsony hőmérsékletre. Ez lehetővé teszi, hogy az olyan fákat is, mint a tölgy, megőrizzék a jövő számára. A kutatók szerint azonban további beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a hagyományos magbankok mellett tökéletesítsék az új mélyhűtéses technológiát, és kialakítsák a megfelelő létesítményeket tároláshoz. A Millennium Magbank jelenleg mintegy 40 ezer vadon élő növényfajt tárol szárítva, mínusz 20 Celsius fokon.
2018.11.08 10:09
Frissítve: 2018.11.08 10:09

Vízháborúk törhetnek ki a klímaváltozás miatt

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
Tovább bővült a globális felmelegedés sokkoló következményeinek sora: egy, az Európai Bizottság kutatóközpontja által készített új tanulmány "vízháborúk" kitörését vetíti előre: a világ több területén harcolni fognak a szűkössé váló vízkészletekért.
A klímaváltozáshoz párosuló valaha volt legnagyobb mértékű népességnövekedés öldöklő versenyt eredményezhet az egyre szűkösebbé váló erőforrásokért - írta a Portfolio az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által készített tanulmány alapján. A "hidropolitikai" problémák a világ több "forró pontján" lángolhatnak fel, jellemzően ezeken a területeken már most is nehézkes a vízhez jutás. Ha az erőforrások megcsappannak, feszültségeket szülhet, ha egy-egy határon átnyúló tó vagy folyó esetén több országnak kell osztozkodnia a vízkészleteken. 
A kutatók szerint a Nílus, a Gangesz-Brahmaputra, az Indus, a Tigris-Eufrátesz és a Colorado folyók környéke az öt legérzékenyebb terület. A számításaik szerint 75-95 százalék a valószínűsége, hogy a következő 50-100 évben ki fog törni egy "vízháború", amit persze befolyásol az, hogy az országok mennyire hajlandóak együttműködni.
2018.11.14 11:11
Frissítve: 2018.11.14 11:11

Fuldoklunk a szemétben: már a vadon élő állatok szervezetében is van műanyag

Publikálás dátuma
2018.11.13 09:00
Illusztráció
Fotó: AFP/
Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében amerikai kutatók, akik a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikálták tanulmányukat - írta az MTI.
"Az nem titok, hogy a műanyagszennyezés jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a tengeri ökoszisztémákra, ám csak most kezdjük felmérni, hogy milyen mértékű problémáról is van szó"
- mondta Mauricio Seguel, a Georgiai Egyetem munkatársa.
A mikroszálak láthatatlanok a szabad szem számára, a kutatók meg akarják ismerni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a szétterjedésükben, és meg akarják tudni, hogy mindez milyen hatással van a déli félteke állatvilágára.
A délnyugat-chilei Guafo-szigeten élő dél-amerikai medvefókák közül 51 nőstény példány ürülékét elemezték 2015 decembere és 2016 márciusa között - írja az Eurekalert tudományos hírportál. Az ürülékminták 67 százaléka tartalmazott nagy mennyiségű műanyag mikroszálat, amelyet korábban csak fogságban etetett állatoknál mutattak ki.
Mikroműanyagoknak nevezzük az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket. A mikroszálak a mikroműanyagok legkevésbé tanulmányozott fajtái. Ezek apró, egy milliméternél kisebb műanyagszálak, amelyek például mosás közben válnak le a műszálas szövetekről és a szennyvízzel együtt az óceánba kerülnek. Emellett számos szennyezőanyag elnyelésére képesek.
A kutatók úgy vélik, hogy a mikroszálak a változó óceáni áramlatokkal érkeztek a Guafo-szigethez és előbb a planktonok, majd a táplálékláncon egyre feljebb haladva a halak és végül a fókák gyomrába is eljutottak.
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy a mikroszálak bármilyen káros hatással lennének az emlősökre, ám néhány tanulmány szerint morfológiai változásokat okoznak a halaknál. 
"Még nincs túl késő, hogy meggyógyítsuk az óceánjainkat, ám az egyik első lépésként meg kell határoznunk, hogy mekkora kárt okoztunk az olyan tevékenységeinkkel, mint a műanyagok gyártása és kidobása. Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek választ adni a kérdéseinkre, hogy elkezdhessünk jobb döntéseket hozni a tengeri élővilág egészségének megőrzése érdekében"
- mondta Kelly Diehl, a tanulmány elkészítését támogató coloradói Morris Animal Foundation munkatársa.
2018.11.13 09:00