321,88 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.07. 08:25
Illusztráció
Fotó: Népszava
A dollárral szemben kissé erősödött, az euróval és a svájci frankkal szemben alig változott a forint árfolyama szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 321,94 forintról 321,88 forintra csökkent szerda reggel nyolc órára, a dollárt 282,02 forint után 0,18 százalékkal gyengébben, 281,52 forinton jegyezték, a svájci frank jegyzése pedig 281,02-ről 281,07 forintra emelkedett.
Szerző

Csökkent a benzin ára

Publikálás dátuma
2018.11.07. 07:18

Fotó: Getty Images
A gázolaj árán múlt szerda óta nem változtatott a Mol.
Szerdán bruttó 5 forinttal csökkentette a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. - írja az MTI. A gázolaj ára nem változott.
A csökkentéssel a benzin átlagára literenként 386 forint lett. A gázolaj átlagára literenként 429 forint maradt.
Az üzemanyagok ára legutóbb múlt szerdán változott, akkor 3 forintos emelkedéssel a gázolaj átlagára 429 forintra nőtt, a benziné pedig 391 forint maradt.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
Szerző

Közel a digitális cégek megadóztatása

Publikálás dátuma
2018.11.06. 21:21

Fotó: Shutterstock
Az EP-képviselők megkétszereznék a kis- és középvállalkozásoknak jutó forrásokat.
Az EU következő hosszútávú költségvetésének a tervezetthez képest jelentős emelését javasolja az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága, amely hétfőn nagy többséggel elfogadta a 2021-2027 közötti büdzsével kapcsolatos álláspontját. Az időközi jelentésről a jövő héten szavaz a képviselőtestület plenáris ülése. A parlamenti testület tagjai az Egyesült Királyság nélküli 27 tagú Unió bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékára emelnék a kiadások felső szintjét, ami majdnem 0,2 százalékkal magasabb, mint amennyi a jogszabályokat kezdeményező Európai Bizottság előterjesztésében szerepel. A képviselők ellenzik, hogy az EU kevesebbet költsön kohéziós és mezőgazdasági támogatásokra, valamint társadalmi felzárkóztatásra. A javasoltnál jóval többet szánnának a kutatás-fejlesztésre és a transzeurópai közlekedési hálózatokra. Megkétszereznék a kis- és középvállalkozásoknak jutó forrásokat és háromszorosára emelnék a diák- és tanárcserét ösztönző Erasmus+ programra jutó összegeket. 500 millió eurót különítenének el az alapvető jogokat és demokráciát védelmező civil szervezetek számára. Az EP bizottság tagjai támogatják azt az elképzelést, hogy az uniós értékek tiszteletben tartását elmulasztó tagállamok “pénzügyi következményekkel szembesüljenek”, ugyanakkor ellenzik, hogy az esetleges pénzmegvonás a polgárokat, mint az uniós költségvetés végső kedvezményezettjeit sújtsa. A képviselők kezdeményezik az EU bevételi rendszerének egyszerűsítését és korszerűsítését is. Fenntartanák a vámokat, mint a közösség hagyományos bevételi forrását, de 10 százalékra csökkentenék azt az arányt, amit a tagállamok beszedési költségként maguknál tartanának. Fokozatosan új saját forrásokat vezetnének be, például a közös összevont társaságiadó-alapból és a nagy digitális cégek megadóztatásából. Szerintük az Unió szabályait megsértő cégek és tagállamok által befizetett pénzbüntetésnek is a közös kasszában kellene landolniuk. A parlamenti testület javasolja, hogy egyhangú döntéshozatal helyett a tagállamok minősített többséggel döntsenek a hosszútávú költségvetés elfogadásáról. A büdzsét a kormányok és az EP együtt fogadják el.