Végre kiderült, mi az a valami, ami egy éve behatolt a Naprendszerbe

Publikálás dátuma
2018.11.07 10:01
Illusztráció
Fotó: AFP / EUROPEAN SOUTHERN OBSERVATORY / M. KORNMESSER/
A Föld tanulmányozására küldött szonda érkezhetett a csillagközi űrből a Naprendszerbe a Harvard Egyetem csillagászai szerint.
2017-es felfedezése óta próbálják magyarázni a tudósok az Oumuamua nevezetű "valami" különleges alakját és jellemzőit, pontosan meghatározni eredetét. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászainak tanulmánya szerint az objektum "mesterséges eredetű" lehet - írta az MTI a CNN alapján.
"Az Oumuamua talán egy teljesen működőképes szonda, amelyet szándékosan küldött a Föld közelébe egy földönkívüli civilizáció"
- írták a The Astrophysical Journal Letters című lapban megjelent tanulmányban a kutatók.
Az elmélet az objektum "túl nagymértékű gyorsulásán", vagyis azon a váratlan sebességnövekedésen alapul, amellyel az Oumuamua átszelte és végül el is hagyta a Naprendszert januárban. A hosszúkás, szivar alakú űrobjektum egy másik naprendszerből érkezett, pályája alapján nem származhat a miénkből. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen. Az Oumuamuáról feltételezték, hogy aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan, szivarhoz vagy uborkához hasonlítják, hossza 200 méternél is több.
A mesterséges eredetet tekintve a kutatók szerint az egyik lehetőség, hogy az Oumuamua egy napvitorlás, egy fejlett technológiájú műszerből származó törmelékként úszik a csillagközi térben. A szerzők szerint az objektumot a Nap sugárzása hajtja. Abraham Loeb és Shmuel Bialy csillagászok szerint ehhez hasonlatos napvitorlások már léteznek. 
"Hasonló méretű napvitorlásokat már a mi civilizációnk is tervezett és épített, például az IKAROS és a Starshot projektek keretében. A napvitorlás technológiát gyakran használják bolygók vagy csillagok között rakomány szállítására"
- írták a szakértők.
Úgy vélik, az objektum nagy sebessége és szokatlan pályagörbéje annak következménye, hogy már nem működik. 
"Ez megmagyarázná számos anomáliáját, például a fénygörbéjéhez mérten szokatlan geometriáját, alacsony hőkibocsátását, ami magas visszaverő-képességre utal, illetve a Kepler-törvényekből következő pályától való eltérését"
A Hawaii Egyetem csillagászai 2017. október 19-én észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. A kutatók Oumuamuának, hawaii nyelven "elsőként érkező távoli üzenetnek" nevezték el az égitestet. A tudósok úgy vélték, ez az első olyan ismert üstökös, amely egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett a Naprendszerbe. Felfedezése után mintegy 2,5 hónapon át volt látható nagy teljesítményű, földi bázisú teleszkópok segítségével. A kutatók folytathatták a munkát az összegyűjtött információk alapján, de a szivar alakú égitestet nem láthatják többé.
 A szakértők eddigi kutatásai szerint a 2015 BZ509 jelű égitest rögtön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése után csatlakozhatott bolygórendszerünkhöz egy másik csillagrendszerből. Júniusban hivatalosan üstökösnek nyilvánították az Oumuamuát.
2018.11.07 10:01
Frissítve: 2018.11.07 10:01

Igazolták: létezik Facebook-függőség

Publikálás dátuma
2019.01.16 12:12

Fotó: Pixabay/
Egy kutatás szerint a túlzott Facebook-használók rosszabb értékalapú döntést hoznak, mint a közösségi oldalt egészségesebb mértékben használó társaik. A kutatók szerint a jelek arra mutatnak, hogy érdemes lenne többet foglalkozni a közösségi oldalak függőséget okozó hatásával.
Mint megírtuk, a szakértők számára nem újdonság, hogy vannak, akik "kütyüfüggőkké" válnak: folyton ellenőrizniük „kell”, mi történt a közösségi oldalakon vagy akár meg is osztják minden lépésüket. A Michigan State University kutatói tudományos publikációt készítettek a közösségi oldalak túlzott használatának negatív hatásairól. Mint a Statista 2018-as adatait idézve leírták, naponta 2,6 milliárd ember használja világszerte a közösségi oldalakat. Ezeket a platformokat persze úgy is készítik, hogy a felhasználók rendszeresen látogassák és minél több időt töltsenek ott. Egy 2016-os adat szerint egy felhasználó naponta átlagosan 50 percet töltött el a Facebookon. Az oldal a "közösségi jutalmazás" (social reward) módszerével éri el, hogy a látogatók újra és újra visszatérjenek. A megerősítés azonban néhány felhasználóra jobban hat és túlzott közösségi oldalhasználatot eredményez. Náluk fordul elő, hogy aggodalmat éreznek, ha nem használhatják az oldalt, és jobban lesznek, amikor újra elérhetik azt. Konfliktusba is kerülhetnek másokkal, amikor szóvá teszik az aktivitásukat, illetve megvonási tünetek is előfordulhatnak. 
Mivel a közösségi oldalaktól való függőség nem került be az Amerikai Pszichológiai Társaság mentális rendellenességeket tartalmazó ötödik kiadásába, a Michigan Egyetem kutatói arra igyekeztek rámutatni, hogy a közösségi oldalakat mértéktelenül használóknál felmerül a függőség egyik egyértelmű jele, az értékalapú döntéshozatal nehézsége is, akárcsak más mentális függőségi betegségek, mint például a szerencsejáték-, alkohol-, nikotin- vagy kábítószer-függők esetében. A kutatók megállapították, hogy a túlzott használat és az életkor, valamint a nem között nincs összefüggés. Azonban sikerült bizonyítani, hogy a közösségi oldal csábításának kevésbé ellenálló felhasználók rosszabb értékalapú döntéseket hoznak, így a függőség egyik fontos tünetét produkálják. Az öt blokkra osztott feladatban a résztvevők az első négy blokkban még jó döntéseket hoztak, de az ötödik részt már elrontották a rizikósabb kockázatvállalás miatt - számolt be a HWSW az eredményekről.
A kutatók a döntéshozók, a terapeuták és a technológiai vezetők figyelmét szeretnék felhívni, hogy komolyabban vegyék a közösségi oldalakkal járó függőségi problémákat. Azonban a jelenleginél még sokkal több kutatás lenne szükséges, mivel a Facebookon kívül meg kellene vizsgálni más közösségi oldalak hatását is, továbbá érdemes lenne az önbevallásos teszt helyett megfigyelést végezni a túlzott használat megállapítására.
2019.01.16 12:12
Frissítve: 2019.01.16 12:12

Ismeretlen Klimt-domborművet találhattak egy budapesti lakásban

Publikálás dátuma
2019.01.16 09:12

Fotó: AFP/Austrian National Library/
Feltehetően egy eddig ismeretlen, Gustav Klimt által készített domborművet találtak Budapesten, az Ehrbar osztrák zongorakészítő magyarországi képviseletének dísztábláját a Magyar Belsőépítész Egyesület keddi közgyűlésén mutatták be.
 A magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel másfél évvel ezelőtt egy nagykörúti lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. A kép száz éve ugyanazon a falon lógott - hangsúlyozta Selmeczi György az egyesület keddi közgyűlésén. 
A kutatását a domborművön olvasható cím alapján indította el. A arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető. Vizsgálódása alapján az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. 
Feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre. Mint elmondta, a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül magas művészi értéket hordozó relief is gipszből készült, mint Klimt egy későbbi alkotása, a Beethoven-fríz, valamint az Ehrbar-relief elkészítésénél is aranyat használt, amely meghatározta Klimt későbbi alkotói korszakát.
A kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
A relief előkerülése és kutatása árnyalja a Gustav Klimtről alkotott képet, a mű új kutatási irányokat nyithat meg az előkerült adatok alapján - tette hozzá a belsőépítész.
Szerző
2019.01.16 09:12