Hatalmas kedvezményt ígért, most a Versenyhivatal vizsgálja az egyik legnagyobb webáruházat

Publikálás dátuma
2018.11.07 13:57

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Valótlan árkedvezménnyel próbálhatott vásárlókat szerezni az Alza - véli a Gazdasági Versenyhivatal, amely versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezett a vállalkozással szemben.
Versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető Alza.hu Kft.-vel szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert úgy véli, a vállalkozás „Black Friday” akciója megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A közleményből nem derül ki, mikori Balck Friday-akcióról van szó, de vélhetőleg egy augusztus végén kezdődött kampányt kifogásolnak. Az „igazi” Black Friday ugyan csak november 23-án lesz, de az Alza már korábban megkezdte ezzel a címszóval az akciózást: a blackfriday.hu szerint a webáruház Black Friday-akciója augusztus 20-tól egészen szeptember 2-ig tartott.    A GVH közleménye szerint a vállalkozás akciója népszerűsítésére alkalmazott képi és szöveges üzenetei azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy kiemelkedő mértékű, akár 80 százalékos kedvezményre tehetnek szert a Black Friday idején történő vásárlással. A hatóság azonban valószínűsíti, hogy az akcióban részt vevő termékek csupán egy szűk köre volt elérhető 80 százalék feletti kedvezménnyel, és a kimagasló árleszállítás nem a hirdetésekben kiemelt termékeket érintette. Továbbá gyanítható, hogy a vállalkozás ugyanilyen elnevezéssel az év folyamán többször is folytathatott kampányokat, amelyekre szintén kiterjed a GVH vizsgálata.   Az akció, különösen a jelentős megtakarítás ígérete erőteljesen befolyásolja a fogyasztói döntéseket, és e hatás fokozottan érvényesül a karácsony előtti időszakban. Fontos azonban, hogy a vásárlók ilyenkor is körültekintően járjanak el – hangsúlyozza a GVH, amely korábban több alkalommal szabott ki versenyfelügyeleti bírságot a fogyasztókat megtévesztő Black Friday, illetve adventi hétvégi akciók miatt. Tavaly például az Extreme Digital Zrt.-re szabott ki 20 millió forintos bírságot a GVH: némiképp sajátos időzítéssel, éppen egy nappal a webáruház aktuális Black Friday akciója előtt, holott a kifogásolt gyakorlat még a 2015-ös Fekete Pénteki kampányban zajlott.    Az Amerikai Egyesült Államokban hagyományosan a Black Friday nyitja meg a karácsonyi vásárlási szezont: a kereskedők ezen a napon nagy leárazásokkal igyekeznek magukhoz csábítani a vevőket. Magyarországra az e-kereskedők hozták be öt éve az akciónapot: tavaly már a webáruházak 62 százaléka tartott ilyet. Többnyire 20-30, de néhány esetben akár 50-70 százalékos kedvezménnyel is kínálják ekkor termékeiket, amelyek közül a legkeresettebbek a játékok, a háztartási gépek, a konyhafelszerelések és a szórakoztató elektronikai cikkek. A Black Friday Amerikában hagyományosan a hálaadás utáni első péntekre esik: az idén ez november 23-a. Hazánkban ugyanakkor nem mindenki tartja ezen a napon az akciót: néhány nagyobb webáruház korábban szervezi saját Fekete Péntekét. Az online kereskedelem forgalma tavaly már átlépte a 360 milliárd forintot, ami 18 százalékos növekedést jelent. Összességében a webáruházak 83 százaléka is sikeresebb évet zárhatott, mint egy évvel korábban. Mindebben a Black Friday erőteljes piacalakító hatással bír: a tavaly november 24-re eső akciónap nettó 27 milliárd forint forgalmat generált. A kampányba minden eddiginél több e-kereskedő szállt be, igazán profitálni azonban csak a nagyobb webáruházak tudtak belőle. A kisebbek számára a Black Friday inkább egyfajta kényszerpályát jelent. Aki ugyanis kimarad, az vásárlót veszít, hiszen a rendkívül árérzékeny magyar vásárlókat leginkább az akciókkal lehet megfogni.   

Rövid idő alatt TOP-listás lett az Alza

A legnagyobb 10 kereskedő adja a teljes e-kereskedelmi forgalom 37 százalékát, a toplista szereplői tavaly együttesen mintegy 135 milliárd forint forgalmat realizáltak online értékesítésből – derül ki a GKI Digital összesítéséből. A TOP 10-es mezőny élén tavaly szoros versenyben az Extreme Digital, az eMAG és a MediaMarkt állt. A GKI Digital szerint a listán szereplő cégek többsége egymás közvetlen versenytársaként már eddig is komoly harcot vívott a vásárlókért és a média felületekért. A toplistás mezőny azonban 2017-ben új kihívót is kapott az Alza.hu személyében. Csehország piacvezető webáruháza alig 4 hónapnyi érdemi magyar jelenléttel is felért a lista 8. helyére.

Frissítve: 2018.11.07 19:40

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző