Hatalmas kedvezményt ígért, most a Versenyhivatal vizsgálja az egyik legnagyobb webáruházat

Publikálás dátuma
2018.11.07 13:57

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Valótlan árkedvezménnyel próbálhatott vásárlókat szerezni az Alza - véli a Gazdasági Versenyhivatal, amely versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezett a vállalkozással szemben.
Versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető Alza.hu Kft.-vel szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert úgy véli, a vállalkozás „Black Friday” akciója megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A közleményből nem derül ki, mikori Balck Friday-akcióról van szó, de vélhetőleg egy augusztus végén kezdődött kampányt kifogásolnak. Az „igazi” Black Friday ugyan csak november 23-án lesz, de az Alza már korábban megkezdte ezzel a címszóval az akciózást: a blackfriday.hu szerint a webáruház Black Friday-akciója augusztus 20-tól egészen szeptember 2-ig tartott.    A GVH közleménye szerint a vállalkozás akciója népszerűsítésére alkalmazott képi és szöveges üzenetei azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy kiemelkedő mértékű, akár 80 százalékos kedvezményre tehetnek szert a Black Friday idején történő vásárlással. A hatóság azonban valószínűsíti, hogy az akcióban részt vevő termékek csupán egy szűk köre volt elérhető 80 százalék feletti kedvezménnyel, és a kimagasló árleszállítás nem a hirdetésekben kiemelt termékeket érintette. Továbbá gyanítható, hogy a vállalkozás ugyanilyen elnevezéssel az év folyamán többször is folytathatott kampányokat, amelyekre szintén kiterjed a GVH vizsgálata.   Az akció, különösen a jelentős megtakarítás ígérete erőteljesen befolyásolja a fogyasztói döntéseket, és e hatás fokozottan érvényesül a karácsony előtti időszakban. Fontos azonban, hogy a vásárlók ilyenkor is körültekintően járjanak el – hangsúlyozza a GVH, amely korábban több alkalommal szabott ki versenyfelügyeleti bírságot a fogyasztókat megtévesztő Black Friday, illetve adventi hétvégi akciók miatt. Tavaly például az Extreme Digital Zrt.-re szabott ki 20 millió forintos bírságot a GVH: némiképp sajátos időzítéssel, éppen egy nappal a webáruház aktuális Black Friday akciója előtt, holott a kifogásolt gyakorlat még a 2015-ös Fekete Pénteki kampányban zajlott.    Az Amerikai Egyesült Államokban hagyományosan a Black Friday nyitja meg a karácsonyi vásárlási szezont: a kereskedők ezen a napon nagy leárazásokkal igyekeznek magukhoz csábítani a vevőket. Magyarországra az e-kereskedők hozták be öt éve az akciónapot: tavaly már a webáruházak 62 százaléka tartott ilyet. Többnyire 20-30, de néhány esetben akár 50-70 százalékos kedvezménnyel is kínálják ekkor termékeiket, amelyek közül a legkeresettebbek a játékok, a háztartási gépek, a konyhafelszerelések és a szórakoztató elektronikai cikkek. A Black Friday Amerikában hagyományosan a hálaadás utáni első péntekre esik: az idén ez november 23-a. Hazánkban ugyanakkor nem mindenki tartja ezen a napon az akciót: néhány nagyobb webáruház korábban szervezi saját Fekete Péntekét. Az online kereskedelem forgalma tavaly már átlépte a 360 milliárd forintot, ami 18 százalékos növekedést jelent. Összességében a webáruházak 83 százaléka is sikeresebb évet zárhatott, mint egy évvel korábban. Mindebben a Black Friday erőteljes piacalakító hatással bír: a tavaly november 24-re eső akciónap nettó 27 milliárd forint forgalmat generált. A kampányba minden eddiginél több e-kereskedő szállt be, igazán profitálni azonban csak a nagyobb webáruházak tudtak belőle. A kisebbek számára a Black Friday inkább egyfajta kényszerpályát jelent. Aki ugyanis kimarad, az vásárlót veszít, hiszen a rendkívül árérzékeny magyar vásárlókat leginkább az akciókkal lehet megfogni.   

Rövid idő alatt TOP-listás lett az Alza

A legnagyobb 10 kereskedő adja a teljes e-kereskedelmi forgalom 37 százalékát, a toplista szereplői tavaly együttesen mintegy 135 milliárd forint forgalmat realizáltak online értékesítésből – derül ki a GKI Digital összesítéséből. A TOP 10-es mezőny élén tavaly szoros versenyben az Extreme Digital, az eMAG és a MediaMarkt állt. A GKI Digital szerint a listán szereplő cégek többsége egymás közvetlen versenytársaként már eddig is komoly harcot vívott a vásárlókért és a média felületekért. A toplistás mezőny azonban 2017-ben új kihívót is kapott az Alza.hu személyében. Csehország piacvezető webáruháza alig 4 hónapnyi érdemi magyar jelenléttel is felért a lista 8. helyére.

2018.11.07 13:57
Frissítve: 2018.11.07 19:40

A borzasztó drága Budapest miatt egyre jobb biznisz az agglomerációban is lakást kiadni

Publikálás dátuma
2018.11.19 13:24
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
Még mindig olcsóbban lehet lakást vagy házat bérelni a fővárosi agglomerációban, mint a belső kerületekben, ám a különbség egyre csökken.
Többnyire még mindig jobb feltételekkel lehet lakást vagy házat bérelni az agglomerációban: a fővároshoz közeli településeken a budapesti Belvároshoz képest átlagosan 70-80, a külső kerületekhez viszonyítva 20-30 százalékkal kerül kevesebbe a lakásbérlet.  A főváros külső budai és pesti körzeteiben, illetve a szomszédos agglomerációs városokban található kiadó családi házak esetében viszont már kisebb a különbség a bérleti díjakban, mint a lakásoknál – derül ki az az Otthontérkép.hu elemzéséből, amely 15 agglomerációs település kiadó ingatlanait vizsgálta. Ennek oka, hogy a cégek egyre nagyobb arányban keresik ezeket a házakat cégközpont céljából vagy vezetőik számára. Az agglomerációs bérleti piacon egyébként növekszik a kereslet, mivel egyre többen költöznek oda. A KSH november elején közzé tett jelentése szerint Pest megye vándorlási egyenlege - a 2000-es évek elején és közepén tapasztalt nagy költözési hullám 2010 körüli lassulását követően - ismét meredeken emelkedik, azaz folyamatosan híznak az agglomerációs települések.  Budapesten már elviselhetetlenül magasak az árak és nagy a zsúfotság, ezért egyre erősödik a fővárosból való kivándorlás. A keleti-délkeleti országrészekből pedig azért érkeznek egyre többen a főváros környéki településekre, mert ott sokkal jobbak a munkalehetőségek, mint a hátrahagyott országrészekben. A bérleti kínálat azonban nem tart lépést ezzel a népességszámnövekedéssel: a viszonylag kevés lakás gyorsan elkel, főképp, ha jó a közlekedés az általában fővárosi munkahelyhez – mutatott rá Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. Hozzátette: a jövőben az agglomerációs bérleti piac további aktivizálódása várható. Felgyorsulhat ugyanis a kisebb, 4-8 lakásos társasházak bérbeadási célú építése, valamint egyes új lakóparkokban a családi házak megjelenése a kínált bérlemények között. Egy-két településen - például Gyálon vagy Vecsésen - már kialakítottak olyan épületeket, ahol kifejezetten átmeneti bérleményeket kínálnak jó felszereltséggel. A folyamatos betelepülés miatt Szigetszentmiklóson és Dunakeszin is várható hasonló. A portál kutatása alapján egyébként az elmúlt három évben  a legtöbb kiadó lakást vagy házat a nyugati és délnyugati agglomerációs városokban jegyezték fel. Érd, Budaörs vezeti a sort, ezekben a városokban eleve fejlettebb ez a piac, mint más fővárosközeli településeken. Mivel viszonylag nagy a választék, az árak ezeken a településeken már kissé csökkentek is az elmúlt három évben. A vizsgált időszakban leggyorsabban Gyálon nőttek a bérleti díjak: csaknem kétszer annyit kérnek egy átlagos méretű házért, mint 2016 elején, körülbelül 140-160 ezer forintot havonta. Ami pedig a bérlőket illeti: sokan keresik a 40-50 négyzetméteres lakásokat, valamint a 200 négyzetméternél nagyobb házakat, házrészeket. A nagyobb területű ingatlanokat többgyerekes vagy összeköltöző családok, valamint vállalkozások szemelik ki.        
Szerző
2018.11.19 13:24

Metrófelújítás – hajlandók sokat fizetni az oroszok, hogy ne legyen balhé

Publikálás dátuma
2018.11.19 11:50

Fotó: / Tóth Gergő
Ha bíróság mondja ki, hogy hibásan teljesítettek, akkor a budapesti projektet nem tüntetheti fel referenciaként a Metrovagonmas.
A BKV jogászai már előkészítették a bírósági peranyagot, mégis inkább peren kívüli megállapodással zárná le a közlekedési cég a hosszú ideje húzódó, milliárdos összegű kötbérvitáját a 3-as metró szerelvényeit felújító orosz céggel – tudta meg a zoom.hu. A portál szerint gyakorlatilag ultimátumot adtak a Metrowagonmash-nak: vagy hajlandóak a jelenlegi ajánlatnál többet fizetni és erről peren kívül megegyezni, vagy a BKV bíróságra viszi az ügyet. A zoom.hu a csaknem másfél éve tartó jogi vitára rálátó, annak részleteit ismerő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy hivatalosan, írásban csupán mintegy százmillió forintnyi kötbérigényt ismert el az orosz fél, ám mivel szóban többször emeltek már az összegen és hajlandóak is lennének fizetni, a jogvita jó eséllyel peren kívüli egyezséggel zárulhat. Információik szerint a tárgyalásoknak az adott lökést, hogy ősszel a Metrovagonmas felső vezetői Budapestre jöttek tárgyalni, és delegációjuk konstruktívnak mutatkozott. Hangsúlyozták, hogy elismerik a BKV kötbérigényét, még ha a pontos összeget illetően van is vita közöttük, viszont szeretnék elkerülni, hogy bíróságon kössön ki az ügy. Ezért várhatóan hajlandóak lesznek a kompromisszumra, amire jó okuk van, hiszen ha bíróság mondja ki, hogy hibásan teljesítettek, akkor ezt nem tüntethetik fel referenciaként, noha erre nagy szükségük lenne, hogy betörjenek az EU piacára. A szállítási határidők csúszása mellett a BKV azért is felszámítana kötbért az oroszoknak, mert a 2017 első felében jelentkező tömeges meghibásodások miatt hosszabb-rövidebb időre a forgalomól kivont szerelvények „állása” miatt szintén jár pénz.  A Fővárosi Önkormányzat illetékes testülete, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság MSZP-s elnöke, Szaniszló Sándor a portálnak azt mondta: december 15-ig adott időt a BKV-nak, hogy elszámoljon az oroszokkal, de most hivatalos levélben is érdeklődött Bolla Tibor BKV-vezérigazgatónál, tájékoztatást kérve a tárgyalások állásáról. Erről a zoom.hu is kérdezte a Metrowagonmash-t, ám a cikk megjelenéséig nem válaszoltak. 
2018.11.19 11:50