Így tiltakoznak a Hős utca elkeseredett lakói a kerítés ellen

Publikálás dátuma
2018.11.08 07:25
Rendőrök a X. kerületi Hős utcában 2018. október 16-án
Fotó: MTI/ Mihádák Zoltán
Már több mint 75 Hős utcai lakó írta alá azt a Kovács Róbert polgármesternek címzett levelet, amelyben a 15 A és B épületek köré tervezett háromméteres kerítés ellen tiltakoznak - értesült a Népszava.

A levél szerint nem igaz, hogy az ott élők kérésére jön létre a biztonsági őrökkel védett beléptetőrendszer, amelyen - mint arról korábban beszámoltunk - a tervek szerint csak az igazoltan ott lakók és vendégeik mehetnének át. Belépni csak a Zách utcai kapun keresztül lehetne, ahol két biztonsági őr regisztrálja az érkezők adatait. A 131 millió forintba kerülő tervet a lakók pazarlásnak tartják, szerintük ezt az összeget inkább a lakhatásuk biztosítására kellene fordítani. A javaslatot ennek ellenére két hete a társasház közgyűlésének önkormányzati többsége elfogadta.

A helyieket segítő Kontúr Egyesület szerint a döntéshozatal törvénysértő volt, mert a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. Az egyik lakót képviselő ügyvéd szerint jogsértő lenne a határozat végrehajtása, ezért az ott élők azt tervezik, hogy perelnek, ha az önkormányzat nem lép vissza a beléptetőrendszer tervétől.

- Az önök eljárása törvénybe ütköző, minden humánumot nélkülöz – üzenték levelükben a helyiek, akik arra kérik Kovács Róbertet, álljon el a kerítésépítés tervétől. A tiltakozó levelet elküldik a Belügyminisztériumnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az UNICEF magyar bizottságának, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának, valamint az országos, a fővárosi és kőbányai roma önkormányzatnak is. 
Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy mikor kezdik el építeni a kerítést, a házak kiürítésével viszont 2019 végéig végezni kellene. Az állam 2,1 milliárd forintot adott telep szanálására, ennek ellenére a tulajdonosok elmondása szerint mindössze 4 millió forint körüli összeget kínálnak a lakásokért. Ebből a pénzből viszont biztosan nem tudnák másik lakást venni, így a hajléktalanság fenyegeti őket.
Témák
Hős utca
2018.11.08 07:25
Frissítve: 2018.11.08 07:25

Macedón kamion hozta a bevándorlókat

Publikálás dátuma
2018.11.19 15:19
Képünk illusztráció
Fotó: /
Az afgán férfiak nem ismerték a magyar módit, diplomataautó helyett egy kamion rakterében próbáltak magyar területre jutni.
A tömeges bevándorlás ezúttal négy afgán határsértő képében tette próbára a magyar rendőröket: az afgán férfiak hétfőn reggel Röszkén, egy kamionra rejtőzve próbáltak átjutni a szerb-magyar határon – de gyorsan lebuktak.
A határsértők nem tudták igazolni magukat, ezért a rendőrök visszakísérték az ideiglenesnek nevezett, valójában már három éve álló biztonsági határzáron, derül ki a police.hu cikkéből.
 A múlt héten egyébként 174 hasonló átkísérést bonyolítottak le a magyar rendőrök, és 15 személy ellen indítottak eljárást. Egy határsértőt azonban nem tudtak elkapni: Nikola Gruevszki, körözött, elítélt macedón kormányfőt, aki dörzsölt módon nem vonat alvázára kapaszkodva, teherautók platóján kucorogva érkezett, hanem  diplomáciai kísérettel – és bár útlevele sem volt, elkerülhette a tranzitzónát, egyenesen Budapesten adta be menedékkérelmét.
2018.11.19 15:19

Harangozó: rabszolgává tennék a kormányzati tisztviselőket

Publikálás dátuma
2018.11.19 15:12

Fotó: / Németh András Péter
A kommunista módi köszön vissza a tizenkét órás robottal és az eddiginél is szigorúbb fegyelmi szabályok bevezetésével – mondta Harangozó Tamás a parlamentben. A változások ráadásul anyagilag sem kedveznek a kormányzati dolgozóknak.
 A véleménynyilvánítás és a mozgás szabadságát is korlátozza a kormány új jogszabálytervezete, –mondta napirend előtti felszólalásában a szocialisták képviselője. Harangozó Tamás szerint a kapkodva, érdemi véleményezés nélkül formába öntött tervezet alapjaiban forgatná fel rendvédelmi köztisztviselők életét – akik korábban kormányzati tisztviselők voltak, de egyik pillanatról a másikra a belügy alá sorolnák őket. A politikus hozzátette, a kormány a kötelező 12 órás munkaidővel szentesítené a túlórázást is, úgy hogy azért semmilyen kompenzációt nem kínál. „Mindezzel újra létrejönne a kommunizmusban ismert belügyi alkalmazotti állás” - jegyezte meg a politikus, aki szerint a szakszervezetek szerint is elfogadhatatlan a javaslat. Harangozó arra is emlékeztetett, hogy a tervezett bértábla is hátrányos lenne az a belügybe átvett tisztviselők számára, hiszen amíg egy ügykezelő bruttó 145 ezer forintot keresne, addig egy közigazgatási államtitkár 19 milliót vihetne havonta haza.

A béremelés, amiért robotot várnak

Felvetésére Kontrát Károly a belügyi tárca parlamenti államtitkára válaszolt, aki azt hányta Harangozó szemére, hogy egykori kormányzati tanácsadóként – több mint tíz évvel ezelőtt – nem kért illetményemelést a köztisztviselőknek. Kontrát riposztjában azt is büszkén említette, hogy a rendvédelmi életpályával 2015 és 2019-ig átlagosan 50 százalékkal emelkedett a szférában dolgozók bére.
Épp csak az inflációt nem számolta hozzá, na és azt, hogy az új tervezet kioltja majd a béremelés hatását, hiszen az ötven százalékkal emelt bérért másfélszer annyit kell majd dolgozni.

Az utolsó pillanatban „egyeztettek”

 Mint lapunk korábban beszámolt róla, a kormány nem véletlenül nem akarta, hogy a szakszervezeteknek legyen idejük átbogarászni az új tisztviselői jogállási törvények passzusait, olyan sok kérdésben akarja a mostaninál hátrányosabb, még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozni az állami pénzen fenntartott hivatalok alkalmazottait. A kancellária péntek délutánra, utolsó pillanatban hívta össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összevont ülését. Az egyik javaslat – ahogyan arról lapunk tegnap elsőként beszámolt – eltörli a mindössze két éves állami tisztviselőkről szóló törvényt, helyette a kormányzati tisztviselőkről szóló jogszabályt akarja bevezetni. Bár az indoklás szerint erre „a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében” van szükség, sem kiszámíthatóbb, sem könnyebb nem lesz a hivatalok munkatársainak élete. A szakszervezetek jelentős része azt gondolja, hogy a javaslat szakmailag elfogadhatatlan, nem teszi kiszámíthatóvá a központi igazgatásban dolgozók életét, viszont sok ponton az eddig rájuk vonatkozó szabályoknál rosszabb helyzetet teremt az alkalmazottaknak. Nem tartják kizártnak, hogy mindkét érintett kör szabadságainak durva megnyirbálása alaptörvénybe ütköző lépés a kormány részéről és erősen kifogásolják a napi 12 órás munkavégzés bevezetését, a túlórák ingyenességét is. A legtöbb érdekvédelmi vezető szerint az új jogviszonyra nem lehet egy hónap alatt átállítani a hivatali rendszert. A minisztériumok és központi hivatalok alkalmazottai mellett életpálya-törvényt kapnak a rendvédelmi szervek jelenleg még közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői minőségben dolgozó munkatársai is. Ők jövő februártól egységesen rendvédelmi alkalmazottak lesznek, szerződéseiket átminősítik rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára azonban úgy látja, hogy többen nem kérnek majd az alapvető jogaikat korlátozó kötöttségekből, a kiszámíthatatlan bérekből és máshol keresnek munkát. 
2018.11.19 15:12