Újszülöttet hagytak a kecskeméti kórház inkubátorában

Publikálás dátuma
2018.11.07. 16:34
Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton
A 3400 grammos kisfiú a Gábor keresztnevet kapta.
Egészséges kisfiút hagytak a Bács-Kiskun Megyei Kórház kecskeméti, központi telephelyének főbejárata mellett található csecsemőmentő inkubátorban szerda hajnalban – közölte Nagyné Szigeti Dóra, az intézmény szóvivője. Kelemen Edit, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kora- és Újszülött Osztályának vezetője az MTI-nek elmondta: a babamentő inkubátorok úgy vannak kialakítva, hogy az újszülött súlyát érzékelve jeleznek a kórház portaszolgálatán. Az intézmény dolgozói ezt követően adnak néhány perc időt a szülőknek, hogy elbúcsúzhassanak gyermeküktől, illetve hogy anonimitásukat megőrizhessék, majd egy csapat veszi gondozásába az újszülöttet. A neonatológus főorvos hangsúlyozta, hogy mivel az anya terhes-gondozásáról semmilyen információ nem áll az orvosok rendelkezésére, számos vizsgálatot kell elvégezniük, és a gyermek megkapja a kötelező védőoltásokat is. Az egészséges újszülöttről értesítik a gyámhatóságot, ahol eldöntik, hogy örökbefogadó szülőkhöz kerül vagy ideiglenes állami gondozásba. Az elkövetkező hetekben még jelentkezhet a feltehetően krízishelyzetbe került édesanya is – tette hozzá Kelemen Edit. Nagyné Szigeti Dóra, az intézmény szóvivője elmondta: a 3400 grammos, 53 centiméter hosszú kisfiú a kórházban a Gábor keresztnevet kapta. Ő a harmadik gyermek, akit az elmúlt több mint egy évtized alatt az inkubátorban hagytak. Hasonló eset először 2012 januárjában történt a kórház Izsáki úti telephelyén. Az intézmény dolgozói az 1300 grammos újszülöttre kihűlve, életveszélyes állapotban találtak. A Szőke Attila névre keresztelt kisfiúért később jelentkeztek a szülei. Négy év múlva, 2016-ban pedig egy egészséges kislányt hagytak a babamentő készülékben. A 3160 grammos, 50 centiméter hosszú, Ignácz Brigittának elnevezett kislányt végül örökbe fogadták.
Szerző

A Mi Hazánk Mozgalomban folytatják Volnerék

Publikálás dátuma
2018.11.07. 16:15

Fotó: Soós Lajos / MTI
Önállóan szeretnénk a saját utunkat járni – jelentette ki az egykori jobbikos politikus. Apáti István és Fülöp Erik is vele tart.
A Mi Hazánk Mozgalom színeiben politizál ezentúl három korábbi jobbikos, most független országgyűlési képviselő. Volner János, Apáti István és Fülöp Erik szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint elhangzott: mindhárman kérték felvételüket a nemrég alakult pártba. Toroczkai László pártelnök hangsúlyozta: Volnerék lépésével – Dúró Dórával együtt – a korábbi egy helyett immáron négyen képviselik a törvényhozásban politikájukat, amelynek lényege, hogy „a nemzet az első, a nemzet érdekeit semmilyen magánérdek oltárán fel nem áldozzuk”. A három egykori jobbikos politikus közül Volner János az eseményen társai nevében is szólva kijelentette: az igazi Jobbikot keresik, egy olyan professzionálisan működő, nemzeti értékrendet követő, jobboldali pártot szeretnének a jövőben építeni, amely alkalmas lesz arra, hogy Magyarországon egy reális kormányzati alternatívát tudjon a Fidesz rendszerével szemben nyújtani. Szerinte e lépésük „nem volt előre elrendeltetett”, de a Mi Hazánkhoz csatlakozott a Jobbikban korábban aktívan politizáló nemzeti értékrendet vallók többsége is, sok olyannal együtt, aki korábban nem választott pártot magának; „most már itt van a legtöbb barátunk és szövetségesünk, kipróbált harcostársunk” – fogalmazott. Hozzátette: az értékrendek és a szervezetépítési-stratégiai elképzelések is összhangban vannak, majd hangsúlyozta, a parlament legszegényebb pártjához csatlakoznak, amelynek oligarchája sincs, és nem is lesz. Kijelentette, hogy se helyi, se országos szinten nem fognak együttműködni „a bukott baliberális oldal pártjaival”. Önállóan szeretnénk saját utunkat járni – jelentette ki. Arról is beszélt, hogy szerinte a jelenlegi ellenzéki pártok megélhetési politizálást folytatnak, holott az eredményesség azon múlik, meg tudják-e szólítani a Fidesz szavazóit, reális politikai alternatívát kínálva nekik. Volner Jánost – 17 támogató, négy ellenző és három tartózkodó voks mellett – október 5-én zárta ki soraiból a Jobbik-frakció, miután kiszivárgott egy körlevél, melyben az elnökség lemondását és soron kívüli tisztújítást követelt. Ezt követően kilépett a képviselőcsoportból Apáti István és Fülöp Erik. Mindannyiuk ellen fegyelmi eljárás indult, amiért nem adták vissza országgyűlési képviselői mandátumukat. A következő másfél hétben mindhárman kiléptek a Jobbikból. Október végén egy sajtótájékoztatón Volner arról beszélt: egyelőre nem csatlakoznak a pártból kiszakad Mi Hazánk Mozgalomhoz, de tárgyalnak a Toroczkai László által vezetett szervezettel. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.07. 16:31

„Információs sztrájk” az ELTÉ-n, akár egy hétig is tarthat

Publikálás dátuma
2018.11.07. 15:12
Bengt J. F. Nordén svéd kutató előadása az ELTE TTK Kémiai Intézetében
Fotó: Illyés Tibor / MTI
A november 14.-re tervezett akció jogilag hangsúlyozottan nem sztrájk, az összes órát megtartják, de azokon a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről beszélgetnek majd a hallgatókkal.
Betelt a pohár az ELTE Társadalomtudományi Karának (TáTK) oktatóinál az utóbbi hetek-hónapok őket is érintő anomáliái miatt: november 14-re „Szolidaritási napot és Információs sztrájkot” hirdettek – derült ki a Népszava birtokába jutott felhívásból.
Az ELTE-t több kormányzati intézkedés is sújtotta az elmúlt időszakban, ráadásul az intézmény siralmas pénzügyi helyzetben van. Október végén az Index írt róla, hogy Scheuer Gyula kancellár „az egyes karok költségvetési hiányára” és a 2019-es várható pénzügyi lehetőségekre tekintettel súlyos megszorításokat írt elő például a Bölcsészettudományi Karnál, a Természettudományi Karnál és a Társadalomtudományi Karnál (TáTK). A döntés következtében leállítottak egy sor beszerzést, nem lehet vendégelőadót hívni, bér- és létszámstopot léptettek életbe. A Természettudományi Kar dékánja bele is bukott a helyzetbe. A Társadalomtudományi Kart legutóbb a társadalmi nemek szak tollvonással történő megszüntetése érintette a legérzékenyebben, ez ellen némi hezitálás után a kar vezetése is tiltakozott. A karon most több oktató tiltakozó, figyelemfelhívó akciót szervez. A már idézett felhívás szerint november 14-én minden kurzust rendben megtartanak a karon, de az akcióban résztvevő oktatók a társadalmi nemek különbözőségéről és helyzetéről, a tanszabadságról, az egyetemi függetlenségről beszélnek majd. Sőt, a teljes jövő hét egyfajta tematikus hét lesz és a fentiek jegyében telik majd. Lapunk utolérte az egyik szervező oktatót, ő azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mert még nincs pontos forgatókönyve az akciónak. A Kar vezetéséhez is eljuttattuk kérdéseinket, ha válaszolnak, természetesen közölni fogjuk. Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatánál megkeresésünkre azt mondták, egyelőre nem nyilatkoznak arról, támogatják-e a felhívást, erre akkor kerül majd sor, „ha minden konkretizálódik”. Fokasz Nikosz a kar oktatója, a tematikus nap/hét egyik résztvevője azt mondta a Népszavának (hangsúlyozva, hogy magánvéleményét ismerteti csak, mert nem tartozik a szervezők közé), az akcióval, ami jogilag természetesen nem sztrájk, munkabeszüntetés, az a céljuk, hogy bemutassák: „az utóbbi idők az ELTE-t, a Kart érintő kormányzati intézkedéseinek van egy a kormánykommunikációtól eltérő olvasata is”. „Be akarjuk mutatni, mennyire fontos a társadalmi nemek helyzetével foglalkozni. Mivel sok szociális munkást, szociálpolitikust képzünk, biztosan lesznek markáns vélemények a hajléktalanságot kriminalizáló törvénnyel kapcsolatban is” - mondta Fokasz Nikosz. Ő maga egy videó összeállítást mutat be egy nemrég Görögországban lezajlott diáktüntetésről, amikor mintegy kétszáz hallgató kezdett sztrájkba az athéni oktatási minisztérium épülete előtt egy törvény miatt, ami hátrányosabb helyzetbe hozta az egyetemistákat. A tiltakozók végül behatoltak az épületbe és egészen a miniszter irodájáig jutottak, ahol végül személyesen is megbeszélhették a tárcavezetővel a problémáikat. „Görögországot mint a civil aktivizmus példáját mutatom majd be a hallgatóknak, mert meggyőződésem, hogy ha egy skálán helyezzük el a két országot, Görögország az aktivizmus maximumát mutatja, Magyarország viszont sajnos az ellenkező pozíciót foglalja el” - mondta Fokasz Nikosz.