állami támogatás;Németh Szilárd;birkózó vb;

- Hatszor annyit költöttek a birkózó vb-re, mint öt éve

Közel 1,8 milliárd forintos közpénz támogatással teljesült be Németh Szilárd álma, miközben 2013-ban még csak valamivel több mint 300 milliót adtak a birkózó világbajnokságra. A mostani rendezvény abban is újszerű volt, hogy szakmai szövetségnek egy fillérjébe sem került.

A nemrég véget ért budapesti birkózó-világbajnokságon egy arany-, két ezüst- és egy bronzérem mellett négy ötödik helyet gyűjtöttek be a magyarok. Legutóbb 2013-ban teljesített hasonlóan jól a válogatott, akkor egy első és öt harmadik hely jutott a csapatnak. Mindkét eseményen Budapesten, a Papp László Sportarénában látta vendégül a világot a magyar szövetség.

A két világbajnokság valamiben azonban markáns eltérést mutat:

• míg a 2013-as vetélkedő megrendezésére 328,7 millió forint közpént kapott a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ),

• a 2018-asra 1,8 milliárdot.

Hat év alatt tehát hatszorosára nőtt a közpénz mennyisége – mutatott rá cikkében a 24.hu.

Az MBSZ 2013-as közhasznúsági jelentéséből kiderül, hogy az akkor még Dr. Hegedűs Csaba által vezetett szövetség összesen 625 442 880 forint bevételből gazdálkodhatott vb-rendezés címén.

• Az EMMI 290 millió forint céltámogatást adott a vb-rendezésre.

• A NEFMI állta a 26,7 millió forintos jogdíjat,

• míg a Fővárosi Önkormányzat is beletett 12 millió forintot a rendezésbe.

• A szövetség 296 742 880 forint saját bevételt összegzett a világbajnoksággal kapcsolatban.

A 2018-as közhasznúsági jelentés leadása csak jövőre esedékes és – objektív okokból – a vb részletes pénzügyi mérlege sem lehet még kész, az már látszik, hogy a Fidesz alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Németh Szilárd, aki 2015. január 30. óta a birkózószövetség elnöke is, másként rendezhetett világbajnokságot, mint elődje.

A birkózók a 2018-as költségvetési tervükben 1 763 522 forinttal kalkuláltak, végül 2 milliárd forintos költségvetést adtak le az EMMI felé, amelyben bármily hihetetlen, de a saját forrásként nulla forintot tüntettek fel.

Holott minden idők legnagyobb létszámú világbajnokságán

• a versenyzői, edzői, sportvezetői tömeg, szállásra és ellátásra napi 180 svájci frankot fizetett.

• A szövetség tízezer vendégéjszakával kalkulált,

• így a saját bevétel legalább 1,8 millió svájci frankra, hozzávetőleg 500 millió forintra kellett, hogy rúgjon.

• Ezzel az állami és a saját bevétel aránya az 52-48 százalékról 73-27-ra módosult.

Mint a portál megjegyzi, a sportrendezvényt szervező, „nem olcsó” vállalkozások tisztességes haszna sem magyarázza meg a 2013-as és a 2018-as összköltség közti óriási különbséget.

A lap egy hete a Magyar Birkózó Szövetségnek és az EMMI-nek is küldött kérdéseket. Arról érdeklődtek, melyek azok a nagyobb tételek, amelyek öt év alatt hatszorosára emelték az ugyanazon a helyszínen megrendezett, nagyságrendileg ugyanakkora verseny költségeit. Levelet írtak az UWW főtitkárának, Michel Dussonnak, akinek a párizsi világbajnokság szervezésére, annak költségeire is rálátása van. A francia sportvezetőtől azt kérdeztük, mi okból emelte meg ilyen drasztikusan az UWW a licence-díjat, illetve a francia szervezők mekkora összköltséggel rendezték a 2017-es vb-t? 

Választ a cikk megjelenéséig az EMMI-től és az UWW-től nem kaptak. A világbajnokság kommunikációs igazgatójától, Világi Pétertől is csak három bővített mondat érkezett hozzájuk:

„Az EMMI-vel kötött szerződés alapján a támogatás összegével a Magyar Birkózó Szövetségnek 2019. április 29-ig kell elszámolni az EMMI felé. Az MBSZ – mint minden szerződéses és jogszabályi kötelezettségének – ennek is eleget fog tenni. Az EMMI a beszámolót nyilvánosságra hozza, annak elfogadását követően.”

„Nem igazán tudják”, hogy mi okozza a problémát, de dolgoznak a megoldáson.