Babos: a húsz közé jutás a fő cél, mindent ennek rendelünk alá

Publikálás dátuma
2018.11.08 15:51

Fotó: AFP/ Xue Yubin
Babos Tímea egyesben jobb eredményeket várt magától ebben az évben, a páros eredményeivel viszont maximálisan elégedett, a Grand Slam-torna, a januári Australian Open megnyerésével kezdett a francia Kristina Mladenovic oldalán, és a szingapúri páros vb-n szerzett első hellyel zárta le az idei szezont.
Babos Tímea egymást követő két évben is megnyerte a páros tenisz-világbajnokságot. Tavaly a cseh Andrea Hlavackovával, idén a francia Kristina Mladenoviccsal szerezte meg a trófeát. Arra még nem volt példa, hogy valaki három egymást követő évben, három különböző partnerrel hódítsa el a vb-címet. Bár a páros világranglistán tíz pont hiányzott ahhoz, hogy az első helyen zárjon, jelenleg a 25 éves magyar teniszező a világ legjobb páros játékosa.
"Inkább úgy fogalmaznék, hogy az egyik legjobb vagyok, ha rajtam múlik, akkor nem váltok párt"
- mondta Babos a Népszavának.
"- Kristinával nemcsak a pályán, hanem azon kívül is nagyon jól megértjük egymást. A viszonyunkat jól jellemzi, hogy amikor az egyik tornán mindketten ugyanazon a napon estünk ki egyesben, és másnap nem volt mérkőzésünk, egész nap a hotel éttermében ültünk és beszélgettünk. Minden rezdülését ismerjük a másiknak, ebből a mérkőzéseken rengeteget profitálunk, elég csak összenéznünk, és már tudjuk, mit fogunk a következő labdamenetnél csinálni. Az ellenfeleket is meg lehet ezzel zavarni, ha azt látják, hogy mi egy-egy pillantásból is értjük egymást, míg a másik oldalon mindent külön meg kell beszélni." 
A magyar játékos szezonja egyéniben nem volt ennyire sikeres, a világranglistán csak a 61. helyen áll. Babos szeptember közepén vált meg edzőjétől, Thomas Drouet-tól, akivel majdnem öt évig dolgozott együtt. Az új tréner a 40 éves horvát, de édesapja révén magyar felmenőkkel is rendelkező Nikola Horvat lett. 
"A döntés előtt sokat vívódtam, nehéz lépés volt, hiszen rengeteget köszönhettem Thomasnak, de az elmúlt években sokat változtam, szinte tiniként kezdtem el vele dolgozni, most már mások az igényeim, úgy éreztem, muszáj továbblépni"
- hangsúlyozta a teniszező.
"- Nikola fantasztikusan motivál, a családom is nagy szeretettel fogadta. Nekem fontos, hogy az edzőmmel pályán kívül is jól megértsük egymást, barátok legyünk. Nikolával nagyon jó egy-egy verseny helyszínén elmenni várost nézni, remekül lehet vele kikapcsolódni, ez fontos dolog." 
Az új tréner számára az egyéni eredmények sokkal fontosabbak a párosnál, Horvat jövőre az első húsz közé kerülést a világranglistán tűzte ki célul Babos elé. Mivel teniszben a tavaly szerzett ranglistapontokat kell elsődlegesen megvédeni, és akkor lehet előrelépni, ha valahol egy játékos jobb eredményt el, mint az előző évben, bőven van lehetőség számolgatni.
"Megbeszéltük, hogy a húsz közé jutás a fő cél, mindent ennek rendelünk alá, de a párosról sem mondunk le"
- emelte ki Babos.
"- Számolgatni viszont nem fogunk, arra odafigyelünk, hogy több idő jusson a pihenésre. Egy-egy versenyre hat héttel korábban kell nevezni, a mennyiség helyett a minőségre helyezzük a hangsúlyt." 
Babos a szingapúri páros vb megnyerése után a barátjával Bali szigetén nyaralt. 
"Ez volt az első nyaralásom, amelyre profi játékosként bűntudat nélkül utaztam el - említette a játékos. - Két éve vagyunk együtt, szezon közben kevés időnk jut egymásra, a párom dolgozik, a versenyeimre általában nem tud elkísérni. Nagyon jó volt ez a nyaralás, most még pihenhetek egy kicsit, de decemberben kezdődik az öthetes, intenzív felkészülés, napi 6-8 óra edzéssel a januári Australian Openre."

Nikola Horvat: fokozatosan haladunk előre

Nikola Horvat 2006 és 2008 között segédedzője és ütőpartnere volt a világranglistán tizedik horvát Mario Ancicnak, 2008-tól 2013-ig a horvát szövetségben dolgozott, a junior válogatott szakvezetőjeként. 2016-ban és 2017-ben Donna Vekcic edzője volt, a játékos a 40 éves szakember irányításával a világranglistán a 109. helyről a 45.-re lépett előre. Babost a 61. helyről akarja felhozni a rangsorban a legjobb húsz közé. "Timivel régóta ismerjük egymást, csak komoly célokért érdemes küzdeni, ezért tettük ilyen magasra a lécet - mondta Horvat a Népszavának. - A legfontosabb versenyek a Grand Slam-tornák, egyébként nem fogjuk folyamatosan a világranglistát figyelni, ahogy a számolgatásnak sem vagyok híve. Fokozatosan haladunk előre. Ha az előttünk álló mérkőzésből mindig sikerül kihozni a maximumot, akkor ez előbb vagy utóbb meglátszik majd Timi helyezésén is. Nem lehet egész évben csúcsformában játszani, úgy alakítjuk az edzés- és versenyprogramot, hogy a kiemelkedő jelentőségű versenyeken sikerüljön a legtöbbet kihozni Timiből." 

Frissítve: 2018.11.08 16:29

Az első lépések Köln felé – Négyes döntőbe juthatnak a magyar csapatok a kézilabda BL-ben

Publikálás dátuma
2019.04.24 13:10

Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
A Veszprém szerdán Németországban, a Szeged pedig csütörtökön Észak-Macedóniában kezdi meg szereplését a férfi kézilabda BL negyeddöntőjében.
Ami a női Bajnokok Ligájában nem sikerült, a férfiak mezőnyében még összejöhet, hiszen mindkét magyar csapatnak reális esélye van arra, hogy bejusson a legjobb négy közé, azaz a kölni négyes döntőbe (a hölgyeknél ez csak a címvédő Győrnek sikerült, a Ferencvárosnak nem). Különböző okokból úgy alakult, hogy a magyar bajnok és kupagyőztes MOL-Pick Szeged és a tavalyi bajnoki ezüstérmes Telekom Veszprém is hétközi mérkőzést játszik: a veszprémiek azért szerdán lépnek pályára a Flensburg-Handewitt elleni első, flensburgi mérkőzésen, mert a németeknek vasárnap meccse lesz a helyi ligában, míg a Szeged azért játszik csütörtökön, mert ellenfele, az észak-macedón Vardar Szkopje az ortodox húsvét miatt nem szeretett volna a hétvégén pályára lépni.
A nehéz ősz után – a várakozásokat alulmúló eredmények miatt még a vezetőedzőt, Ljubomir Vranjest is menesztették – a szezon tavaszi felében újra magára találó, hat idei BL-meccséből hatot megnyerő Veszprém ellenfele Németországban abszolút dominál, 27 bajnoki mérkőzéséből csupán egyet veszített el, tehát jó eséllyel 2019-ben is bajnok lesz. A csoportkörben kétszer találkozott a Szegeddel az őszi idényben, Magyarországon kettővel kikapott, vendéglátóként viszont 27-25-re nyert. A két együttes eddig tízszer mérte össze erejét tétmeccsen, két döntetlen mellett a Veszprém ötször, a Flensburg háromszor nyert. 
„Kemény ellenfelünk védekezése és dinamikus a támadása. Ez teszi a Flensburgot igazán veszélyes csapattá”
– jellemezte a riválist a magyar klub honlapján a Veszprém vezetőedzője, David Davis, aki tanítványaitól magabiztos játékot vár, de nehéz összecsapásra számít.
Mióta a férfi BL végjátékát négyes döntős rendszerben rendezik (2010 volt az első alkalom), a veszprémi kézilabdacsapat 2014 és 2017 között megszakítás nélkül négyszer jutott be a végjátékba, ahova a tavalyi nyolcaddöntős kudarc után jutna el ismét. A bakonyi gárda az elmúlt években kétszer is az aranyéremért játszhatott, ám 2015-ben a 28-23-ra nyerő Barcelona, egy évvel később pedig a hetesek után győzedelmeskedő Kielce happolta el a serleget a veszprémiek elől. Utóbbi vereség azért volt különösen fájó, mert a rendes játékidő vége előtt 14 perccel még kilenc góllal vezetett a Veszprém.
A Szegedre csütörtökön az európai férfi kézilabdázás legutóbbi éveinek meghatározó csapata vár a Vardar Szkopje személyében, sokan mégis úgy tartják, hogy az első kölni szereplésére pályázó, Magyarországon is mind dominánsabb Szeged számára most jött el a nagy esély az áttörésre. A szegediek helyzetét javíthatja, hogy a legutóbbi két négyes döntőbe eljutó, jelenleg likviditási problémákkal küzdő Vardar orosz tulajdonosa, Szergej Szamszonyenko pénteken jelentette be, hogy hét sikeres év után idén nyártól nem támogatja tovább a klubot, amelynek életét bizonyára felforgatta a bizonytalanná váló helyzet.
A szegediek ünnepe egyébként munkával telt, a kézilabdázók szombaton, vasárnap és hétfőn is edzettek, szerdán utaznak el a párharc első mérkőzésének helyszínére.

Négy között a Veszprém és a Szeged is

Az Európai Kézilabda-szövetség legfrissebb, hétfőn közölt listáján a szakírók a Telekom Veszprémet a harmadik, a MOL-Pick Szegedet pedig a negyedik helyre rangsorolták a még versenyben lévők közül. Első a Paris Saint-Germain, második a Barcelona, míg a Vardar ötödik, a Flensburg hatodik. A Veszprém kapcsán kiemelték, hogy a Vranjest váltó David Davis érkezésével „új élet” köszöntött be a csapatnál, amelynek a szurkolók támogatására is szüksége lesz a Flensburg vendégeként, míg a veszprémieket legutóbb a kupadöntőben is legyőző Szegedről azt írták, hogy álomszezont fut. 

A negyeddöntők programja

Szerda Flensburg–Telekom Veszprém 19.00 (tv: Sport1) Visszavágó: május 4., Veszprém Nantes–Barcelona 20.45 Visszavágó: május 4., Barcelona Csütörtök Vardar Szkopje–Mol-Pick Szeged 20.00 (tv: Sport1) Visszavágó: május 5., Szeged Szombat Kielce–Paris Saint-Germain 18.00 (tv: Sport1) Visszavágó: május 5., Párizs

Frissítve: 2019.04.24 13:10

Álom a tavasz a magyaroknak az európai klubtornán

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Negyvenöt éve az Újpest elődöntőt játszott a labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BL elődje), azóta egyszer sem élték meg a tavaszt a magyar klubok ebben a sorozatban.
Csatoljuk be az öveket, és még így is fogóddzunk meg: negyvenöt esztendeje történt meg legutóbb, hogy magyar labdarúgó-klubcsapat megérte a tavaszt az első számú európai klubtornán. A mindmáig utolsó magyar érdekeltségű BEK- vagy BL-mérkőzés szomorú jubileumát ma üljük: 1974. április 24-én (ahogyan most, akkor is szerda volt) rendezték a Bayern–Újpest visszavágót Münchenben. 
Egyáltalán nem mellesleg: a döntőbe jutásért.
De gyászos hangulatban, mert egy héttel azelőtt Dortmundban az NSZK válogatottja 5-0-ás csapást mért címeres mezes honfitársainkra úgy, hogy Grabowski tizenegyesét Mészáros kapus kivédte. 
Abban az évben a világbajnokságot is a szövetségi köztársaságban rendezték, ám immár másodszor fordult elő az, ami 1970-ig egyszer sem történt meg: a nemzeti együttes, bár nevezett, nem kvalifikálta magát a vb-re. Hogy a selejtezőcsoportban veretlen maradt, az senkit sem érdekelt, és Puskás Ferenc keserűen állapította meg 1973-ban, a kiesés után: „A magyar labdarúgás mélyponton van. Hihetetlen, hogy a válogatott, amelyet 1954-ben csak egy hajszál választott el a világbajnoki címtől, most sem tudott bejutni a legjobb tizenhat közé.” Igaz, Baróti Lajos már 1971 novemberében azt mondta: „Magyarországon jelen pillanatban mélyponton van a futballjáték.” 
A Magyar Nemzetben pedig ez jelent meg: „Marseille után, 1969-ben emlegettük először, hogy mélyponton van a magyar labdarúgás. Az értelmező szótár szerint a mélypont »valamire vonatkoztatva a legalacsonyabb fok, mérték, helyzet«. Olyasmi, mint az abszolút nulla, a mínusz 273 fok, amelynél lejjebb már nem lehet menni. A mi labdarúgásunk úgy mozdult el a mélypontról, hogy még lejjebb süllyedt. Hol voltunk 1969-ben az igazi mélyponttól?!” 
A süllyedés során 1972-ben sikerült bekerülni az Európa-bajnokság legjobb négy csapata közé, míg 1974-ben BEK-elődöntőt vívni és utánpótlás Eb-aranyérmet nyerni. (Aztán hetvenötben az FTC KEK-döntőt játszott.) Az Újpest ebben az összetételben kezdett a bajor városban: Szentmihályi – Kellner, Harsányi, Horváth, Noskó – Dunai III, Zámbó, Tóth András – Fazekas, Bene, Nagy László. (Fekete „Golyó” csere volt.) 
A Megyeri úti szurkolók nemrégiben megválasztották az utóbbi harminc év legjobb lila-fehér tizenegyét. Ez így néz ki: Balajcza – Fehér, Urbán, Sebők, Szlezák – Véber, Erős, Tóth Norbert – Kovács, Rajczi, Kabát. Mit gondolnak, hány poszton „nyernének” az utódok?
Az elődök – a pesti 1-1 után – 3-0-ra kikaptak Münchenben. Mindkét találkozónak 80 ezer nézője volt. S a súlyos kritikák ellenére hagymázas álmokban sem került elő, hogy negyvenöt abszolút nullás tavasz következik a BEK-ben. 
Az elődöntő tizenötödik évfordulóján már a legrosszabbat is lehetett sejteni. Ez látott napvilágot 1989-ben: „Húsz évvel Marseille után továbbra is egy helyben topogunk, s közben mind több ország hagy bennünket állva. Két évtized távlatából megállapítható: a kezdeti sokk után minden maradt a régiben.” Majd 1993-ban azt írták a magyar futballról: „Tetőponton a válság, mélyponton a színvonal.” A rozoga szánkó felgyorsult a dermesztő lejtőn. Sárközy Tamás professzor 2007-ben kijelentette: „A labdarúgás szakmai, gazdasági és erkölcsi válsága az egész magyar sportot devalválja a lakosság, az üzleti világ és a nemzetközi közvélemény előtt egyaránt.” 
Így érkeztünk el minden idők legnyomasztóbb évtizedéhez, a mostanihoz. Újabban már nemhogy jövő tavasz nincs, de – egy-két kivétellel – már a nyár végére nem marad magyar csapat az európai kupák selejtezőiben. E dekádhoz fűződik minden idők holtversenyes csúcsveresége, a 2013-ban elszenvedett hollandiai 1-8, amely után a Nemzeti Sport hatalmas betűkkel jelenítette meg a legutóbbi vb-szereplés, 1986 óta bekövetkezett kudarcokat, és valamennyi megrázó eredmény után azt a kérdést tette fel: „Mikor lesz itt futball?
Négy évvel később ugyanez a lap arról értekezett: „Csak három csapat égett így a világfutballban Magyarország előtt.” Merthogy ugyanabban az évben csupán Albánia, Fehéroroszország és Macedónia legjobbjai voltak képesek kikapni Andorra és Luxemburg válogatottjától. Meg hazánk fiai. Akik e szörnyűséget hamarosan „megfejelték” a kazahok elleni hazai vereséggel. Egri Viktor ez után írta: „A válogatott minden kétséget kizáróan szintet lépett lefelé. Az, hogy nanocsapatok technikai, fizikai és labdabirtoklásbeli dominanciára tesznek szert ellene, Luxemburggal kezdődött.
A tavasz meg – bizonyos értelemben, de annál hosszabb időre – 1974-ben ért véget.
Frissítve: 2019.04.24 12:00