jogállamiság;EPP;liberális demokrácia;

Rövidtávon elhalkultak a Fidesz kritikusai, de a kizárásáról folytatott vita még nem ért véget

Bár az elfogadott EPP-nyilatkozat az eredeti tervezettel ellentétben csak egyszer említi a “liberális demokrácia” jelzős szerkezetet, akkor is történelmi kontextusban, a nyilatkozat egésze mégis alig burkolt politikai üzenet Orbán Viktornak – nyilatkozta lapunknak Radnóti András.

A külpolitikai elemző hozzátette, a dokumentum nyíltan nem említi Magyarországot, de amellett, hogy felhívja a pártcsalád tagjait, hogy tartsák tiszteletben az EU alapértékeit, így a demokráciát és a jogállamiságot, valamint a bírói kar függetlenségét, külön kitér a civil szervezetek és a tanszabadság védelmére. Szintén a Fidesznek szól – folytatta a szakértő - , hogy a nyilatkozat felszólítja a tagállami kormányokat, hogy tartózkodjanak az EU-val kapcsolatos összeesküvés-elméletek terjesztésétől és általában az EU támadásától a belföldi kommunikációban. 

 

– Azzal, hogy az EPP a Fidesz támogatásával elfogadta a demokratikus értékek mellett kiálló szöveget, rövidtávon a felszín alá szorultak a párt kizárására irányuló felhívások az EPP belső nyilvánosságában. Az EPP-nyilatkozat megszavazásával a Fidesz által vállalt politikai kockázat ugyanakkor lényegében zérus, mert az EPP a magyarországi politikában nem tényező, ismertsége alacsony. Így a Fidesz máris saját győzelmeként ünnepelheti a nyilatkozatot, amely valójában a Fidesz politikájának erőteljes kritikája – hangsúlyozta Radnóti. 

A szakértő szerint noha rövidtávon elhalkultak a Fidesz kritikusai az EPP-ben, a párt kizárásáról folytatott vita végére csak a választás után fog pont kerülni. Az EPP-nek Orbán támadási felület, amellyel a politikai ellenfelei minden bizonnyal élni is fognak a kampányban. Radnóti úgy vélte, Manfred Weber a csúcsjelölti versenyt részben azért nyerhette meg, mert a Sargentini-jelentés vitájában az EPP-beli mainstreamet követve szembefordult Orbánnal. – Az EPP-mainstream továbbra is elégedetlen a magyar miniszterelnökkel, a CEU decemberi távozása pedig minden bizonnyal ismét felborzolja majd a kedélyeket.

Manfred Weber sem ásta el végleg a csatabárdot Orbánnal; egyrészt Orbán bírálata szükséges lesz ahhoz, hogy biztosítsa a támogatást az Európai Bizottság elnökét kinevező Európai Tanácsban, másrészt Weber pártja, az októberi választásokat követően koalícióra kényszerülő bajor CSU (amelynek elnöki tisztségéről szerdán mondott le az Orbán-szövetséges Horst Seehofer) is alighanem távolodni fog a Fidesztől a következő hónapokban – mondta az elemző. 

A válás továbbra is benne van a pakliban, de — kritikák ide vagy oda — senkinek nem érdeke, hogy egy hangos válás legyen. Sokkal valószínűbb, hogy — ha az Orbánnal kritikus néppárti erők erősen jönnek ki a májusi versenyből — a választás után a Fidesz szépen csöndben nem ül be az néppárti frakcióba, hanem lengyel, osztrák, francia, olasz, és egyéb szélsőjobboldali erőkkel közösen sajátot alapít. Egy ilyen frakció alighanem több, mint 70 képviselőre számíthatna a Brexit után már csak 705 tagú Európai Parlamentben. Ez komoly befolyást jelent, de kisebbet, mint amekkorára Orbánnak szüksége lenne céljai eléréséhez, például a jelenleginél erősebb EU-s jogállami kontroll megakadályozásához – húzta alá Radnóti András.