Libabuli a Holnemvolt Várban

Publikálás dátuma
2018.11.09. 14:27
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Márton napja alkalmából szombaton és vasárnap Liba Bulit tartanak a Holnemvolt Várban, az Állatkert új játszóparkjában.
Hétvégén a Fővárosi Állat- és Növénykertben naponta háromszor lesz libaterelés, és libalegelőt is lehet vetni. Lesz családi libatotó, tánctanítás, népi játékok, kézműves program csuhébáb és Márton-napi lámpás, illetve liba ujjbáb készítéssel és gyertyaöntéssel. Gasztronómiai élményekből sem lesz hiány: a libazsíros kenyértől a libasültön át a lúdláb tortáig sok mindent meg lehet majd kóstolni - derül ki az intézmény közleményéből. A programok helyszíne a Holnemvolt Vár, az Állatkert új játszóparkja lesz, ahol a szokásos látnivalók, mesés állatok, állatos mesék, játékok és élmények is várják elsősorban a kisgyermekekkel érkező családokat. Az Állatkertben a közelmúltban született kölyköket és fiókákat, például a már egyéves kiselefántot, Arunt is látni lehet.  Márton napjához Magyarországon és számos más európai országban is sok hagyomány és népszokás kapcsolódik. Ezek egy része a libákkal is kapcsolatos, mert a legenda szerint, amikor Szent Mártont 371-ben Tours püspökévé választották, ő szerénysége miatt először nem akarta elvállalni a felkérést, és egy libaólba bújt el. A ludak azonban gágogásukkal elárulták, hol rejtőzik.   
Szerző

Magbank mentheti meg a vadon élő növényeket

Publikálás dátuma
2018.11.08. 10:09
Illusztráció
Fotó: AFP / Science Photo Library / Wladimir Bulgar
Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában.
Világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok: minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás - írta az MTI a kutatást ismertető BBC alapján. John Dickie, a nyugat-sussexi Wakehurstben működő Kew's Millennium Magbank tudósa szerint az új módszer biztosítékot nyújthat a vadon élő növények megőrzésére. A magbank bomba-, áradás- és sugárzásbiztos tárolást nyújt a növényfajoknak. Egy kitűzött cél szerint 2020-ig a veszélyeztetett növényfajok 75 százalékát akarják elhelyezni a bankban, ám az előrejelzések szerint ez valószínűleg nem teljesül, mivel sok magot nem lehet a megszokott módon tárolni. A Nature Plant folyóiratban közölt tanulmány szerint a növényfajok 36 százaléka esik ebbe a kategóriába, ebből 33 százalékot tesznek ki a fák és 10 százalékot a gyógynövények. 
"Nem minden növény szárított magja tárolható fagyasztóban, például a tölgyeknek és a gesztenyének olyan érzékeny magja van, hogy ha ezt kiszárítjuk, el is pusztul a növény

- mutatott rá Daniel Ballesteros, a Millennium Magbank krioprezervációs (fagyasztva tárolt) rendszerének munkatársa.

 A mélyhűtéses megőrzés során kiemelik a növény embrióját a magból, majd folyékony nitrogénben hűtik le nagyon alacsony hőmérsékletre. Ez lehetővé teszi, hogy az olyan fákat is, mint a tölgy, megőrizzék a jövő számára. A kutatók szerint azonban további beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a hagyományos magbankok mellett tökéletesítsék az új mélyhűtéses technológiát, és kialakítsák a megfelelő létesítményeket tároláshoz. A Millennium Magbank jelenleg mintegy 40 ezer vadon élő növényfajt tárol szárítva, mínusz 20 Celsius fokon.

Mégsem a húsevés szennyezi leginkább a környezetet

Publikálás dátuma
2018.11.07. 18:18

Fotó: AFP
Nem igaz, hogy a tehenek a legveszélyesebbek a környezetre, és az állattenyésztés, illetve a húsfogyasztás jobban megterheli a környezetet, mint a közlekedés, a húsevés elhagyása pedig csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását - jelentette ki egy német professzor.
A húskészítmények fogyasztásának elhagyása nem enyhítené jelentősen az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid- és metánterhelést - jelentette ki Frank M. Mitloehner, a Kaliforniai Egyetem állattudomány professzora. A mezőgazdasági tevékenység környezeti ártalmait kutató, agrármérnök végzettségű német tudós kijelentéséről a Qubit számolt be.
Mitloehner egy tavalyi tanulmányra hivatkozva azt állítja, hiába állítják, nem sokat segítene, ha az emberiség étrendjéből kikerülne az állati eredetű fehérje. Ha az Egyesült Államokban élők felhagynának a húsevéssel, akkor is csak 2,6 százalékkal csökkenne a légkör terhelése, és az Amerikában népszerű Húshagyó hétfő (Meatless Monday) elterjesztésével is csak fél százalékkal csökkenne a kibocsátás. A professzor szerint ráadásul a 2050-re 9,8 milliárd főnyi emberiségnek az egészséges, ásványi anyagokban és mikroelemekben gazdag táplálkozáshoz igenis szüksége van az állati fehérjeforrásokra.
Azt, hogy az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési világszervezete, a FAO 2006-os tanulmánya állította, a Worldwatch Institute 2009-ben pedig már egy olyan jelentést publikált, amely szerint a hústermelés állítja elő a Föld légkörébe kerülő üvegházhatású gázok 51 százalékát. 
A FAO 2010-ben, többek között Mitloehner hatására, elismerte, hogy rosszul számolt, és idén szeptemberben 14,5 százalékra módosította az állattenyésztés által termelt üvegházhatású gázok arányát, míg az állatok közvetlen „termeléséét” legfeljebb 5 százalékra. Az amerikai környezetvédelmi hatóság a legutóbbi, 2016-os összefoglalójában még alacsonyabbra, mindössze 3,9 százalékosra tette ezt az arányt.
Szerző