Kalákahíd és luxusvilla, avagy a transzparencia dicsérete

Publikálás dátuma
2018.11.09 16:45

Fotó: MÉD/ Bujnovszky Tamás
A szakma és a laikusok találkozása jegyében zajlott a 14. Média Építészeti Díj átadása csütörtök este a Művészetek Palotájában.
Hogyan lehet a körtét összehasonlítani a szőlővel, a narancsot a naspolyával? Ja, és hogy mi egyáltalán az a naspolya…?  És össze lehet-e hasonlítani egy pici gyergyói kalákahidat egy több ezer négyzetméteres újpesti rendezvényközponttal vagy éppen egy családi luxusvillával? És ha igen – és ha nem -, miből jönnek a tanulságok? A Média Építészeti Díja (MÉD) professzionális eseménye a szakmai közéletnek, amit a legrangosabb magyar online építészeti napilap, az Építészfórum.hu hozott létre. Közelebb hozni az építészetet és a laikusokat: a MÉD ajtót nyitna a sokszor túlságosan is szakmázós építészetre még azon az áron is, hogy mindezt intellektuális showműsorrá alakítjuk. A gálaesten bemutatkozó finalistákat előbb egy nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri válogatta ki 145 jelentkező közül, majd a nyilvános zsűrizés színpadra és közönség elő költözött. A Média Építészeti Díj tehát az építészet mellett már a médiáról is szól, ahogyan az megpróbálja a saját szája ízére is formálni az építészetet. A zsűriben különböző médiumokat képviselő újságírók ülnek, mellettük pedig a háromtagú szakmai zsűri. Külön nagy találmány Dúll Andrea szerepeltetése, aki pszichológusként egészen különleges szempontokat tud felhozni szubjektív érzetekről, kellemességről, személyes aurákról, természet és épített környezet kapcsolatáról. Felváltva tehát egy terv és egy megvalósult épület szerepelt prezentációkkal és hol szakmai, hol laikus vitával a színpadon - az eseményt pedig két profi színpadmester házigazda, Winkler Nóra és Rózsa Péter segítette kulturális show-vá válni. Lehetne írni ugye, külön – külön a versenyző és a döntőbe került épületekről (a tervek általában kiszorulnak a beszámolókból, mert túl nagy lenne a markolás), de valójában már egy versenyt látunk. Némi Ki mit Tud? fílinget némi Megasztár fílinggel kiegészülve - zsűrizés és izgalmas kulturális esemény látványos és néha félrefutó előadásokkal, fotókkal, filmekkel és fogadással. A zsűriző újságírók közreműködésével apró, észrevétlen léptekkel haladunk közelebb ahhoz, ami néhány éve már trendi is lett: az építészetet bevonni a kulturális közbeszédbe, úgy elemezni és bírálni, hogy közérthető és szórakoztató is legyen.
És közben újra és újra előkerül a körte vagy alma dilemma: mit tart egy laikus újságíró zsűritag a természetbe való túlzott beavatkozásnak vagy szubjektíve alacsony irodai belmagasságnak, amelyekről aztán kiderül, hogy külön megrendelői óhaj volt, vagy egy szabvány kötelező előírása. Mire lehet egy látványterv kapcsán hagyatkozni? Vagy vitatkozni arról, hogy milyen lehet egy tervezett hospice ház, egyik pillanatban igazat adunk a bírálónak, hogy mit keres egy Converse cipő a látványterven, azután amikor tervező válaszol, kiderül, hogy a valóság mindig felülírja az elképzeléseinket. Hol simogatásnak találjuk az elismerő dicséretet, hol túl keménynek és alaptalannak a bírálatot - így zajlik az intellektuális ping-pong, a közönség elé vitt építészet kultúrshow. A beszéd is dramaturgiai szereplővé válik, és rajzok és emelkedett szavak helyett az építészek is egyre inkább sztorikkal és látvánnyal megerősített prezentációkkal tűnnek ki. A gálán a médiazsűri végül a megvalósult épületek közül egy gönyűi kikötői ipari épületet, egy veresegyházi ökoturisztikai központ tervét, valamint egy parányi gyergyói kaláka fahidat választott 2017 magyar építészeti csúcsteljesítményeinek. Gönyüi épület afféle „ipar a tájban” a Mosoni-Duna torkolatánál, a szlovák-magyar országhatárnál. Egy ipari park kontrollépületnek hívott épületéről van szó – amit mellesleg csak a zsűri láthatott élőben, mi már öntudatlanul is „hiszünk” az attraktív épületfotóknak. A Duna 1794 km-es szelvényénél ez az épület egyszerre iroda, irányító központ és szervizállás, személyzete innen kommunikál a partfalnál várakozó uszályokkal, de alkalmasnak kell lennie arra is, hogy elvégezhessék az uszályok hulladék- és veszélyes anyag mentesítését. Magában foglal gépkocsi tárolót, vízminőség vizsgálati labort, tárgyalót, sőt még vendégszobát is. Mindezt tehát elsősorban a kikötői infrastruktúra szigorú rendszere határozza meg, az építészeti díjat mégis a formája nyerte, ahogy a földszinti tömböt egy merészen elfordított vízszintes toronnyal tette izgalmassá a tervező Sporaarchitects építésziroda. Értékelésében a zsűri bravúrként értékelte, ahogy az ipari tájat a természeti környezettel játékosan köti össze az épület. A fiatal Nagy Mercédesz Erika, a terv kategóriában egy Veresegyházon átalakítandó malom tervével győzött győztes alkotója – a szakmai zsűri egyszerre értékelte a hatásos prezentációt, a múltba gondosan beágyazott átalakítás tervét. Végül megkapta megérdemelt díját a Kőzúgó néven futó gyergyói kalákasztori esemény- és érzelemdús történettel és egy apró fahíddal.

Díjazottak és díjazók

A magyar sajtóorgánumok (Index, Forbes, 24.hu, HVG, Magyar Hang, Mandiner, Magyar Konyha) újságíróiból álló médiazsűri a díjat a megvalósult épületek közül • a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötőnek, a tervek közül • az Öreg-tó malma tájlabor és ökoturisztikai központnak ítélte oda. A gálaesten a versengő megvalósult épületeket és terveket alkotóik mutatták be látványos prezentációkban és filmeken. A rövid ismertetőket a médiazsűri értékelései, valamint három szakmai bíráló (Beleznay Éva urbanista, építész, Dúll Andrea környezetpszichológus és Somogyi Krisztina vizuáliskörnyezet-kutató, építészetkritikus) elemzései követték. A közönség tetszését a megvalósult épületek közül a zsűri által különdíjjal is elismert - gyergyócsomafalvi fahíd nyerte el, a díjat a Lafarge adta át. A tervek közül a közönség még • Krajnyák Nándor Bencét díjazta, aki a Rudabányára álmodott búvárbázis tervéért a Streamnettől vehette át az elismerést. Az Index.hu online szavazatai alapján az Index.hu különdíját is kiosztották, amelyet • Csupor Anna érdemelt ki lakható konténerházával – a nyertest bejelentő Indexes újságíró Földes András szerint a tervező megmutatta, hogy az igényes építészethez nem feltétlenül sok pénz, hanem egy jó ötlet kell. A díjat a Dornbracht ajánlotta fel. Idén először adták át a Perika-díjat, az Építészfórum társalapítója és egy éve elhunyt főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina (művésznevén Perika) emlékét őrző szakmai elismerést.  • Nagy Bálint Ybl-díjas építészt, a Fuga kreatív igazgatóját az Építészfórum által felkért szakmai zsűri választotta ki. Az idén átadott 1,6 kilogrammos nagyszilárdságú finombeton díjakat a VPI Beton gyártotta a cég dizájnere, Nagy-Mihály Márk terve alapján. 

2018.11.09 16:45
Frissítve: 2018.11.09 19:02

Elsöprő siker Kurtág operája

Publikálás dátuma
2018.11.16 21:05

Fotó: MILÁNÓI SCALA/
Fényes sikernek nevezte az olasz sajtó Kurtág György operáját. Mint a L’Avvenire című lap fogalmazott, Samuel Beckett 1957-ben bemutatott A játszma vége című abszurd drámájának megzenésített változata, amelyet csütörtökön a milánói Scalában mutattak be, a magyar zeneszerző „opus maximuma”, mivel eddig legfeljebb 15 perces műveket írt. Az opera azonban két órás. A mű, amelyet Marjus Stenz vezényelt, azonban talán még Beckett drámájánál is jobb, állapítja meg a lap. Kurtág Beckett művének csak néhány elemét jelenítette meg. Kurtág önmagát hozza, zenei meggyőződését elemi erővel jeleníti meg. A szerző megállapítja A játszma vége valami új kezdete. „Ez életem legcsodálatosabb napja” – mondta az előadás után Alexander Pereira, a milánói Scala intendánsa. Egy tízéves álma vált ugyanis valóra azzal, hogy a híres operaházban mutatták be a világon először Kurtág darabját. A kétórás zene érzelmek sorát hozza elő. Nyolc percen át tapsolt a közönség. A 92 éves zeneszerző feleségével, Martával Budapesten hallgatta a bemutatót. Jelen volt azonban fia, ifj. Kurtág György, aki elmondta, apja azért valamiképpen mégiscsak jelen van a milánói operában. A szerző megállapítja, Kurtág valódi operát alkotott, az érzelmi intenzitást a tőle megszokott és a végletekig mértéktartó zenei stílussal párosította. A lap szerint ehhez igazodik a minimálisra redukált, de elegáns, fekete-fehér díszlet is, amely forgószínpaddal követi az opera öt jelenetét. A főszereplő Hamm szülei, Nell és Nagg úgy jelennek meg a színpadon, hogy felsőtestük egy-egy szemeteskukából emelkedik ki. A lap megemlítette, hogy a bemutatón neves kritikusok is megjelentek. Az Il Giornale di Vicenza ugyancsak óriási sikerről tett említést, s bár maga a szerző nem volt jelen, a hatalmas taps neki szólt.
Szerző
2018.11.16 21:05
Frissítve: 2018.11.16 21:07

Elhunyt Valachi Anna

Publikálás dátuma
2018.11.16 20:46

Fotó: Népszava/
Hosszú betegség után, 70 éves korában meghalt Valachi Anna író, irodalomtörténész, József Attila életének és költészetének kutatója, egyetemi magántanár – közölte a hírt a család a Literával.
Valachi Anna az ELTE Bölcsészkarán diplomázott 1977-ben, magyar-népművelés szakon. Posztgraduális tanulmányai során megszerezte a bölcsészdoktori, majd 1999-ben az irodalomtudomány kandidátusa tudományos fokozatot. Ugyanebben az évben kapta meg a Déry Tibor-díjat. Több mint három évtizeden át kulturális újságíróként és olvasószerkesztőként dolgozott. 1996-tól öt éven át lapunk munkatársa volt. Irodalomtörténészként József Attila élete és költészete, az alkotáslélektan, valamint az irodalom és a pszichoanalízis kapcsolata volt fő kutatási területe. A Ferenczi Sándor Egyesület választmányi tagja és a József Attila Társaság társelnöke, a Thalassa folyóirat felelős szerkesztője, az Imago Budapest szerkesztő bizottságának tagja volt.
Szerző
Témák
halál
2018.11.16 20:46