Elios-ügy: más várostól sem kérték be a dokumentumokat

Publikálás dátuma
2018.11.09. 18:43

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Noha az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) adatai szerint az Elios-csalások modellje volt a hódmezővásárhelyi beruházás, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az ottani közvilágítási tender iratait sem kérték be a várostól – tudta meg lapunk. Ez azért is különös, mert – mint arról már írtunk – Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt érdekeltségének erősen csalásgyanús, 2009 és 2014 között összesen 13,5 milliárd forintnyi uniós pénzt felemésztő tendergyőzelmei Hódmezővásárhelyről indultak. Az akkor Lázár János vezette város közvilágítási tenderén kialakított szisztéma ismétlődött a többi, 34 fideszes vezetésű településen.
Mint ismert, a héten az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) arra hivatkozva zárta le bűncselekmény hiányára hivatkozva az Elios-ügyet, hogy „minden részletre kiterjedő nyomozásuk” nem igazolta az OLAF állításait. Ehhez képest az RTL már csütörtökön kiderítette, hogy a nyomozók be sem kérték a siófoki Elios-tender iratait, most pedig érdeklődésünkre Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester közölte: tudtával nem kértek el iratokat a várostól.
Megkérdeztük az ORFK-tól, hogy kitől kértek be iratokat, kihallgattak-e bárkit az ügyben, és pontosan mit vizsgáltak a nyomozók, de a rendőrség nem válaszolt kérdéseinkre.
Frissítve: 2018.11.09. 20:06

Vörösiszapper – A védő szerint nem elég személyre szabott a vádirat

Publikálás dátuma
2018.11.09. 18:31

Fotó: Népszava
A büntetőper november 14-én folytatódik a Győri Törvényszéken.
A vörösiszapperben a vádiratban szereplő és az ügyészi vádbeszédben mondottak egyéniesítését hiányolta a másodrendű vádlott védője a megismételt elsőfokú eljárás pénteki napján elhangzott perbeszédében. Pál Helga, D. József másodrendű vádlott védője 86 oldalas perbeszédében hangsúlyozta, hogy nem volt olyan vádhatósági leírás, amely személyre lebontva mondta volna ki, hogy melyik vádlott pontosan miben bűnös, a bizonyítékok esetében pedig nem mondja ki, hogy melyiket miért és melyiket miért nem veszi figyelembe. Ilyen értelemben személyre lebontható felelősségről nem lehet beszélni, ehelyett a kollektív felelősség jelenik meg, ami pedig abból fakad, hogy a vádlottak mindegyike a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. alkalmazottja volt – hangoztatta. Hozzátette, hogy nem meglapozatlanság miatt helyezte hatályon kívül a bűncselekmény hiányában felmentő elsőfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla, mert a határozatot azzal indokolta, hogy az elsőfokú ítélet indoklása hiányos volt. Védencére kitérve – aki a vállalat műszaki igazgatója volt – úgy fogalmazott, hogy szakértők szerint tervezési hibák sokasága vezetett a gátszakadásig, ezért már a tervezőasztalon kódolva volt a katasztrófa. Mindezek mellett a szakértők azt is megállapították, hogy nem lehetett előre látni sem az altalaj törését, sem annak következményét, a gátszakadást, így műszaki igazgatóként nem lehet védence felelősségét megállapítani. Pál Helga indítványozta, hogy a másodrendű vádlottat bűncselekmény hiányában mentsék fel. Pénteken a tizenegyed rendű vádlott védője is bűncselekmény hiányában történő felmentést kért. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Tizenöt ember ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A csütörtökön elhangzott perbeszédekben a tizenharmad, tizennegyed és tizenötöd rendű vádlottak védői is bűncselekmény hiányában kértek felmentést. A kilencedik és a tizenkettedik vádlottak védői csatlakoztak az ügyész szerdán elhangzott indítványához, amelyben a vádlottak felmentését indítványozta, azonban kérték, hogy a minősítés bizonyítottság hiányában helyett bűncselekmény hiányában minősítésre változzon. A büntetőper november 14-én folytatódik a Győri Törvényszéken további perbeszédekkel.
Szerző
Témák
vörösiszap per

Feljelenti Káslert a DK

Publikálás dátuma
2018.11.09. 17:48

Fotó: Molnár Ádám
Közérdekű adat eltitkolása és bűnpártolás miatt tesznek feljelentést, a parlamentben is interpellálni fogják a minisztert.
A Demokratikus Koalíció (DK) közérdekű adat eltitkolása és bűnpártolás miatt feljelenti Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, mert az általa vezetett tárca nem engedte, hogy a párt politikusai betekintsenek a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány 2011-2017. közötti tao-papírjaiba. A párt három politikusa, Varju László alelnök, Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő, valamint Ráczné Földi Judit elnökségi tag pénteken a minisztérium előtt tartott sajtótájékoztatót. Az MTI tudósítása szerint emlékeztettek arra, hogy korábban a Kúria úgy döntött, az alapítványnak ki kell adnia a gazdálkodásáról szóló számlákat. Kevéssel a jogerős ítéletet követően azonban a tárca bekérte a dokumentumokat, ezért a DK még mindig nem láthatta az iratokat – tették hozzá. A sajtótájékoztató kezdete előtt a minisztérium sajtó és kommunikációs főosztály vezetője a helyszínen közölte velük, hogy a dokumentumokhoz továbbra sem juthatnak hozzá. Csizmadia Tamás arra hivatkozott, hogy az iratok jelenleg munkaanyagnak minősülnek, ezért azokat a tárca nem adhatja ki. A papírokat a sportállamtitkárság utóellenőrzésre kérte be, a dokumentumokról az eljárások lefolytatása után a megfelelő szervezeti egységnél lehet tájékozódni, várhatóan valamikor december folyamán. Ezt követően Ráczné Földi Judit az újságíróknak azt mondta, hogy 16,5 milliárd forintnyi adófizetői pénzről van szó, ráadásul nyolc bíróság és a Kúria is megállapította, hogy a tao-támogatások közpénznek számítanak. Az Emmi azonban „bújtatja” az alapítványt vezető Mészáros Lőrincet – jelentette ki. Gréczy Zsolt hozzátette, hogy a feljelentésen túl a parlamentben interpellálni fogják a minisztert az ügyben.
Szerző
Témák
Kásler Miklós