Uniós és NATO-országok nagyköveteinek, diplomatáinak tartott bemutatkozó fogadást november 2.-án Prágában Martin Povejsil, a cseh külügyminisztérium frissen kinevezett államtitkára – értesült a Népszava két egymástól független forrásból. Információink szerint a nem nyilvános eseményen egy beszélgetésben szóba került a Visegrádi négyek helyzete is, és ezzel kapcsolatban Povejsil egyértelművé tette: Csehország elsősorban európai, magát a Nyugathoz tartozónak valló ország, így ha bármikor esetleg olyan választás elé állna, hogy választania kell a mélyebb uniós integráció vagy a V4-es kötődés között, akkor az előbbit választaná.
Tomas Petricek cseh külügyminiszter nem sokkal korábban nyilvánosan, a Süddeutsche Zeitungnnak nyilatkozva is elhatárolta magát és kormányát Orbán Viktor „illiberális demokráciájától”, és megjegyezte, hogy ha kritizálni kell a magyar kormányt a demokrácia állapota miatt, akkor azt megteszik.
Ez csak az egyik jele annak, hogy a magyar miniszterelnök hiába szeretne egyfajta új „keleti blokkot” látni, ezúttal magán az Európai Unión belül. Pedig Orbán Viktor időről időre kísérletet tesz rá, hogy a térséget valamilyen értékegységként mutassa fel. Október 23.-án elmondott beszédében például úgy fogalmazott: „Ki gondolta volna, hogy újra lábra kaphat az Európát már többször is romba döntő birodalmi gondolat? Ki gondolta volna, hogy mások akarják megmondani nekünk, hogy kikkel éljünk együtt a saját hazánkban? Ki gondolta volna, hogy koholmányok alapján nekitámadnak Magyarországnak vagy Lengyelországnak, s megfenyegetik Romániát és Szlovákiát, sőt még Olaszországot is?” Az érintett államokat egyértelműen szembeállította a „bevándorláspárti”, az „európai értékeket veszélyeztető” nyugati, liberális demokráciákkal.
Ez azonban nagyon is túlzó leegyszerűsítés, az érintett országokat egyes konkrét ügyekben komoly megosztottság jellemzi. Elég csak az euróra gondolni, Orbán Viktor éppen pénteken erősítette meg, hogy Magyarország továbbra is kivár, Varsóval és Prágával együtt, miközben Románia minél gyorsabban bevezetné a közös pénzt. A Politico brüsszeli lapnak egy névtelenséget kérő „közép-európai diplomata” éppen ezért arról beszélt, jelenleg inkább beszélhetünk „V2 plusz V2-ről”, mint V4-ekről. Varsó és Budapest ugyanis „kölcsönös védelmi szerződést kötött” egymással az Európai Bizottságban folyó demokrácia-vizsgálatok ügyében, kölcsönösen kijelentették, hogy az Európai Tanácsban blokkolni fognak minden, a másikat sújtó döntést. Prága és Pozsony azonban sokkal óvatosabb. A cseh álláspont egyelőre az, hogy „dialógusra van szükség”, Pozsonyban a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most-Híd koalíciója egyelőre megosztott a nyílt kiállás ügyében Orbán Viktor mellett. Andrej Danko SNS-elnök szeretne egy parlamenti határozatot elfogadtatni, amiben a szlovák kormány szolidaritását hangoztatja a magyarral az uniós demokrácia-vizsgálatok ügyében, de egyelőre a két másik koalíciós partner húzódozik a javaslattól.
A Politico szerint mivel a szlovák kormány megítélését úgyis nagyon komolyan aláásta Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása, Pozsonyban most elsősorban a reputáció helyreállításán dolgoznak, amit a „leguniópártibb V4-es tagállam” szerepével szeretnének elérni.
