Vörösiszapper – A védő szerint nem elég személyre szabott a vádirat

Publikálás dátuma
2018.11.09. 18:31

Fotó: Népszava
A büntetőper november 14-én folytatódik a Győri Törvényszéken.
A vörösiszapperben a vádiratban szereplő és az ügyészi vádbeszédben mondottak egyéniesítését hiányolta a másodrendű vádlott védője a megismételt elsőfokú eljárás pénteki napján elhangzott perbeszédében. Pál Helga, D. József másodrendű vádlott védője 86 oldalas perbeszédében hangsúlyozta, hogy nem volt olyan vádhatósági leírás, amely személyre lebontva mondta volna ki, hogy melyik vádlott pontosan miben bűnös, a bizonyítékok esetében pedig nem mondja ki, hogy melyiket miért és melyiket miért nem veszi figyelembe. Ilyen értelemben személyre lebontható felelősségről nem lehet beszélni, ehelyett a kollektív felelősség jelenik meg, ami pedig abból fakad, hogy a vádlottak mindegyike a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. alkalmazottja volt – hangoztatta. Hozzátette, hogy nem meglapozatlanság miatt helyezte hatályon kívül a bűncselekmény hiányában felmentő elsőfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla, mert a határozatot azzal indokolta, hogy az elsőfokú ítélet indoklása hiányos volt. Védencére kitérve – aki a vállalat műszaki igazgatója volt – úgy fogalmazott, hogy szakértők szerint tervezési hibák sokasága vezetett a gátszakadásig, ezért már a tervezőasztalon kódolva volt a katasztrófa. Mindezek mellett a szakértők azt is megállapították, hogy nem lehetett előre látni sem az altalaj törését, sem annak következményét, a gátszakadást, így műszaki igazgatóként nem lehet védence felelősségét megállapítani. Pál Helga indítványozta, hogy a másodrendű vádlottat bűncselekmény hiányában mentsék fel. Pénteken a tizenegyed rendű vádlott védője is bűncselekmény hiányában történő felmentést kért. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Tizenöt ember ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A csütörtökön elhangzott perbeszédekben a tizenharmad, tizennegyed és tizenötöd rendű vádlottak védői is bűncselekmény hiányában kértek felmentést. A kilencedik és a tizenkettedik vádlottak védői csatlakoztak az ügyész szerdán elhangzott indítványához, amelyben a vádlottak felmentését indítványozta, azonban kérték, hogy a minősítés bizonyítottság hiányában helyett bűncselekmény hiányában minősítésre változzon. A büntetőper november 14-én folytatódik a Győri Törvényszéken további perbeszédekkel.
Szerző
Témák
vörösiszap per

Feljelenti Káslert a DK

Publikálás dátuma
2018.11.09. 17:48

Fotó: Molnár Ádám
Közérdekű adat eltitkolása és bűnpártolás miatt tesznek feljelentést, a parlamentben is interpellálni fogják a minisztert.
A Demokratikus Koalíció (DK) közérdekű adat eltitkolása és bűnpártolás miatt feljelenti Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, mert az általa vezetett tárca nem engedte, hogy a párt politikusai betekintsenek a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány 2011-2017. közötti tao-papírjaiba. A párt három politikusa, Varju László alelnök, Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő, valamint Ráczné Földi Judit elnökségi tag pénteken a minisztérium előtt tartott sajtótájékoztatót. Az MTI tudósítása szerint emlékeztettek arra, hogy korábban a Kúria úgy döntött, az alapítványnak ki kell adnia a gazdálkodásáról szóló számlákat. Kevéssel a jogerős ítéletet követően azonban a tárca bekérte a dokumentumokat, ezért a DK még mindig nem láthatta az iratokat – tették hozzá. A sajtótájékoztató kezdete előtt a minisztérium sajtó és kommunikációs főosztály vezetője a helyszínen közölte velük, hogy a dokumentumokhoz továbbra sem juthatnak hozzá. Csizmadia Tamás arra hivatkozott, hogy az iratok jelenleg munkaanyagnak minősülnek, ezért azokat a tárca nem adhatja ki. A papírokat a sportállamtitkárság utóellenőrzésre kérte be, a dokumentumokról az eljárások lefolytatása után a megfelelő szervezeti egységnél lehet tájékozódni, várhatóan valamikor december folyamán. Ezt követően Ráczné Földi Judit az újságíróknak azt mondta, hogy 16,5 milliárd forintnyi adófizetői pénzről van szó, ráadásul nyolc bíróság és a Kúria is megállapította, hogy a tao-támogatások közpénznek számítanak. Az Emmi azonban „bújtatja” az alapítványt vezető Mészáros Lőrincet – jelentette ki. Gréczy Zsolt hozzátette, hogy a feljelentésen túl a parlamentben interpellálni fogják a minisztert az ügyben.
Szerző
Témák
Kásler Miklós

Sargentini-jelentés – A kormány érvénytelennek tartja, de részt vesz a vitán

Publikálás dátuma
2018.11.09. 17:44

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az eljárás rossz precedenst teremthet.
A magyar kormány továbbra is érvénytelennek tartja a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti döntést, de ettől függetlenül részt vesz az Általános Ügyek Tanácsában a hetedik cikkely szerint indult eljárás megvitatásában, és teljes körű tájékoztatást igyekszik adni minden tagállam számára – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás a sajtótájékoztatón az MTI összefoglalója szerint azt mondta, Magyarországgal szemben egy politikai döntés következtében politikai eljárás folyik, még akkor is, ha ezt jogállami köntösbe akarják öltöztetni. Megerősítette, hogy a kormány abszurdnak tartja azt a vádat, hogy a Magyarországon rendszerszintű jogállami veszélyeztetettség állna fenn. Közölte, hogy az egész Európai Unió számára rendkívül káros, ha politikai vádak jogállami köntösben jelennek meg, és különösen káros, ha az Európai Parlament (EP) nincs tekintettel a saját hatáskörére akkor, amikor a tagállami döntéshozatalt kritizálja. Szerinte a Sargentini-jelentésben nem csupán valótlan állítások, és az Európai Bizottság által régen lezárt ügyek szerepelnek vádként, hanem olyan ügyekben is állást foglal az EP jelentése, amelyek nem tartoznak az unió hatáskörébe. Gulyás szerint az eljárás rossz precedenst is teremthet, annak megindítása és a Sargentini-jelentésben foglaltak azt üzenik a tagállamoknak, hogy nincs értelme konstruktív módon az Európai Bizottsággal tárgyalni, kompromisszumot kötni és megegyezni.
Az uniós országok EU-ügyi miniszterei október 16-ai, luxemburgi ülésükön megállapodtak arról, hogy Magyarország írásban fog reagálni az Európai Parlament 7. cikk szerinti eljárást kezdeményező jelentésére. Az Európai Bizottság pedig egy tényszerű beszámolót fog készíteni a Magyarországgal szemben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokról. 

December 11-én lesz a meghallgatás

Gulyás Gergely a sajtótájékoztatón azt mondta, az Általános Ügyek Tanácsában hétfőn az Európai Bizottság számol be a Magyarországgal szembeni korábbi kötelezettségszegési eljárásokról, a kormány pedig a magyar álláspontról százoldalas jogi dokumentumot tesz le valamennyi tagország asztalára. Ezt követően, a tervek szerint december 11-én megtartandó ülésen lesz a meghallgatás, ahol a magyart kormányt ő képviseli. Itt a Sargentini-jelentésben megfogalmazott vádak, a bizottság tájékoztatása és a magyar kormány által benyújtott érdemi védekezés alapján lesz lehetősége a tagállamoknak kérdésekre – tette hozzá, jelezve, hogy a meghallgatáson időkorlát nélkül áll majd rendelkezésre a kérdések megválaszolására. A miniszter tájékoztatása szerint a soros elnökségtől függ, hogy a decemberit követően újabb meghallgatást tartanak-e majd.

Szerző