Távozott a brit kormányból pénteken Jo Johnson, Boris Johnson volt külügyminiszter öccse. Az ifjabb Johnson, aki bátyjával éles ellentétben Nagy-Britannia EU-tagsága mellett kampányolt a két évvel ezelőtti népszavazáson, az MTI összefoglalója szerint a lemondásával egy időben újabb referendumot követelt. A Downing Street azonnal visszautasította e követelést.
Jo Johnson eddig a közlekedési minisztérium államtitkára, illetve az önkormányzatokért és helyi közösségekért felelős tárca londoni ügyekkel foglalkozó államtitkára volt.
Pénteki lemondását bejelentő levelében közölte: megítélése szerint azoknak a javaslatoknak, amelyekkel a kormány a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon előállt, „semmi közük” az EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – referendum kampányában és azóta elhangzott ígéretekhez.
Jo Johnson szerint mára két választási lehetőség maradt: egy olyan kilépési megállapodás, amelynek alapján Londonnak tartania kellene magát az Európai Unió szabályaihoz, anélkül, hogy befolyása lenne e szabályok kialakításába, illetve a megállapodás nélküli Brexit, amely viszont „elmondhatatlan károkat” okozna az országnak.
A volt államtitkár szerint Nagy-Britannia emiatt olyan válság küszöbén áll, amilyenre a II. világháború óta nem volt példa.
Az ígéretekkel ellentétben ugyanis semmiféle olyan megállapodás nincs az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni kapcsolatrendszerről, amelyet a brit kormány az ország elé terjeszthetne, és illúziónak bizonyultak azok a népszavazási kampányígéretek is, amelyek „a történelem legkönnyebben elért” kereskedelmi egyezségének reményét keltették a választókban.
David Davis volt Brexit-ügyi miniszter azt ígérte a briteknek, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is ugyanazokban az előnyökben részesülhet majd, mint az Európai Unió egységes belső piacának tagjaként, Theresa May miniszterelnök pedig azt, hogy pontosan körülírt garanciák lesznek a súrlódásmentes kereskedelem folytatódására az EU-val. Ezekből sem valósult meg azonban semmi, és csak egy olyan ajánlat van a tárgyalóasztalon, amelynek alapján esetleg el lehet érni egy átmeneti jellegű vámjogi megállapodást az EU-val, amíg folynak a tárgyalások egy kereskedelmi egyezmény lehetőségéről, ám minden tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen megállapodás elérése évekbe telik – áll Jo Johnson levelében, amelyben lemondását indokolja a kormányfőnek.
A volt államtitkár szerint mivel a Brexit realitása oly messze jár az egykori ígéretektől, a demokratikus eljárás az lenne, ha a választók mondhatnák ki a végső szót. Jo Johnson szerint nem a 2016-os népszavazás megismétléséről lenne szó, hanem egy olyan referendumról, amely azt kérdezné a választóktól, hogy az immár ismert lehetőségek tudatában is akarják-e a Brexit-folyamat végigvitelét.
Jo Johnson a 2016-os népszavazáson is a további EU-tagságra voksolt – ezt fel is idézi lemondását bejelentő pénteki levelében –, bátyja, Boris Johnson ugyanakkor a keményvonalas Brexit-párti kampánytábor frontembere volt, és külügyminiszterként is ezt az irányvonalat képviselte.
Azért is távozott a nyáron a külügyi tárca éléről, mert megítélése szerint a brit kormány Brexit-stratégiája Nagy-Britanniát az Európai Unió „vazallusává”, sőt „gyarmatává” tenné.
A BBC péntek esti kommentárja szerint Jo Johnson – jóllehet nem a legfajsúlyosabb kormányzati tisztséget töltötte be – távozásával olyan precedenst teremthet, amely ha követőkre lel a kormányban, annak komoly következményei lehetnek a kormány Brexit-stratégiájának kimenetelére.
Az újabb EU-népszavazást az utóbbi hetekben számos üzleti, jogi és civil szervezet is folyamatosan követeli a kormánytól szinte egymás után megjelenő közös felhívásokban, a Downing Street azonban mereven elzárkózik e lehetőségtől. Theresa May szóvivője Jo Johnson pénteki levelére reagálva is kijelentette, hogy „semmiféle körülmények között” nem lehet szó újabb népszavazásról.
Mint megírtuk, London várakozása szerint 2018. november 21-ig megszülethet a megállapodás az Európai Unióval (EU) a brit tagság megszűnésének, vagyis a Brexit feltételrendszeréről, ehhez azonban áttörést kellene elérni az Európai Unióval folytatott, de megrekedt tárgyalásokon. A britek ugyan azt állítják, hogy a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet és a kapcsolódó jegyzőkönyvek 95 százalékban elkészültek, ezt azonban az uniós partnerek erősen kétségbe vonják. Így marad az Európa Tanács december 13-14-i, még az osztrák elnökség alatt megtartandó ülése, abban a reményben, hátha ott lesz haladás. Ha ott sem születik megállapodás, akkor elég valószínű, hogy a szigetország megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból. Az egyik továbbra is nyitott kérdés az ír-északír határ átjárhatósága.
