Új Brexit-szavazást követel – Lemondott Boris Johnson öccse

Publikálás dátuma
2018.11.09 18:43
Jo Johnson
Fotó: AFP/ DANIEL LEAL-OLIVAS
Szerinte a demokratikus eljárás egy új népszavazás kiírása lenne arról, hogy a brit választók ilyen körülmények között is ki akarnak-e lépni az EU-ból.
Távozott a brit kormányból pénteken Jo Johnson, Boris Johnson volt külügyminiszter öccse. Az ifjabb Johnson, aki bátyjával éles ellentétben Nagy-Britannia EU-tagsága mellett kampányolt a két évvel ezelőtti népszavazáson, az MTI összefoglalója szerint a lemondásával egy időben újabb referendumot követelt. A Downing Street azonnal visszautasította e követelést. Jo Johnson eddig a közlekedési minisztérium államtitkára, illetve az önkormányzatokért és helyi közösségekért felelős tárca londoni ügyekkel foglalkozó államtitkára volt. Pénteki lemondását bejelentő levelében közölte: megítélése szerint azoknak a javaslatoknak, amelyekkel a kormány a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon előállt, „semmi közük” az EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – referendum kampányában és azóta elhangzott ígéretekhez. Jo Johnson szerint mára két választási lehetőség maradt: egy olyan kilépési megállapodás, amelynek alapján Londonnak tartania kellene magát az Európai Unió szabályaihoz, anélkül, hogy befolyása lenne e szabályok kialakításába, illetve a megállapodás nélküli Brexit, amely viszont „elmondhatatlan károkat” okozna az országnak. A volt államtitkár szerint Nagy-Britannia emiatt olyan válság küszöbén áll, amilyenre a II. világháború óta nem volt példa. Az ígéretekkel ellentétben ugyanis semmiféle olyan megállapodás nincs az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni kapcsolatrendszerről, amelyet a brit kormány az ország elé terjeszthetne, és illúziónak bizonyultak azok a népszavazási kampányígéretek is, amelyek „a történelem legkönnyebben elért” kereskedelmi egyezségének reményét keltették a választókban. David Davis volt Brexit-ügyi miniszter azt ígérte a briteknek, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is ugyanazokban az előnyökben részesülhet majd, mint az Európai Unió egységes belső piacának tagjaként, Theresa May miniszterelnök pedig azt, hogy pontosan körülírt garanciák lesznek a súrlódásmentes kereskedelem folytatódására az EU-val. Ezekből sem valósult meg azonban semmi, és csak egy olyan ajánlat van a tárgyalóasztalon, amelynek alapján esetleg el lehet érni egy átmeneti jellegű vámjogi megállapodást az EU-val, amíg folynak a tárgyalások egy kereskedelmi egyezmény lehetőségéről, ám minden tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen megállapodás elérése évekbe telik – áll Jo Johnson levelében, amelyben lemondását indokolja a kormányfőnek. A volt államtitkár szerint mivel a Brexit realitása oly messze jár az egykori ígéretektől, a demokratikus eljárás az lenne, ha a választók mondhatnák ki a végső szót. Jo Johnson szerint nem a 2016-os népszavazás megismétléséről lenne szó, hanem egy olyan referendumról, amely azt kérdezné a választóktól, hogy az immár ismert lehetőségek tudatában is akarják-e a Brexit-folyamat végigvitelét. Jo Johnson a 2016-os népszavazáson is a további EU-tagságra voksolt – ezt fel is idézi lemondását bejelentő pénteki levelében –, bátyja, Boris Johnson ugyanakkor a keményvonalas Brexit-párti kampánytábor frontembere volt, és külügyminiszterként is ezt az irányvonalat képviselte. Azért is távozott a nyáron a külügyi tárca éléről, mert megítélése szerint a brit kormány Brexit-stratégiája Nagy-Britanniát az Európai Unió „vazallusává”, sőt „gyarmatává” tenné. A BBC péntek esti kommentárja szerint Jo Johnson – jóllehet nem a legfajsúlyosabb kormányzati tisztséget töltötte be – távozásával olyan precedenst teremthet, amely ha követőkre lel a kormányban, annak komoly következményei lehetnek a kormány Brexit-stratégiájának kimenetelére. Az újabb EU-népszavazást az utóbbi hetekben számos üzleti, jogi és civil szervezet is folyamatosan követeli a kormánytól szinte egymás után megjelenő közös felhívásokban, a Downing Street azonban mereven elzárkózik e lehetőségtől. Theresa May szóvivője Jo Johnson pénteki levelére reagálva is kijelentette, hogy „semmiféle körülmények között” nem lehet szó újabb népszavazásról.
Mint megírtuk, London várakozása szerint 2018. november 21-ig megszülethet a megállapodás az Európai Unióval (EU) a brit tagság megszűnésének, vagyis a Brexit feltételrendszeréről, ehhez azonban áttörést kellene elérni az Európai Unióval folytatott, de megrekedt tárgyalásokon. A britek ugyan azt állítják, hogy a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet és a kapcsolódó jegyzőkönyvek 95 százalékban elkészültek, ezt azonban az uniós partnerek erősen kétségbe vonják. Így marad az Európa Tanács december 13-14-i, még az osztrák elnökség alatt megtartandó ülése, abban a reményben, hátha ott lesz haladás. Ha ott sem születik megállapodás, akkor elég valószínű, hogy a szigetország megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból. Az egyik továbbra is nyitott kérdés az ír-északír határ átjárhatósága.
Frissítve: 2018.11.09 20:41

Világos döntés született - villáminterjú Manfred Weberrel

Publikálás dátuma
2019.03.22 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az uniós vezetők csúcstalálkozójának színhelyén kérdeztük arról az ellentmondásról, ami az EPP szerdai döntését övezi.
Orbán Viktor azt mondta, a Fideszt nem lehet sem felfüggeszteni, sem kizárni, a Fidesz önmagát függesztette fel. Ön viszont azt nyilatkozza, hogy a néppárt felfüggesztette a Fideszt. Mi az igazság?  A felfüggesztés azt jelenti, hogy minden jogodat elveszíted a párt testületeiben. Ez volt a politikai gyűlés világos döntése. 13 tagpártunk kérte, hogy tegyük világossá a külvilág számára: az EPP az értékek pártja. Nem tudom befolyásolni azt, hogy ezt ki hogyan kommunikálja. Mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Az én üzenetem világos és egyértelmű. Azt várom Frans Timmermanstól (a szocialisták vezető jelöltjétől — a szerk.) hogy Romániával vagy Máltával szemben hasonlóan járjon el. Aggasztó fejlemények vannak Európában, ezért is van szükségünk egy kötelező erejű jogállamisági mechanizmusra. Orbán Viktor kinevezett egy háromtagú bizottságot, amely szerinte az EPP-s “bölcsek tanácsával” tárgyalna a párt jövőjéről. Ön szerint van a két csapatnak tárgyalnivalója egymással? Ezt a kijelentést nem szeretném kommentálni. A párt állásfoglalása világosan fogalmaz. 
Frissítve: 2019.03.22 06:22

Brexit: körvonalazódik a kompromisszum, egy kis időt nyernek a britek

Publikálás dátuma
2019.03.21 22:00

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Az Egyesült Királyság kap néhány hetet arra, hogy eldöntse, részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon. Ha nem, május 7-én léphetnek ki az Európai Unióból.
Az EU27-ek április közepéig adnának időt az Egyesült Királyságnak arra, hogy eldöntse, megtartja-e az európai parlamenti választásokat, vagy május 7-ikén távozik az Európai Unióból megállapodással vagy anélkül. Jelenleg ez a kompromisszum körvonalazódik a Brüsszelben ülésező állam- és kormányfők tervezettnél sokkal hosszabb ideig húzódott ülésén.
Ez a menetrend szűkítené a szigetország mozgásterét és nyomást gyakorolna a parlament két legnagyobb pártjára, hogy fogadják el a kilépési megállapodást.
Ha a szigetország kész lenne a május 23-26-ika közötti EP-választások megrendezésére, akkor hosszabb halasztást is kérhetne, hogy a döntéshozóknak legyen idejük végiggondolni a Brexittel kapcsolatos álláspontjukat. A huszonhetek csaknem két órán át tárgyaltak Theresa May brit miniszterelnökkel, mielőtt saját körben összeültek, hogy egyeztessék véleményüket.