Új Brexit-szavazást követel – Lemondott Boris Johnson öccse

Publikálás dátuma
2018.11.09 18:43
Jo Johnson
Fotó: AFP/ DANIEL LEAL-OLIVAS
Szerinte a demokratikus eljárás egy új népszavazás kiírása lenne arról, hogy a brit választók ilyen körülmények között is ki akarnak-e lépni az EU-ból.
Távozott a brit kormányból pénteken Jo Johnson, Boris Johnson volt külügyminiszter öccse. Az ifjabb Johnson, aki bátyjával éles ellentétben Nagy-Britannia EU-tagsága mellett kampányolt a két évvel ezelőtti népszavazáson, az MTI összefoglalója szerint a lemondásával egy időben újabb referendumot követelt. A Downing Street azonnal visszautasította e követelést. Jo Johnson eddig a közlekedési minisztérium államtitkára, illetve az önkormányzatokért és helyi közösségekért felelős tárca londoni ügyekkel foglalkozó államtitkára volt. Pénteki lemondását bejelentő levelében közölte: megítélése szerint azoknak a javaslatoknak, amelyekkel a kormány a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon előállt, „semmi közük” az EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – referendum kampányában és azóta elhangzott ígéretekhez. Jo Johnson szerint mára két választási lehetőség maradt: egy olyan kilépési megállapodás, amelynek alapján Londonnak tartania kellene magát az Európai Unió szabályaihoz, anélkül, hogy befolyása lenne e szabályok kialakításába, illetve a megállapodás nélküli Brexit, amely viszont „elmondhatatlan károkat” okozna az országnak. A volt államtitkár szerint Nagy-Britannia emiatt olyan válság küszöbén áll, amilyenre a II. világháború óta nem volt példa. Az ígéretekkel ellentétben ugyanis semmiféle olyan megállapodás nincs az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni kapcsolatrendszerről, amelyet a brit kormány az ország elé terjeszthetne, és illúziónak bizonyultak azok a népszavazási kampányígéretek is, amelyek „a történelem legkönnyebben elért” kereskedelmi egyezségének reményét keltették a választókban. David Davis volt Brexit-ügyi miniszter azt ígérte a briteknek, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is ugyanazokban az előnyökben részesülhet majd, mint az Európai Unió egységes belső piacának tagjaként, Theresa May miniszterelnök pedig azt, hogy pontosan körülírt garanciák lesznek a súrlódásmentes kereskedelem folytatódására az EU-val. Ezekből sem valósult meg azonban semmi, és csak egy olyan ajánlat van a tárgyalóasztalon, amelynek alapján esetleg el lehet érni egy átmeneti jellegű vámjogi megállapodást az EU-val, amíg folynak a tárgyalások egy kereskedelmi egyezmény lehetőségéről, ám minden tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen megállapodás elérése évekbe telik – áll Jo Johnson levelében, amelyben lemondását indokolja a kormányfőnek. A volt államtitkár szerint mivel a Brexit realitása oly messze jár az egykori ígéretektől, a demokratikus eljárás az lenne, ha a választók mondhatnák ki a végső szót. Jo Johnson szerint nem a 2016-os népszavazás megismétléséről lenne szó, hanem egy olyan referendumról, amely azt kérdezné a választóktól, hogy az immár ismert lehetőségek tudatában is akarják-e a Brexit-folyamat végigvitelét. Jo Johnson a 2016-os népszavazáson is a további EU-tagságra voksolt – ezt fel is idézi lemondását bejelentő pénteki levelében –, bátyja, Boris Johnson ugyanakkor a keményvonalas Brexit-párti kampánytábor frontembere volt, és külügyminiszterként is ezt az irányvonalat képviselte. Azért is távozott a nyáron a külügyi tárca éléről, mert megítélése szerint a brit kormány Brexit-stratégiája Nagy-Britanniát az Európai Unió „vazallusává”, sőt „gyarmatává” tenné. A BBC péntek esti kommentárja szerint Jo Johnson – jóllehet nem a legfajsúlyosabb kormányzati tisztséget töltötte be – távozásával olyan precedenst teremthet, amely ha követőkre lel a kormányban, annak komoly következményei lehetnek a kormány Brexit-stratégiájának kimenetelére. Az újabb EU-népszavazást az utóbbi hetekben számos üzleti, jogi és civil szervezet is folyamatosan követeli a kormánytól szinte egymás után megjelenő közös felhívásokban, a Downing Street azonban mereven elzárkózik e lehetőségtől. Theresa May szóvivője Jo Johnson pénteki levelére reagálva is kijelentette, hogy „semmiféle körülmények között” nem lehet szó újabb népszavazásról.
Mint megírtuk, London várakozása szerint 2018. november 21-ig megszülethet a megállapodás az Európai Unióval (EU) a brit tagság megszűnésének, vagyis a Brexit feltételrendszeréről, ehhez azonban áttörést kellene elérni az Európai Unióval folytatott, de megrekedt tárgyalásokon. A britek ugyan azt állítják, hogy a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet és a kapcsolódó jegyzőkönyvek 95 százalékban elkészültek, ezt azonban az uniós partnerek erősen kétségbe vonják. Így marad az Európa Tanács december 13-14-i, még az osztrák elnökség alatt megtartandó ülése, abban a reményben, hátha ott lesz haladás. Ha ott sem születik megállapodás, akkor elég valószínű, hogy a szigetország megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból. Az egyik továbbra is nyitott kérdés az ír-északír határ átjárhatósága.
2018.11.09 18:43
Frissítve: 2018.11.09 20:41

Söder bejelentette: megpályázza a CSU elnöki tisztségét

Publikálás dátuma
2018.11.18 14:51

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök vasárnap a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy megpályázza a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségét.
A január 19-én tartandó rendkívüli kongresszuson várhatóan egyedüli jelöltként induló politikus a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy hosszú mérlegelés után és számos CSU-tag kérésének eleget téve készen áll a párt szolgálatába állni, ezért megpályázza az elnöki tisztséget. Jelezte, hogy a CSU távozó vezetőjével, Horst Seehoferrel folytatott hatalmi harc végeztével a megbékélésre és a párt egységének megteremtésére törekedne. Mint mondta, a CSU megújításán "a bázissal és a tisztségviselőkkel együtt, csapatban" kíván dolgozni, mert "csak együtt" lehet megbirkózni a párt előtt álló "nagy kihívásokkal". A BR kiemelte: Markus Söder megválasztása valószínűleg formalitás lesz, mert miután a CSU-alelnök Manfred Weber bejelentette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére összepontosít, és Alexander Dobrindt, a CSU-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők vezetője is kizárta, hogy megpályázza az elnöki tisztséget, nincs politikus a színtéren, aki a győzelem esélyével indulhatna Markus Söderrel szemben. Horst Seehofer pénteken közölte, hogy január 19-re rendkívüli kongresszust hív össze, amelyen megválasztják a párt új elnökét. Azt már a hét elején bejelentette, hogy rövidesen befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de a szövetségi belügyminiszteri tisztségét megtartja. A csak Bajorországban működő CSU az októberi helyi választáson több mint 50 éve a leggyengébb eredményt érte el, és elveszítette abszolút többségét a német tartomány törvényhozásában (Landtag). Azóta egyre többen sürgették Horst Seehofer távozását a párt éléről. A nyomás tovább erősödött, miután a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Angela Merkel kancellár október végén bejelentette, hogy nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét.
Szerző
2018.11.18 14:51

Brexit: May szerint leváltása se könnyítene a tárgyalásokon

Publikálás dátuma
2018.11.18 12:49

Fotó: AFP/ MATT DUNHAM
A „nemzet érdekeit” saját személyes jövője elé helyező, harcra kész kormányfő tudomása szerint nem jött még össze a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges negyvennyolc levél.
A brit politikai élet egyik legmozgalmasabb hetét minden kétséget kizáróan újabb feszült, válságos napok követik, ahogy Theresa May egyszerre küzd kormányfői pozíciójáért és a szigetország jövőjét meghatározó Brexit-megállapodás parlamenti elfogadásáért. A konzervatív vezetővel együtt a brit közvélemény is lázasan számol: az illetékes 1922-es parlamenti bizottsághoz 48 képviselőtől kell beérkeznie bizalmatlansági indítványnak ahhoz, hogy May sorsa a frakció elé kerüljön. Maga a kormányfő a Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában, a Sophy Ridge showban elhangzott interjújában közölte, tudomása szerint Sir Graham Brady, a bizottság vezetője nem kapta még meg a szükséges számú levelet. A nyilvánosság előtt mindeddig "csak” huszonhárom honatya vállalta, hogy a kormányfő lecserélésére készülne a Brexit-tárgyalásoknak ebben a kritikus időszakában. Az egyértelmű puccsot koordináló Steve Baker, aki lemondásáig a kilépési minisztérium államtitkára volt, ötven levélről tud. Ha ez igaznak bizonyulna, a voksra akár már kedden sor kerülhet. Bizarr módon ez a nap egyben a 28. évfordulója a “Vasladyt”, Margaret Thatchert eltávolító bizalmatlansági szavazásnak. A titkos véleménynyilvánításon a várakozások szerint a kabinet több tagja is megvonná támogatását May asszonytól. Ha a 315 fős frakció többsége nem is húzná ki a szőnyeget a Downing Street 10. lakójának lába alól, ha már száz “elvtársa” jelezné elégedetlenségét, kormányának néhány befolyásos tagja lemondásra kényszerítené. Theresa May elszigeteltsége már a múlt hét drámai eseményei közepette jól érzékelhető volt. Két kabinetminiszter és további öt kormánytag, illetve tanácsadó lemondása után a kabinet öt tagja, köztük a környezetért és mezőgazdaságért felelős Michael Gove, az “ős-Brexitesek” hangadója és Liam Fox, a kereskedelmi tárca vezetője tartja most sakkban Mayt azzal, hogy ha nem kötelezi el magát a Brexit-megegyezés újratárgyalásának követelése mellett, ők is távoznak. A kormányfő víziójába és konkrét terveibe bepillantást engedő Sky News interjúban May ismételten hivatkozott arra, hogy a nemzet érdekeinek képviselete tartja vissza a törülköző bedobásától a rá nehezedő nyomás közepette. Váltig állította, hogy az 585 oldalas megállapodás legszenvedélyesebben vitatott pontja, az ún. backstop nem jelenti azt, hogy a szigetország előnytelen és felmondhatatlan hosszútávú vámegyüttműködésbe kényszerülne az EU-val, illetve Észak-Írországra az Egyesült Királyság többi részétől eltérő rendelkezések vonatkoznának majd. Olyan biztosítási politikáról van szó, amit egyik fél sem akar igénybe venni. Theresa May kifejtette, hogy a szigetország jövőjét a jelenleg még alakuló hétoldalas politikai nyilatkozat határozza majd meg. Ennek szelleme fogja kifejezni a Brexitre szavazott britek akaratát. Miután a kormányfő különösen Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter lemondása óta maga irányítja az EU-val folytatott megbeszéléseket, bejelentette, hogy a héten Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal. Az elszántan küzdő kormányfő vitatta, hogy ne tudná keresztülvinni a Brexit-megállapodást a parlamenten, noha az ellenzéken kívül a kormány működését eddig biztosító északír koronahű Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője is azzal fenyegetőzik, hogy szembeszáll vele, és kisebbségben lévő saját frakciójának jelentős része sem ért egyet a kétéves alkudozás eredményével. Mint May megjegyezte, elmozdítása sem a tárgyalásokat nem könnyítené meg, sem a parlamenti aritmetikát nem változtatná meg. A tory polgárháború nem tesz jót a konzervatívok népszerűségének. A múlt heti turbulencia után készült két közvélemény-kutatás is munkáspárti vezetést regisztrált. Nem biztos, hogy az ellenzék vezérével a Sky News csatornán sugárzott interjú után hasonlóan kedvező verdikt születne. Jeremy Corbyn igyekezett elkerülni a határozott válaszokat, például, hogy ma az EU-ból való kilépésre szavazna- e? Az asztalon lévő dealt, - bevallva, hogy nem olvasta teljes terjedelmében, - azért kifogásolja, mert nem elég konkrét és nem foglalkozik eléggé a dolgozók jogaival és a környezet védelmével.
2018.11.18 12:49
Frissítve: 2018.11.18 14:29